Búcsú elégia Ha egyszer elmegyek, ne sírjatok értem, mert ahová érkezem, ott virág lesz a réten, és csoda-harang muzsikál hegedű zenét, melynek minden akkordja rólam mond mesét. Mikor lefedett koporsómra könnyeitek hull, és szívetek a fájdalomtól némán elszorul, ne gondoljátok, hogy nem láthattok többé, mert a lelkem itt marad, az nem változik köddé.... ....h... |