| Török Attila Nyárból Őszbe Zölden suhog mező, erdő, gyümölcsös útmenti füvek örökkévalóságként állnak meg-meg lengve, ahogy gondolatnál csaknem gyorsabban elrobog egy busz s mégis szélnél sebesebben azt előzve, keverve, cibálva suhognak, zúgnak el. Egy helybe... |
Következő