| Gebhardt Nóra versei |
2024-04-06 21:15:24 |
| GEBHARDT NÓRA VERSEI Gebhardt Nóra (1989. november 27 - ) Öröm olvasni boldogságtól és fájdalomtól átitatott sorait, nagyon szép és érzelm... |
| Kun Péter emlékére |
2023-07-15 21:45:17 |
| KUN PÉTER EMLÉKÉRE Csak 25 éves volt... Olyan fiú, akiért rajongtak a lányok. Mellette pedig piszkosul tudott gitározni. És még ma is megtehetné, ha 30 éve, 1993. július 10-én hajnalban valaki megfogta, megfoghatta volna a kezét, hogy ne! Akkor ma is élne a százhalombattai Kun Péter, az Edda mindig vidám,... |
| Titkosszolgálati elszigeteltségben élek 1956 óta |
2020-07-03 01:44:12 |
| TITKOSSZOLGÁLATI ELSZIGETELTSÉGBEN ÉLEK 1956- TÍZ ÉVES KOROM ÓTA Mindazt a KARANTÉNOS elszigeteltséget, amit a vírus-járvány miatt mindenkinek meg kellett tapasztalnia - azt én már évtizedek óta megélem a saját életemben! A legfájóbb, hogy 1990-et követően és: még mindig MEGFIGYELT CÉLSZEMÉLY VAGYOK! MIÉRT? Tettem és teszem fel a kérdés még most is: 2020-ban? Aztán szép... |
| Gebhardt Nóra versei |
2020-05-18 21:30:05 |
| GEBHARDT NÓRA VERSEI Gebhardt Nóra (1989. november 27 - ) Öröm olvasni boldogságtól és fájdalomtól átitatott sorait, nagyon szép és érzelmes verseit.... |
| Vártalak... |
2020-04-02 14:11:50 |
| Az élet, örök várakozás valamire, valakire... Vártalak... Gondoltam rád, mindig és mindenhol. Örömeimmel, bánataimmal, szél-zilálta fák alatt izzó szenvedéllyel, én, hű kutya, csak vártalak! Vártalak bízva, vártalak reménytelenül, vártalak örömmel, mint mikor zivatar után Vártalak csodára várva, vártalak, hogy álmaimat valóra váltva átölelj! ...s végre... |
| Mese a szeretetről |
2019-12-08 11:17:13 |
| Mese a szeretetről Valamikor réges régen az erdőben élt két fenyőfa. együtt cseperedtek fel, együtt nőttek. Az egyik fiú volt, a másik lány. Nagyon szerették egymást. Úgy érezték minden az övék. Övék az erdő, övék a kismadár, mely rájuk szállt, s mind... |
|
Következő