| Radnóti Miklós: Zápor után Két arcán két pipaccsal pirult, hogy jődögélve jöttünk,- a rét: s mint asszony, ki messzi emberét várja: teli fény ült az enyhe dombokon. Majd ég dörrent, felhő repedt, hosszúhaju zápor esett és csattogva szerteszállt; tócsába vert lepke hev... |
Következő