| Leszáll a köd lassan szemedre, a szobádba az álom lebeg be. Lopakodva, mint a tolvaj, tolakodva érkezik, épp, hogy érint, bíztatóan, majd a csöndben távozik. A szép álom tündérlánya táncát vidám színekben járja, csengő hangján szívedbe hatol a dallam könnyed, lüktető varázsa. Újraélednek a múlt csodái, zengnek belé az álom falak, kinyílnak a réten az emlékek virága... |
Következő