| Világgá mentem én |
2022-02-07 15:03:40 |
| Weil-Jákob Márta: Elindultam kis házunkból A zöld dombon lefelé. Egyre azon tanakodtam, Hogy világgá megyek én. Elértem az utca végét, Milyen kicsi a világ! Lehet, hogy a világ végén Lakik az én nagymamám? Szúrós szemmel nézett rám Az ismerős kaktusz, De a mama nevet ám: "Hát most haza hogyan jutsz?" Megetetett, megitatott, Meghallgatta bajomat, Óvatosan... |
| Sok gyerek szenved |
2021-04-26 23:29:41 |
| Sok gyerek szenved ilyen kényszerbetegségben. Olyasmiket csinálnak, amiket maguk sem értenek. Hiába mondjuk nekik: - Tehetsz bármit, de ne rajzolj a falra. Erre a papírra rajzolhatsz. Ebbe a könyvbe is. Vagy bármely másik felületre. De ne rajzolj, írj vagy színezz a falon. - Ők egyenesen a szemünkb... |
| Poller Ildikó |
2019-07-12 20:15:17 |
| POLLER ILDIKÓ Poller Ildikó (1965. októb... |
| Mi, is ilyenek voltunk! |
2018-07-21 21:47:27 |
| Nem messze lakhelyemtől van egy mesterségesen kialakított tó, bocsánat tavak. Ha, majd észen les, akkor peca, csónakázó, fürdő tó is lesz. A munkálatok folynak, de már most is szép. No, nem erről szeretnék egy pár szót szólni, hanem arról amit láttam. Három fiatal lány, és egy fiú ült az egyik tó partján. Egyforma színű pólóba, biztos ők barátok, és ezt viselik, mi úgy hívtuk,... |
| Énem |
2017-06-05 16:04:54 |
| Még fiatal srác voltam, tízen éves álltam a Csemege Áruház kirakata előtt. Csupa finomság, tábla csokik, más édességek, különböző borok, pezsgők, rövid italok, szalámik, {Pikk, Ló, Vad stb.}, sajtok {Ementáli, Mackó, Trappista táblákban stb.}, és még más finomságok voltak a nagy üveglap mögött. Néztem, s azon tanakodtam, hogy vegyem ki valamelyik finomságot, hogy már kive... |
| Reményik Sándor: A sors-váró madár |
2017-05-10 00:11:15 |
| A nap leszállt, rá megzendült az erdő Alkonyi kórusa Egyszer, utolszor még, az éj előtt. Halk szárnysuhogás kelt a fák között, Kerengve, lassan Fészekre rebbentek a madarak. Egy fenyőágon ült egy kis madár Némán, kő-mereven, Szürkén gubbasztó kicsi szfinksz gyanánt. És meg se moccant Közelgő lépteimnek dobajára. Előtte álltam, lehajoltam hozzá: Vajjon mi l... |
| Reményik Sándor - A sors-váró madár |
2016-12-08 07:05:37 |
| Reményik Sándor - A sors-váró madár A nap leszállt, rá megzendült az erdő Alkonyi kórusa Egyszer, utolszor még, az éj előtt. Halk szárnysuhogás kelt a fák között, Kerengve, lassan Fészekre rebbentek a madarak. Egy fenyőágon ült egy kis madár Némán, kő-mereven, Szürkén gubbasztó kicsi szfinksz gyanánt. És meg se moccant Közelgő lépteimnek dobajára... |
|
Következő