| Paula S. tizzis versei |
2020-01-27 21:00:46 |
| PAULA S. tizzis VERSEI AJAK-RABSÁG avagy a nagy csókcsata Lágyan omlok ama pillanatba, mikor ajkam fogságodba esik a végtelenből az illanatba, a... |
| Paula S. tizzis: Eltűntél, én Édesanyám! |
2018-11-14 18:28:13 |
| Forrás. Poet oldal Oly, egyedül vagyok én Tenélküled, nem nézhetem többé mosolygós szemed, dolgos és élettől pezsgő lényedet, és már nem szoríthatom meg két kezed. Itt hagytál engem, búcsú nélkül, összetörve, reménytelenül. Nem tudtam Tőled elköszönni, és sok hibámat jóvátenni. Már nem tudom elmondani, mennyire nagyon szeretlek. Én nem tudok lemondani,... |
| Eltűntél, én Édesanyám! |
2018-11-09 19:11:41 |
| Paula S. Tizzis: Eltűntél, én Édesanyám! Oly, egyedül vagyok én Tenélküled, nem nézhetem többé mosolygós szemed, dolgos és élettől pezsgő lényedet, és már nem szoríthatom meg két kezed. Itt hagytál engem, búcsú nélkül, összetörve, reménytelenül. Nem tudtam Tőled elköszön... |
| Paula S. tizzis - Őszi szél |
2018-11-07 17:07:15 |
| Paula S. tizzis - Őszi szél Őszi szél szárnyán jöttél, szívemnek kedves lettél. Ajkad érintése még számat perzseli, érzéseimet feledni nem engedi. Szürke utcákon hömpölyög a víz tova, vele tartok én is, ki tudja még hova. Az eső mosta ablakban felvillan egy fény, itt hordozlak magamban a szívem legmélyén.... |
| A vénasszonyunk |
2018-11-06 18:37:26 |
| Paula S. Tizzis: A vénasszonyunk Ráncaiba belesimult az elmúlt évek nyara, szemében tükröződik a nyár távozó madara. Kendőjét most szorosabbra húzza vénülő arcán, Ő már túl van az életének a legnagyobb harcán. Ajkát, a mindig múló napsütésnek... |
| Köszöntsd az őszt! |
2018-11-06 18:35:32 |
| Paula S. Tizzis: Köszöntsd az őszt! Roppan, sercen talpam alatt az avar, moccan a kis bokor, a szél nem zavar. Erdő népe fürdik a meleg őszben, szaporán dobban a szív a nagy őzben. Játékra csalja pimasz kis falevél, ki az őz láttán játszótársat remél,... |
| Paula S. tizzis: Az Ősznek |
2018-11-06 18:07:31 |
| Paula S. Tizzis: Az Ősznek Csendesedj, Ősz, a szívemben, hallod??? Igen, szeretlek ám! Izzó színeid, illatod azt súgja, elment már a Nyár. De még hallom fáradt léptét, cirógatja a mellkasod, mikor délben oly álmosan, kezed füled mögé rakod. Mosolyogsz, és friss sóhajod pár huncut kis falevelet kopas... |
| Pillanat, most és örökké |
2018-11-06 17:56:42 |
| Paula S. Tizzis: Pillanat, most és örökké Jegelném az időt, vele együtt téged, e múló pillanat ne érhessen véget. Tartanálak karomban, mint ég a szelet, rád simulva tenném szívemre a kezed. Füleidbe bújva búgná szívem szava, nálad-nélkül többé nem térhetek haza. Mint odúnak a fa, úgy lettél ottho... |
| Szeretlek, édesanyám... |
2018-11-05 20:41:22 |
| Szeretlek, édesanyám... Rád ereszkedett a sötét, mint álnok kígyó a leséből, méregfoga nem kímélt, gyilkosként vedlette le rólad magát... Emléked a pofájába nem fért, csalódva kúszott el a féreg, bár téged elvitt, én miattad élek. Egykor szorított ajakkal adtál a világnak,... |
| Paula S. tizzis: Lélektüzednél |
2018-11-05 20:19:06 |
| Paula S. Tizzis: Lélektüzednél Lágy dallamot visz az őszi szél, ajkam dúdolja szádnak dalát, csendben az álmaidról regél, tüzednek a gitárom mesél szerelmet, mit ropogó fa lát. Mit ropogó fa lát... Pendül a húr, a szikra táncol, most belőled melegszek én is, az örök-vágyam hozzád láncol, bár a tested m... |
|
Következő