| Juhász Gyula - Péchy Erzsinek Óh szőkeség, mely a görög regékből Feltündökölve fénylik most felénk, Mint szende hold a boldog nyári égről; Varázsos és búsító szőkeség: A költő fájó ábránddal reád néz És csöndes gyásszal rólad énekel, Az életem, mint holdas éjben árnyék, E ragyogásra bánattal felel. Versaillesi kertben nyíltak ily csodák tán Dús ünn... |
Következő