Előző 
 Következő
|
| József Attila - A Dunánál |
2020-01-20 13:07:36 |
| A rakodópart alsó kövén ültem , néztem , hogy úszik el a dinnyehéj . Alig hallottam , sorsomba merülten , hogy fecseg a felszin , hallgat a mély . Mintha szivemből folyt volna tova , zavaros , bölcs és nagy volt a Duna . Mint az izmok , ha dolgozik az ember , reszel, kalapál , vályogot vet , ás , úgy pattant , úgy feszült , úgy ernyedett el minden hullám és minden... |
| Akik elmentek közülünk |
2015-09-16 07:34:25 |
| Akik elmentek közülünk Elmentek mind ők, elmentek végleg. Gyermekek és nők, asszonyok, férjek. Elment mindegyik, át egy határon. Számunkra ők már egy emlék, egy álom. Nem jönnek haza, a csengő nem szól. Nem köszöntenek, úgy, ahogy egykor... Ujjaik nyoma már nincs a kilincsen. Lábnyomuk többé a hóban nincsen. Küszöbön nem lép átal a lábuk. Mosolygó arcu... |
|
Előző
Következő
|
|
