Reményik Sándor - Égi változatok Előbb fekete viharfelleg, Mennykövek méhe. Aztán hamuszín borulat, Záporok anyja. Aztán szakadozott Isten-palást, Foszlányok az Úr álöltözetéből. Aztán csendben vándorló ezüstnyáj, Halkan hullámzó zarándokcsapat. Aztán egy eltűnő vitorlaszárny, Istenhozzádot intve messziről. És aztán semmi más, Csak a tiszta ég... |