| A mécses |
2020-04-17 07:16:55 |
| Volt egyszer egy ember, aki az igazságot kereste, mert azt olvasta a bölcs könyvekben, hogy azt kell követni. Kereste mindenütt, bejárta az egész világot, de az igazságot sehol sem találta. Már csak egyetlen hely volt a világon, ahol nem járt, gondolta, oda még elmegy, hátha ott megtalálja azt, amit annyira keres. Bátor ember volt, nekiindult hát a sűrű, sötét erdőnek. Először... |
| Domahidi Klára versei |
2020-03-05 22:00:39 |
| DOMAHIDI KLÁRA VERSEI Domahidi Klára ( Marosvásárhely 1969. december 18. - ) Marosvásárhelyen született, Tiszalúcon nőtt föl, s itt él ma is. A miskolci Herma... |
| Lengyel Károly versei |
2019-07-22 20:00:24 |
| LENGYEL KÁROLY VERSEI Versei ANYAI NAGYANYÁMNAK Kezemben még, ha jön sötét, fehér szál... |
| Vannak pillanatok, amikor erősebb a hiány. Ilyen ez most is. |
2018-10-31 08:53:10 |
| Vannak pillanatok, amikor erősebb a hiány. Ilyen ez most is. Ismét vasmarokkal szorítja a szívünket az emlékezés. Emlékezés az életre. Mert igazán ez az, ami valóban fáj. Nem a halál megszületése, hanem az élet elmúlása, és minden, ami ezzel együtt múlt vele. A mosoly, a csók, a... |
| Csak még egyszer |
2018-05-31 15:03:50 |
| Kun Magdolna Csak még egy kicsit szeretnék boldog szívvel élni, pár röpke évbe sűríteni évtizedeket, küzdeni azért, miről csak álmodozni mertem, s miről sosem gondoltam, hogy valóság lehet. Csak még egy kicsit szeretném magamhoz ölelni az alkonycsendjét feldúló vadromantikát, mely áthatja bájával azt a tűnő kamaszkort, ami, ma őszezüstöt ragyog a hajszálakon át.... |
| Kosztolányi Dezső – Sorsunk |
2018-04-02 06:47:51 |
| Kosztolányi Dezső - Sorsunk Tanuld meg, porember, a sorsod: lemondás s lemondani nekem oly fájdalmas-édes. Ura a végzetnek, ki ezt megtanulja, bánat és csalódás nem fér a szivéhez. Nézd a természetet, mint vál elmulásra, minden egyes ősszel lassan hervadozva csüggedt mosolyában, hogy a világ lássa, küzdelem és bukás a porember sorsa. S tudok lemon... |
| Kun Magdolna: Lépj velem! |
2018-01-17 07:57:32 |
| Kun Magdolna: Lépj velem! Lépj velem és fogd kezem! El ne engedd többé! Bármilyen vasmarokkal tép is szét az élet. Te maradj meg mellettem most és mindörökké, Ne hagyd, hogy száműzzön mellőled a végzet. Ha kitaposott útjaimon már megroggyanva járok És reszkető kezem imáért esd a magas ég felé, Tartsd meg óvó karjaidban, mert csak arra vágyok, Hogy emelt fővel léphe... |
| Csak mégegyszer... |
2017-11-18 20:52:29 |
| Kun Magdolna: Csak mégegyszer... Csak még egy kicsit szeretnék boldog szívvel élni, pár röpke évbe sűríteni évtizedeket, küzdeni azért, miről csak álmodozni mertem, s miről sosem gondoltam, hogy valóság lehet. Csak még egy kicsit szeretném magamhoz ölelni az alkonycsendjét feldúló vadromantikát, mely áthatja bájával azt a tűnő kamaszkort, ami, ma őszezüstöt ra... |
| Kosztolányi Dezső versei |
2017-08-25 10:55:58 |
| Kosztolányi Dezső Sorsunk Tanuld meg, porember, a sorsod: lemondás s lemondani nekem oly fájdalmas-édes. Ura a végzetnek, ki ezt megtanulja, bánat és csalódás nem fér a szivéhez. Nézd a természetet, mint vál elmulásra, minden egyes ősszel lassan hervadozva csüggedt mosolyában, hogy a világ lássa, küzdelem és bukás a porember sorsa. S tudok lemondani: oly édes-nyugod... |
| Sorsunk... |
2017-07-02 21:42:20 |
| Kosztolányi Dezső Sorsunk Tanuld meg, porember, a sorsod: lemondás s lemondani nekem oly fájdalmas-édes. Ura a végzetnek, ki ezt megtanulja, bánat és csalódás nem fér a szívéhez. Nézd a természetet, mint vál elmúlásra, minden egyes ősszel lassan hervadozva csüggedt mosolyában, hogy a világ lássa, küzdelem és bukás a porember sorsa. S tudok lemondani: oly édes-nyugod... |
|
Következő