| Rakovszky Zsuzsa: December |
2015-12-04 19:23:36 |
| Rakovszky Zsuzsa: December Birtokba venni miért kívánjam e meddő és sötét időt? E nyirkos és villanyfények között imbolygó délutánban kinek érzékei ne sejtenék meg az év legmélyebb pontját - a várakozás idejét, az átmenetét? A közt vagy átjárót két ismeretlen... |
| December |
2014-12-21 23:42:43 |
| Rakovszky Zsuzsa: December (részlet) Birtokba venni miért kívánjam e meddő és sötét időt? E nyirkos és villanyfények között imbolygó délutánban kinek érzékei ne sejtenék meg az év legmélyebb pontját - a várakozás idejét, az átmenetét? A közt vagy átjá... |
| December |
2013-12-08 23:33:01 |
| Rakovszky Zsuzsa: December (részlet) Birtokba venni miért kívánjam e meddő és sötét időt? E nyirkos és villanyfények között imbolygó délutánban kinek érzékei ne sejtenék meg az év legmélyebb pontját - a várakozás idejét, az átmenetét? A közt vagy átjá... |
| Rakovszky Zsuzsa..........December |
2013-12-04 10:18:42 |
| Birtokba venni miért kívánjam e meddő és sötét időt? E nyirkos és villanyfények között imbolygó délutánban kinek érzékei ne sejtenék meg az év legmélyebb pontját - a várakozás idejét, az átmenetét? A közt vagy átjárót két... |
| Madách Imre: Nyári estén |
2012-10-09 13:22:10 |
| A fáradalmas nap s a csendes éj Csatában állnak kék bérceknek ormán. Kiomló vérök a gyors fellegek Ezüstös szárnya szélein ragyogván. Mint hogyha ember kétkedőleg áll, Remény, lemondás lesz-e harci bére, És szíve vérzik, míg a csendes éj Szét nem teríti szárnyait fölébe; És a heves nap nyomdokába jő Szelíd emlékek rezgő holdsugára, Vérző sebünket bémerítve a Mosolygó búnak eny... |
| x |
2012-09-12 13:53:46 |
| Nyekraszov, Nyikolaj Alekszejevics Erkölcsös ember (Hungarian) Az erkölcs szigorú szavát követtem S nem tettem rosszat senkivel, sosem. Nőm fátylas arccal, esti szürkületben, Szeretőjéhez surrant. Meglesem - Gondoltam, rendőrt hívtam s tetten értem. Párbajra hítt a másik, én kitértem. A hűtelent a szégyen s gyötrelem Őrölni kezdte s meghalt me... |
| József Attila: A KOZMOSZ ÉNEKE |
2012-04-30 13:26:50 |
| Szonettkoszorú A melegszivű Költőnek, a nagyszivű Embernek, JUHÁSZ GYULÁNAK aki örök Atyám és Bátyám, nagy szeretettel és ezzel az ajánlásfélével: Lelked valami különös csoda: Meleg szivárvány őszi éjszakában. Ilyet még ember nem látott soha: Elszomorodott megenyhülés. S mint ifjú fiatal menyasszonyát Nászán meleg s halk csókokkal fogadja, Bus negyven évedet szivünkön át Már az... |
| József Attila: A SZERELMES SZONETTJE |
2012-04-30 08:20:44 |
| Kerengő bolygó friss humusza lelkem, Nehéz ekével szántja milliárd Vad, barna fájdalom s hegyes vasát Mélyen lenyomva gázol át a telken. Gőzös, meleg barázdákon vetetten Kincses kalászok bólogatnak át Az út felé, hol kényes, büszke fák, A szépség fái búgnak át a berken. Alattuk szívem űl, a mindig éhes. Sötét szeme s paraszti szája véres. És éles sziklán gyilkos késeket fen. Eg... |
| A kozmosz éneke. |
2012-03-15 18:39:52 |
| Külön világot alkotok magam. Mert mint baktériumnak csepp is tenger, Idegen, messzi bolygó minden ember, Kinek csak álma, vágya, gondja van. És, jaj, nem élhet senki gondtalan! S az erős is forog, de mint a henger, Mely úttestet simít s dübörg, de nem mer Fölsírni sírva: Fáj az oldalam! S mert ez örök-Rendünknek tábla-bronzza, Eggyét száz más kimért körökbe vonzza. S csak néhány b... |
|
Következő