| Dal |
2018-07-14 17:47:54 |
| Dal Mikor az első csókot adtad: már az ősz osont a fák alatt, Kapirgáló szelek kutattak avar-homályban árnyakat; A fákra ráhajolt az este, s az est meséje régi volt... csókunkat fák közül kileste, és kacagott a régi hold; Felettünk fényes csillag égett, s két csillag volt a két szemed... beléje néztem: vissza-vissza nézett... és biztatott és kérdezett... Szell... |
| Döbbenés |
2018-05-31 22:13:34 |
| Döbbenés Néha rádöbbenek, hogy bármikor elveszthetlek, S arra, hogy nem elég, ha csak egyszer mondom, hogy szeretlek. Hogy bármikor történhet veled, vagy velem valami, Hogy milyen jó hangodat hallani. Arra, hogy milyen nehéz néha őszintének lenni, És milyen könnyű egy szóval megbántottá tenni. Hogy meg kell mondani, ha valami fáj, Arra, hogy mindent tönkretehet egy öss... |
| Tanulok .... |
2018-04-12 21:54:46 |
| Tanulok fényt kovácsolni a fájdalomból, tanulok hitet meríteni könnypatakból, és tanulok reményt faragni a félelmeimből... / Bódai-Soós Judit / vvvvvvvv vvvvvvvv... |
| Örök változás |
2018-04-03 19:21:17 |
| Örök változás Ne szégyelld! Nap kél, nap száll. Arcodat építi-bontja perc és gondolat, ég felhőit a szél. A tavalyi hóra gondolsz? Eltűnt? Az igazi bökkenő itt is más: a hova lett nem azt mondja, hogy nincs! Dísztelenebb a beszéded, de csupa mozdulat, mint a Kezdeté: főnév-ragokat rügyez s jelzőbe borul az ige: isten van a nyelvtanban: amibe kapcsolni tudsz, amire van... |
| Pár sor... |
2018-03-06 22:37:57 |
| A könnyeken túl Mosoly-kapukon lopja be magát a tévedések közt botló remény, karjában vágy pihen csendjében költemény. Ölében ringatja álmainkat deres szívünkbe csókja csal tavaszt, fényével simogat és új hitet fakaszt Bódai-Soós Judit vvvvvvvv vvvvvvvv... |
| Alkonyodó |
2017-11-17 22:38:02 |
| Alkonyodó Akár a búcsúzó, alkonyi elégiák, őszült szerelmünk is fáradttá vált. Aranyló kertünk bokrai árván, lombjukat vesztve maradtak itt velünk, vénült fáinkon halkabban cserreg a rigó, ezüst nyarunk már csendben álmodó. A horizont halvány, gyűrött fénykép, az ég azúrja és a folyóvíz fakó-kék, s ha hozzánk hajol az alkonyattal néha egy-egy sápadt emlék, riadtan is... |
| bölcselet.. |
2017-10-12 21:41:54 |
| "Az ember számára éltető erő, ha elfogadják. Lelke mélyén nem tanácsokra vágyik, hanem meghallgatásra és megértésre." / Prof. Dr.Bagdy Emőke/ vvvvvvvv... |
| Elköszön a nyár |
2017-09-14 20:11:53 |
| Elköszön a nyár A felgyulladó, bíbor hajnalok, százszinű, harmatos kertek, madárfütty, villanó fecskék a víz felett; még elhitetik velem a nyarat. Ám az elhalkuló erdő, a fák szélkócolt kontyában az aranysárga levéltincsek, alkonyatkor már az őszről vallanak. Egy délután majd elköszön a nyár búcsúzva int a borzas dáliáknak. Még idézzük a régi dallamot, és illatá... |
| Őszülő szerelem |
2017-07-01 14:28:48 |
| Őszülő szerelem Szerelmem örök - szívedet őrzi már, kezeim féltőn fogják a kezedet, de búcsúznak a nyártól az őszi fák, hordja a szél a sárguló levelet. Az eresz alján a fecske útra kész, reggelre elmegy talán a gólya is, tudom, hogy egyszer minden a múltba vész, csak te maradj meg nekem - még holnap is. Hogy addig nézhessem én a szemedet, ameddig nem lesz hófehér... |
|
Következő