| Ki vagyok én Ki vagyok én? Most magamtól kérdem, s egyre a választ keresem, egyszerű, furcsa, átlagos ember, kit tán nem szeret senki sem. Nem vagyok szép. És megfakult arcom ma már ráncos és színtelen, sötétlő hajam télbe borult már, és a szívem is oly sebes. Mégis: magamban most is úgy érzem, az a végtelen szeretet ugyanúgy él, mely belsőmben lángol, s nem olthatja ki... |
Következő