| Aznap éjjel ítéletidő tombolt. Odakint a szél megátalkodottan bömbölt, az eső szűnni nem akaró rohamokkal támadt neki az ablaknak. Poirot-val kettesben üldögéltünk a kandalló mellett, és talpunkat süttettük a vidáman pattogó tűz melegénél. Előttünk a dohányzóasztalon két csésze ital gőzölgött; jómagamat különleges gonddal kevert forró puncs, Poirot-t pedig sűrű, kiadós csokol... |
Következő