| Robesque: Elmondanám |
2018-07-16 14:41:46 |
| Robesque: Elmondanám Beszélnék, de a hang torkomban reked Oly sok szép szót gondoltam neked, De csak hallgatok. Nem akarnak formálódni a mondatok. Bántóan néma most a csend zaja, Itt lüktet bennem hiányod sikolya. Szétfeszít. Kínoz. Ö... |
| Szavak bársonyával |
2018-07-15 17:09:22 |
| Szakáli Anna Szavak bársonyával Szavak bársonyával mondom neked, hogy önmagam legyek, ezerszer és százszor, minden fontos találkozáskor, hogy e világból nyomtalan el ne múljam, kijövök a fényre, hát megadom magam. Veletek vagyok, de még fázom... mi oly... |
| Evickélek erre -arra-------Vilhelem Margareta |
2018-07-12 20:26:21 |
| Egy pillanatra még látlak belső szemek hunyorítanak beszélnek élet történeteket azokról kik annyit tévedtek . Persze lehetne ez másképp , de minden folyik medrében a jóakarat mi bennünk kelt megbokrosodott- hirtelenség. Szerettelek nem részletezem , ma zavartan fordítom el fejem feltárul bennem minden érzelem nincs ebben semmi döbbenet . Osvényem már másfele v... |
| Nem tátog a tátika... |
2018-07-08 14:57:48 |
| Nem tátog a tátika, Nincsen rajta pántlika, Tévedés a tátogás tyúk tojásból strucc tojás. Tátika a tóparton azt suttogja: Óh, pardon Elnézést, hogy zavartam, S tipeg tovább zavartan. ismeretlen szerző... |
| Szép álom az élet-------Vilhelem Margareta |
2018-07-06 20:08:53 |
| Én már előre, életem kezdetén magamon viseltem sajátos életem nem törtek pálcát felettem magamba mélyülve , szerettem . Homályban születtem sötétben nézésem kérdő volt érthetetlen zavaros vágyak születtek bennem és ma is zavart Világ az édenem. Valami rejtély lakozhat bennem titokzatos ,istenektől szerzett nem ok nélkül csóválnak fejet sok emberek kik utamba kerüln... |
| Kosztolányi Dezső - Boldog, szomorú dal |
2018-07-02 10:39:17 |
| Kosztolányi Dezső - Boldog, szomorú dal Van már kenyerem, borom is van, van gyermekem és feleségem. Szívem minek is szomorítsam? Van mindig elég eleségem. Van kertem, a kertre rogyó fák suttogva hajolnak utamra, és benn a dió, mogyoró, mák terhétől öregbül a kamra. Van egyszerü, jó takaróm is, telefonom, úti bőröndöm, van jó-szivű jót-akaróm is, s nem... |
| Tele légszomjal-----Vilhelem Margareta |
2018-06-27 21:12:29 |
| Nem tékozlok el semmi alkalmat mi sürgölődik előre- hátra , kellő eréllyel kapaszkodom de csuklómon bilincs log és suttogok arcomra feszült kínom s utolsó sóhajom száll préselt tüdőmön míg meghalok. Apró ,finom fájdalmak agyamban őrszemként figyelnek testem nagy csendjében , magamra hagyottan de fáj a tudat minden órában hogy lehetett volna jobb , vagy éppen... |
| Férgek |
2018-06-23 11:44:54 |
| Férgek Temettem ma. Hajh, százat eltemetek egy évben, de sosem voltam még ily szomorú temetésen. Pálmák, koszorúk, fáklyák. Szinte lebeg a tompa, halk fényben a koporsó. Nehéz, fekete pompa . . . De nincs könny, pedig könnyek adnának méltó pompát. A koporsótól távol áll a sötét rokonság. Sivár, hazug itt minden. Szomorú így meghalni. zavartan keresgélem, ki... |
| H.Gábor Erzsébet Hilda aggódik |
2018-06-22 14:09:56 |
| Két vidám vers , egymás után.. Köszönöm kedves Erzsike, hogy kitehetem itt is.. H.Gábor Erzsébet Hilda aggódik Nassolni mindig is imádtam - mondd el, hogy mit érzel irántam? Zavar-e az, hogy az alakom árnyéka, bálna a falakon? S zavar-e az, hogy a... |
| Ugyanott----Vilhelem Margareta |
2018-06-20 19:43:49 |
| Egy dolog mit biztosan hittünk ki így ,ki úgy, de egyre kergettük a tökéletes ,lázas ,égő terveket a sírig tartó vajúdó szerelemhez. Azóta változott a Világ rendje jóval később -próba szerencse simogatta finoman kezünk melegét merő újrakezdéssel egymás mellett. Fortyogó lármában ,ócska gondokkal édes zeneszóra, fátyolos hangokkal vágyódó testűnk szokásos ütemre... |
|
xMagazin
Következő