Szobájában föl alá jár Kölcsey a hideg éjben . S ekkor előgyöngyöz a szó áldd meg . . . jó kedvvel bőséggel . Szent Igénk ott fészkel a szánkban , a szívben , s fenn az égen : ott van a népünk énekében . - Előbb mint hangok végtelenje : zsongtak , bongtak - bizseregve... |