Képes Géza - Őszi elégiák 2. Természet mostoha gyermeke, ember! Mit kérdesz, mondd, e kihült szivü tájon? A lelked csordultig lesz gyötrelemmel: hová futsz, hogy az életed ne fájjon? Növényt keresnél? irgalmas tavat? cinikus hóval van befödve, jéggel. Végtelenbe húzó vadludcsapat bensőd visszhangjaként nem... |