| John Hamson éppen kilépett a házból. Elidőzött egy percig a teraszon, ahonnan a kertre lehetett látni. Magas férfi volt sápadt, vékony arccal. Többnyire marcona kifejezés ült rajta, ám amikor - mint most is - férfias vonásai mosolyban oldódtak fel, volt benne valami végtelenül rokonszenves. John Harrison élt-halt a kertjéért, az pedig sohasem volt olyan káprázat... |
Következő