Álmokból fonj takarót nekem Fekszem az ágyon. Lényegtelen, hol vagyok, éji neszek szitálnak körülöttem.Szemhéjaim lehunyva is nehezek, mintha üdvük, a jótékony álomvárás is átok lenne a nap fáradt paplanán. Fülembe távoli létjelek ütköznek. Tompán, süppedősen, akár üres orvosi magánklinikák frissszagú bútoraiba a drága remény. Valahol vízcsepp örül az éjszakának.... |