| Szabó Lőrinc: Elmentél, s megnémult a táj Elmentél |
2020-10-16 08:33:04 |
| Szabó Lőrinc: Elmentél, s megnémult a táj Elmentél, s megnémult a táj. Halott erdők mélyébe tűnt az eddig oly vidám visszhang s ott hangtalan zokogva nem figyelt többé hívó szavamra, nem akarta napfényes örömmel visszamondani neved, melyre tegnap még együtt s boldogan tanítgattuk. A délután biztató zöldje elsápadt, a friss vadrózsa összecsukta bimbóit, az ibolyák szeméb... |
| Sík Sándor versei |
2019-03-04 22:00:30 |
| SÍK SÁNDOR VERSEI Sík Sándor (Budapest, 1889. január 20. - Budapest, 1963. szeptember 28.) piarista tanár, tartományfőnök, költő, műfordító, irodalomtörténész, egyházi... |
| Rakovszky Zsuzsa |
2018-08-02 08:11:29 |
| Rakovszky Zsuzsa Egyezkedés És ha ez most komoly, ha tényleg ez lesz, amit a sűrülő jelek, bár kétesen, előlegeznek, egyértelmű idő? Ha a lehetséges világra dől, ha kimoccantva a kő jelen, ezer fakó lábán alóla félmult nyüzsög elő, mi eddig fojtva lappangott, de hatni, jelezni így se szűnt − ha az áttételes pokol helyett mi kapunk most egyszerűt? Sopá... |
| Elmentél, s megnémult a táj |
2018-06-13 07:34:39 |
| Szabó Lőrinc ...........Elmentél, s megnémult a táj Elmentél, s megnémult a táj. Halott erdők mélyébe tűnt az eddig oly vidám visszhang s ott hangtalan zokogva nem figyelt többé hívó szavamra, nem akarta napfényes örömmel visszamondani neved, melyre tegnap még együtt s boldogan tanítgattuk. A délután biztató zöldje elsápadt, a friss vadrózsa összecsukta bim... |
| Babits Mihály |
2018-04-30 07:51:45 |
| Babits Mihály Sunt lacrimae rerum Van a tárgyaknak könnyük. Érzem olykor, hogy sírnak a szobámban nesztelen; sötétedő, sejtelmes alkonyokkor bús lelküket kitárják meztelen. Tán azt hiszik, nem látja most szem őket: ki járna a sötétben eleven? De én, szobáknak baglya, nézem őket, örülve, hogy van, aki sír velem. Nézem, hogy elhagyja magát az asztal, s... |
| Rózsaálmom |
2017-06-02 14:32:12 |
| Álompehely csillant szirmom bársonyában, szundikált a hitem virágszirmok között, apró kétség reppen - tüskéimről szökött, kivirulok lassan tegnapnak nyomában. Kristálylevegőből lélegzem az álmom - észrevétlen, csendben hajlongok a szélben, ragyogok - tündöklő alabástrom fényben, éjjel csendmagányom szunnyad virágágyon. Nyíltam e világra őszintén - én hittem - holnap... |
| Tavaszi színkavalkád |
2017-04-30 07:06:58 |
| Horváth Piroska Tavaszi színkavalkád Gyönggyé változtak az áttetsző könnycseppek, remény-zöld jövő az azúrkék szempárban, bodros felhők felett perdülnek a percek, tarka lampionok - mindig erre vágytam, rózsaszín tüllben a sziromtestű remény, könnyed, hűs fuvallat érinti az arcom, nárcisz-sárga napfény nyújtózkodik felém, míg utol nem ér a bíborfényű alkony, vékony... |
| Babits Mihály – Szelek sodrában |
2017-04-02 05:29:09 |
| Babits Mihály - Szelek sodrában A táj most olvadt tűzben reszket, de a szél a forró levegőbe vágja késeit, hogy ing a ház s a kerekfaru dombok is vonaglanak, mint a cirkuszban egy kövér artistanő, kit férje tőrrel hány körül, vonaglik mozdulatlan vonaglással a deszkák előtt; s e domb, e tőrök, mind a Föld a reszkető léggombolyaggal titkos és léttele... |
| Babits Mihály – Egy filozófus halálára |
2017-03-08 18:49:37 |
| Babits Mihály - Egy filozófus halálára In Memoriam Aemilii LASK professoris philosophiae Heydelbergiensis Obiit Pro Patria Anno 1914. In Galicia. Ész! mikor esztelen csatákba teuton örvény elragadt, vitted-é magaddal a drága heidelbergai dombokat? és ha a régi szók gyürűit szellemed megpörgeté, készen a hivásra multad óriásai jöttek-é vállukon ki... |
|
Következő