| Pék Zoltán Karmakóma (novellák) Bátyámnak, a fáradhatatlan olvasónak A kómás lány ellenáll. A hangom napról napra tompább, felszippantja ez a fehér lyuk, amit kórteremnek neveznek. Ha legalább megmozdulna, szuszogna, de még levegőt is teljes csöndben vesz, mintha a fizika szabályai rá nem vonatkoznána... |
Következő