Előző
Következő
|
Baranyi Ferenc - Hó-álmaim |
2016-10-16 02:58:25 |
Baranyi Ferenc - Hó-álmaim És hó esett a tiszta víztükörre, a pelyheket nagy hullám kapta ölbe, és vízzé vált a hó ott mindörökre. Nem volt remény, hogy a hó megmaradjon nem volt fehér a táj, csupán a parton, a víz szinén fehérlőn nem maradt nyom. Ha jéggé fagysz, a rádhullt drága pelyhek nem növelik, csak terhelik a lelked, és... |
Hatos Márta |
2016-05-18 21:00:20 |
HATOS MÁRTA ADDIG ÉLSZ... Mondj bármi bolondot Akarj vad kalandot Játssz gyermeki hévvel Igaz szenvedéllyel Tomboló életed Fékezd meg é... |
Copy Con - Repülni kell |
2014-08-04 17:44:21 |
lmaim rejtélyes földjén váltottam meg sorsom igazságát A boldogság igazsága ez miről az elmém suttog Úgy szeretlek, mint a vásznat a festék Mindenem neked adom bébi tessék A véremmel alkoss festményt Szívem rabja szívednek, pedig még nem rég Szolnokon nyomtam az elsőn az erkély Magamat haraptam és borús volt fent a kék ég Arról énekeltem még, hogy a sorsunk de szép Szép... |
Nincs Cím |
2012-09-13 15:51:54 |
EGY AJÁNDÉK ELHÁRÍTÁSA Ne adj igazat. Neked túlsokba kerül; nekem meg épp van ... |
Nyugodalmas jó Éjszakát |
2010-12-13 21:41:03 |
Hatos Márta: Múlnak az évek Á lmaim hiú ábránd-fonalát L égbe emelve röpíti a szél, M enekülnék, mennék utána, O ly vakítóan sugárzik a fény. K egyes halál a sötétség, megvéd. R eményeim emeltek várakat, E rdőre, rétre hintettek sugarat, M ögöttem a bánat mohával takart. É bren az álmaim esdekelve hívtam, Ny íló virágból koszorúkat fontam, E mbernek, nőnek len... |
Múlnak az évek... |
2010-12-10 18:47:57 |
Hatos Márta: Múlnak az évek Á lmaim hiú ábránd-fonalát L égbe emelve röpíti a szél, M enekülnék, mennék utána, O ly vakítóan sugárzik a fény. K egyes halál a sötétség, megvéd. R eményeim emeltek várakat, E rdőre, rétre hintettek sugarat, M ögöttem a bánat mohával takart. É bren az álmaim esdekelve hívta... |
Ez vagyok én.... |
2010-08-04 21:19:23 |
Fné Molnár Edit Flammerné Molnár Edit vagyok. Negyvenhárom éve születtem. Én Pest mellett, Pécelen lakok. Madár csicsergésre ébredek. Ott nevelem három lányomat. Leérettségiztem, s dolgozom. Nagyon szeretem a páromat. Álmaim magamban hordozom. Reménykedem egy szebb jövőben. Egy jobb világb... |
Az alkalom |
2009-07-30 07:21:34 |
Túrmezei Erzsébet: Az alkalom Jön... elmegy... többé nem látod soha. Szobádba száll, mint csillogó madár... s ha nem csukod be jól az ablakot, huss, odafönn a kék magosba jár. Úgy csillan meg, mint napfelköltekor a réten villogó gyémántszemek... s ha meg nem látod, percek múlva már fűszálakon csak fájó... |
Előző
Következő
|
|