| Tompa Mihály - Ősszel születtem… |
2017-10-02 04:48:33 |
| Tompa Mihály - Ősszel születtem... Ősszel születtem én, tavasz leend, Mikor reám esteledik! Sárgult falomb állott bölcsőm felett, Koporsóm majd rózsák fedik! Ah, amikor jövék: örömtelen S hideg tél halvány arca vára! S bucsúznom akkor kell, midőn jön a Tavasz virága s langy sugára! Ah, most is ilyen az én életem! Vágyam hajt, kerget untalan, Mi boldog... |
| Halovány rózsák . . . |
2017-09-22 21:27:44 |
| Dapsi Gizella: Halovány rózsák . . . Halovány rózsák mámortalan kolyhe, Mintha ma bennem szívesen fakadna, Lángokra kelne. Szívem ma részeg a boldogság bortul. Puha rímekbe, zümmögő sorokba Halkan kicsordul. Ma csupa hívó remegés az ajkam. Álmodott csókok vérvevő emléke Nem ül tort rajtam. Ma bele tudnám csókolni az éjbe Én nagy szerelmem eget vívó v... |
| Lesznai Anna |
2017-07-15 21:30:26 |
| LESZNAI ANNA Zempléni Lesznai Anna (szül. Moscovitz Amália) (Alsókörtvélyes, 1885. január 3. - New York, 1966. október 2. ) magyar költő, író, grafikus,... |
| Óda |
2017-04-18 15:45:55 |
| Jánosy István ÓDA Istennőm, végzetem, mindenem, magyar nyelv! Néked szántam oda kérész életemet. Míg más bódult világgal, szerelemmel, fóliánsokba bújva láthattál engemet: Zrínyi, Balassi, Pázmány, Apor Péter volt számomra fájó vizsgatétel. Nem a nép ajkáról lestelek el téged: ott, hol születtem, más nyelv dala réved. Fülem is először elegyes beszéddel ismerked... |
| Levél B.József szerkesztőnek segítségképpen haldokláskor |
2017-03-13 22:27:49 |
| 2014. május 21. Kedves Józsi! Még annyit el szeretnék mondani magam védelmében, amit rajtad kívül senki sem érthet meg, meg nem is akar tudomásul venni, hogy ha írok csak annyit, hogy vastrágya, vagy lírai karám, már kitámadnak engem mindenütt, egymás után szakítják meg velem a kapcsolatot. Egyesek butaságból, semmiről sem tudva, semmit sem észlelve az országban folyó médiku... |
| Illyés Gyula: Ditirambus a nőköz |
2017-03-08 09:42:23 |
| Nem a kövek és nem a fémek. Nem amik állják az időt! Hanem a gyékény, a nád, a kéreg. Nem az örök-élet-igéret cinkosai. Nem a kimértek. Hanem a törékenyek s engedők: a fû, a lősz, a sás lett tiltakozás. A tettük után nyomban eltûnők. 2 Nem a kövek és nem a fémek. Nem az asszir, a szumir pillérek, a talpukkal éveket gyûrüzt... |
| Árvai Attila |
2016-12-21 10:37:08 |
| Árvai Attila Együtt Elmúlik az élet, s én csak hallgatom, Csendjében sziporkáz titkain, Vele múlok nagyon. Ahogy a nyár elfoszlik zajával, Hullámzó Istenség szólítja, Mint galambot a felhő... kékbe vesző Árnyát, s találgatom merre száll... A füstje, mit orrom érez ...mirha... Itt vagyok, ne félj, nem megyek messzebbre, Elég óráinknak futni tova, Ahová szem nem ér... |
| Gergely István |
2016-12-06 14:22:14 |
| Gergely István Csendben jöttem Csendben jöttem, csukott szemmel. Sírtam békésen, nyugtatón. Csendben jöttem, mint árnyékom, mely megpihent az arcodon. Csendben jöttem, nyitott szemmel, évek óta nem sírtam már. Csendben jöttem, mint hófelhő, mely alatt már kopár a táj. Csendben jöttem s csendben múlok, mint langy eső az ablakon. S csendben... |
| Karay Ilona |
2016-10-27 10:49:56 |
| Karay Ilona A halál ajándéka Egykor az élet s halál Keményen vitatkozott: Melyik ember boldogabb, Az élő vagy a halott. Végre az élet kiált: "Ugyan hát mit adsz neki, Oly kincset, amilyent én Sohasem pótolhatnék ki? Ím én mindennel bírok, Mi tetszik szemnek, szájnak: Az öröm és boldogság Mind kezeimben állnak: Csak akaratomtól függ Az ember b... |
|
Következő