Az árnyak nőnek Az árnyak nőnek egyre jobban. Minden örömlángom kilobban. Fény után vágyom, békét esdek, Jajgatok, mint akik elestek. Zúgó orkánban, vészben járok, Vajon irgalomra találok? Sötét az utam, köd borítja, Zord börtönömnek nincsen nyitja, Verőfény eltűnt, zúg az orkán, Szomorúság borítja orcám. Kétségek között esdve kérdem: Lelkem vágyát vajon elérem?... |