| Philip Larkin: Templomlátogatás Látva, hogy nincs bent senki, benyitok. Döndül az ajtó, becsapja magát. Megint egy templom. Szônyegek, padok, kis imakönyvek, szerteszét virág barnáll vasárnap óta; fent kicsiny orgona, szentély; rézholmik amott, dohos, feszült, idôtlen csend lebeg körém, míg elfogódva kezdem ím, leszedni bokacsiptetôimet. Lépek tovább, a szenteltvíz... |
Következő