Reményik Sándor - Húsvéti versek egy halott erdőről I. A ledöntött templom A gyermekkorom öreg erdejét Kegyetlen kéz fektette le, Nagyszombat estéjére épp. A megmaradt gyér fák között, Mintha nem történt volna semmi sem: Madár dalolt. Az ég a puszta földre ráhajolt. Isten ledöntött templomában Elmerülve, sokáig álltam. Nekem műtermem volt. Itte... |