|
 1/1 oldal 
|
Bejegyzések száma: 6
|
|
|
|
|
|
2008-10-23 22:56:06, csütörtök
|
| |
| |
Orbán V. beszéde a várban
Jó napot kívánok! Tisztelettel köszöntöm Önöket!
Tisztelettel köszöntöm mindannyiukat, akik ezen a szomorkás őszi napon is egybegyűltek, hogy fejet hajtsanak a forradalom és a szabadságharc dicsőséges emléke előtt.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Örökké tartó, soha nyugvópontra nem jutó vita, mi mozgatja valójában a történelmet, mi áll a történelem fordulópontjainak, válságainak, ébredéseinek, velőt rázó pillanatainak hátterében. Vannak, akik szerint a gazdasági viszonyok és az osztályharc. Vannak, akik szerint szigorú törvényszerűségek. És vannak, akik a banális véletleneknek tulajdonítják a világot mozgató és az azt új irányba fordító történéseket. Az igen különböző, akár egymással szöges ellentétben álló magyarázatoknak azonban van egy közös vonása: mindegyikből ugyanaz hiányzik - az ember. Hitével és csalódásaival, törekvéseivel és önfeladásával, elbizakodottságával és félelmeivel, örömével és szenvedésével. Az ember, akin a nemzeti és a nemzetközi szocialista hatalom is átnézett, akit megvetett, akinek mindig arcába hazudott, akit jelentéktelen porszemként söpört félre. Az ember, akivel kénye-kedve szerint bánt, vagonba terelte, kitelepítette, javaiból kiforgatta, ha neki úgy tetszett.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! 1956 története sem érthető meg az ember, az egyéni sorsok, személyes döntések, sorsfordító elhatározások nélkül. Azok nélkül a diákok nélkül, akik a követeléseiket pontokba szedték, elsőként vonultak az utcára, és az első sortüzek áldozatául estek. Azok nélkül a fiatalasszonyok nélkül, akik ételt osztottak, majd maguk is fegyverrel szálltak szembe a túlerővel. Halálra ítélték őket, és a börtönben töltött másfél évtized alatt váltak felnőtté. És azok nélkül a munkások nélkül, akik az igazság eszméiért fegyvert fogtak, és ha kellett, feláldozták az életüket. Mert, kedves Barátaim, az anyagi érdek hajszolásának, az önzésnek és a hatalomvágynak nincsenek vértanúi. Mártírokat csak eszmék, értékek és közösségek teremtenek. Igen, 1956-ban az igazság képes volt erőt venni az apátián; az emberi lélek ereje emelte a nemzetet a realitások kiábrándító, tétlenségre kárhoztató, sivár világa fölé, és törte át a diktatúra vasbeton falait. Igen, a lélek ereje söpörte el egy csapásra a kommunizmus hazugságokra épített világát, és írta felül a világhatalmak akkor megrendíthetetlennek gondolt paktumait.
Kedves Barátaim! 1956. október 23-án kiderült, hogy éppen a kommunizmus legnagyobb és legambiciózusabb célkitűzése mondott kudarcot: az ember átalakítása. 1956 októberében Budapesten kiderült, hogy nem létezik a kommunista embertípus, a hitét, a családját és a nemzetét levetkező, a gyökereitől megszabaduló, világproletárrá váló homo sovieticus.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Ünneplők! Vajon miért visszatérő motívum a magyar költők verseiben Nagy Imre szemüvege? Az a bizonyos cvikker, amelytől még az akasztófa alatt sem volt hajlandó megválni. Vajon miért ragadja meg a képzeletünket oly sokszor még ma is? Talán arról az akaratról beszél e szemüveg, hogy Nagy Imre tisztán akart látni, világosan akart látni. Miután egy egész életet élt le úgy, hogy látását elhomályosították hol ideológiai doktrínák, hol a pártfegyelem, hol az illúziók, hol téves eszmék, hol a remények. De kétségtelen, hogy 1956 októberének utolsó napjaira már tökéletesen tisztán át tudta látni a helyzetet, reálisan ítélve meg az eseményeket és a történelmi parancsolatokat. És még nyilvánvalóbb, hogy másfél évvel később az ellene folyó boszorkányper fővádlottjaként azt is fel kellett ismernie, hogy néhány mondat, talán csak néhány szó, talán csak egyetlen szó elegendő volna ahhoz, hogy a fejét kihúzza a hurokból, s az így megmentett életét aztán viszonylagos biztonságban leélhesse.
Tartása, hajlíthatatlansága, megvásárolhatatlansága a trónfosztó szabadságharcos II. Rákóczi Ferenccel rokonítja, akinek száműzettetésből alaposan kijutott, s akinek ugyanúgy csak egy lemondó tollvonásába került volna, hogy felmentse az összeesküvés vádjának és ítéletének következményei alól. Eszméinek megtagadását követően az ország leggazdagabb főuraként foglalhatta volna el országrésznyi birtokait, és inkább a számkivettetést választotta. Történetek és emberek a magyar történelemből, amikor és akik fittyet hánynak az önfelmentésre csábító magyarázatoknak, s megmaradnak az emberi becsület ősi törvénye mellett. Igen, így érthető, miért érezzük úgy, hogy a történelmet Rákóczi csiszolt stílusán keresztül, Széchenyi kalapja alól és Nagy Imre szemüvege mögül figyelni magától értetődő minden magyar ember számára. És ezért különösen fájdalmas arra gondolni, hogy hiába áll ott a szobra a Vértanúk terén, hiába koszorúzzák meg a sírját a temetőben, bizony könnygázzal és viperákkal térítenék észhez ott, a Kossuth tér környékén, ha rossz helyre tévedne, rossz időben. És mindig ugyanazok határozzák meg, mikor van rossz pillanat, mikor állunk rossz helyen, mikor vannak rossz gondolatok a fejünkben, vagyis mikor vagyunk hajlamosak gondolatbűnt elkövetni. S a végén még hálás is lehet a megvert és megalázott magyar adófizető, hogy nem Recsken kötött ki.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Ismeretes, hogy 1789 júniusában, a francia forradalom kitörésekor a Bastille ostrománál az első sorokban harcolt egy Hulin nevű párizsi órásmester, akiről feljegyezték, hogy magyar ruhában harcolt. Arra gondolok, nem volna teljesen indokolatlan időnként úgy gondolnunk a történelemre, mint órásra, aki magyar ruhában rohamozza meg a múlt bástyáit, ahogy ez történt Rákóczi idején az ónodi országgyűlésben, 1848-ban a Pilvaxban, vagy 52 évvel ezelőtt is Budapesten az Országház előtti téren.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Ünnepelni jöttünk. Igen, mi ünnepelni jöttünk ma ide. Azért jöttünk, hogy együtt örüljünk, mosolygós felnőttek és nevető gyerekek, sok-sok magyar család együtt legyünk büszkék arra, hogy egy nagy és történelmi nép fiai lehetünk. Ünnepelni azt, hogy magyarok vagyunk, magyarok lehetünk, egy olyan nemzet fiai, amelyik nagy győzelmekre és világra szóló tettekre képes. Egy olyan nemzet fiai lehetünk, amelynek nagyjai időről-időre képesek kitépni magukat az éppen fennálló rend érdekhálóiból, a korszellem divatjainak uszályából, s képesek visszatérni a legszebb ősi emberi erényekhez: a becsülethez, a bátorsághoz, a hűséghez és a hazaszeretethez.
Igen, október 23-án valójában azt ünnepeljük, hogy a magyaroknak kifogyhatatlan a hite, és elapadhatatlan az ereje. És ez akkor is így van, ha ez a hit, és erő nem mindig képes megmutatni magát. És ez akkor is így van, ha néha évekre, sőt évtizedekre is nehéz, vastag történelmi üledék fedi azt be. És ez akkor is így van, ha a tükörbe nézve a nemzet néha alig ismer saját magára. És ez akkor is így van, ha időnként úgy érezzük, nemhogy a nagyságunk veszett oda, de már a lélek is csak hálni jár belénk. De mi egy kifogyhatatlan hitű és elapadhatatlan erejű nép vagyunk akkor is, ha egyáltalán nem emlékeztetünk ma 1848-as vagy 1956-os önmagunkra.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Bármilyen elgyötörtnek, becsapottnak, kifosztottnak is érezzék magukat a magyarok, mindig, a legreménytelenebb pillanatokban is, újra és újra megtörténik a csoda. Utat tör magának az életerő és a győzni akarás. Eljön a magyarok október 23-ája, ha kell, Nándorfehérvárnál, ha kell, Pákozdnál vagy éppen a Corvin közben. Igen, ünnepelni jöttünk. Ünnepelni a magyar családokat, mert forradalmaink fiatal hősei innen, a családjainkból merítik azokat az erényeket, amelyek titokzatos módon, a felszín alatt áramolnak nemzedékről nemzedékre, és a legváratlanabb pillanatokban adnak a hazának olyan fiatal hősöket, akiknek a neve évszázadok múltán sem esik ki az emlékezetünkből. Ünnepelünk, mert a magyar nemzet 1956 őszén kilátástalan és reménytelen helyzetből állt talpra, és aratott világra szóló győzelmet.
Természetesen fejet hajtunk a vértanúk emléke előtt. Természetesen arról is megemlékezünk, ami november 4-én történt, de tudjuk, hogy november 4-én nem a magyarok buktak el. Azon a napon az egész nyugati civilizáció szenvedett vereséget, s nem mi, magyarok. Mi, magyarok valójában hősies győzelmet arattunk az 56-os forradalommal. Ezért mi büszkék lehetünk erre a forradalomra. Büszkék arra, hogy a szabadság nevében megfutamítottuk a zsarnokságot, és megfutamítottuk a megszállókat. Büszkék lehetünk a győzelemre, a hőseinkre, a hősöket adó családokra, s mindannyian azt szeretnénk, hogy a jövő nemzedékének is átadhatnánk valahogy ezt az érzést, ha gyermekeinket is beavathatnánk október 23-a nagyszerűségébe. Azt szeretnénk, ha ilyentájt, október végén őket is megérinthetné az öröm érzése, hogy magyarok lehetnek, és egy nagyszerű nemzethez tartozhatnak.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Mindannyian azt akarjuk, hogy a gyermekeink is megtanuljanak győzni. Megtanuljanak úrrá lenni a nehézségeken. Olyan emberek legyenek, akik a reménytelennek tűnő helyzetekben sem adják fel, akkor is hisznek a győzelemben. Azt akarjuk, hogy ők is győztes nemzedék legyenek. Mert ne feledjük, minden mai nyomorúságunk ellenére mi is győztes nemzedék vagyunk. Mi is legyőztük a zsarnokságot, mi is hazaküldtük a megszállókat, mi is a saját kezünkbe vettük a saját sorsunkat, s ez akkor is így van, kedves Barátaim, ha időnként a rosszabbik énünk, a magyarok rosszabbik énje kerekedik is felül, s tort ül a tisztességes, hűséges, munkájukat becsülettel végző magyarok felett. Ültek már efféle ingyenélő szélhámos kalandorok máskor is a mi nyakunkban, de a végén csak leráztuk őket, és a porban kötöttek ki. 1956. október 23-a mai küzdelmeinkben is a győzelem reményét jelenti. Arra emlékeztet, azzal biztat bennünket, hogy ma ugyan a történelem formálja a jellemünket, de nincs már messze az idő, amikor újra a jellemünk fogja formálni a történelmet.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves Ünneplők! Nem lenne őszinte a mai együttlétünk, ha az ünnepi szavakon túl szó nélkül mennénk el a súlyos válság mellett, amely ma megrázza a világot, és megrázza Magyarországot. Meggyőző és szellemes magyarázatok garmadáját hallom a válság okairól. A valóság azonban egyszerűbb. A válság oka az örök emberi gyarlóság; a pénzéhség, a kapzsiság, a mértéktelenség és a nyerészkedés, mindig a még és még és még több pénz. S ennek érdekében a felelős vezetők loptak, csaltak, hazudtak, adatokat hamisítottak és eltitkolták a valóságot.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Nem adhatunk magunknak és a világnak jobb tanácsot, mint visszatérni az őszinteség, az átláthatóság, a törvénytisztelet és a mértéktartás ösvényére. Magyarországot mélyebben és súlyosabban érinti ez a válság, mint a többi európai országot. Ez azért van így, mert Magyarország legyengített ország. Nem volt ez mindig így. Voltunk erős, élenjáró, sikeres és tiszteletre méltó ország is. Ma nyakig eladósított, sereghajtó, megbecsülését vesztett és lesajnált ország vagyunk. De mondjuk ki: nem az emberek tehetnek erről! Nem azok, akik becsülettel végzik a dolgukat, nem azok, akik értéket teremtenek, nem azok, akik nevelik a gyermekeiket, gondoskodnak a családjukról, és akik a munkájukkal viszik hátukon az országot. Magyarországot a politikai vezetők sodorták bajba, az ő felelőtlen politikájuk juttatta ide a magyarok közösségét. Építhettek volna erős gazdaságot, de legyengítették azt. Csökkenthették volna az adókat, de emelték inkább. Csökkentették volna az államadósságot, amikor lehetett, de inkább eladósítottak bennünket. Munkahelyeket teremthettek volna, amikor ez lehetséges volt, ehelyett nőtt a munkanélküliség, és igazán megbecsülhették volna a dolgozó magyar embereket, helyette hátat fordítottak nekik.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Magyarországot ma két komoly veszély fenyegeti. Ha így megy tovább, elveszíti értékét a fizetésünk, és könnyen utcára kerülhet mintegy 250 ezer ember, ha nem találjuk meg a válság ellenszerét. Ki kell mondanunk, hogy a válság elhárítására a kormány képtelen. Minden lépésük rossz ütemű, kapkodó és csak tovább súlyosbítja a bajt. Bizalmi válság és vezetési válság gyötri Magyarországot, amelynek súlyos árát a magyar családok fizetik meg. Ezzel a vezetéssel csak napról napra nő a baj. Ráadásul a javasolt terápia még nagyobb veszélyt jelent, mint a baj, amit orvosolni kívánunk. A megszorítások ugyanis csak tovább növelnék a már ma is alig bírható terheket.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Ezt a válságot, amellyel ma szembenéz a világ, és a világ többi részén ezt tudják, nem lehet megúszni. Nem lehet átvészelni, nem lehet kibekkelni. Ez egy olyan válság, amit le kell győzni. Legyőzni, ami azt jelenti, hogy megújulva, megerősödve kell kikerülnünk belőle. Ehhez új politika és új gazdaság kell. Ha nem mi győzzük le a válságot, ő győz le bennünket. Ebben a küzdelemben nem hirdetnek döntetlent. Márpedig ezt a válságot legyőzni csak a tettrekész, vállalkozó szellemű, értéket teremtő, dolgozó magyarok képesek. A politika, a leendő új kormány dolga, hogy felszabadítsa az ország energiáit. Elhárítsa a gátakat és a torlaszokat, amelyek az emberek munkáját akadályozzák. A fasisztázó, gyűlölködő és vádaskodó vezetők most hízelgő hangra váltottak. Ennek egyetlen oka van, kedves Barátaim, le akarják velünk nyeletni a békát, amit megszorításnak hívnak. Ahelyett, hogy a politika és a kormányzat lápvilágát, mocsarát csapolnák le, az emberekkel akarják megfizetetni hibáik, tévedéseik és bűneik árát. Élve boncolnának egy országot, amely nem beteg, csak gyenge. A hatalom a beteg, és az ő betegsége gyengíti le az országot.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Én azonban ebben a nehéz helyzetben is hiszem, hogy a magyarokban megvan a képesség, hogy legyőzzék a válságot, és úrrá legyünk a bajokon. Magyarország bizonyítani akarja, hogy többre képes. Magyarország bizonyítani akarja, nem olyan, amilyennek ma látszik, nem gyáva, nem hiteltelen, nem kiégett, nem cinikus. Ha annak látszik, azért van, mert akik elöl állnak, a vezetői ilyenek. Magyarország - hitem szerint - be fogja bizonyítani, hogy nem azonos egy rosszkedvű és megbukott részvénytársasággal. Ha a dolgozó, értékteremtő, vállalkozó szellemű magyarok végre levegőhöz jutnak, ha lehetőséget kapnak, ha nem ülnek a nyakukra ideológusok, politikusok, okoskodó és kéretlen tanácsadók, akkor az emberek hamar talpra tudják állítani az országot, sőt sikeressé is tudják azt tenni. A kiégett, gyáva magyarázkodók mindig is rossz irányba vitték az országot a kiagyalt ideológiáikkal, elvont elméleteikkel, pesszimizmusukkal, mérhetetlen Pató Pál-i tunyaságukkal. Az 56-os magyarok titka az volt, hogy kiengedték a szellemet a palackból. A magyar szabadság szellemét. Nekünk sincs más dolgunk. Újra ezt kell tennünk. Ki kell engednünk a palackból a magyar szabadság szellemét, és akkor Magyarország újra bizonyítani fogja, hogy többre képes, és ezért a mainál jobb sorsot is érdemel.
Köszönöm, hogy meghallgattak! Hajrá Magyarország! Hajrá Magyarok!
2008. október 23., 19:53 fidesz.hu
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: 1956 október 23 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-10-23 22:17:23, csütörtök
|
| |
| |
Kora esti összefoglaló a mai napról
Benzineskanna, veszélyes eszközök, betonkordon.
Újabb előállításokra került sor Budapesten és Miskolcon kora este, mert közbiztonságra veszélyes anyagokat, illetve tárgyakat találtak a rendőrök több embernél is, igazoltatás során. A demonstrációk egyelőre rendben zajlanak, de a rendőrök rendbontásra készülnek az Operaháznál.
Előállított a rendőrség egy férfit a fővárosban a Szív utca és az Andrássy út sarkáról, akinél egyliteres, benzinnel teli kannát találtak - közölte honlapján a rendőrség csütörtökön kora este. A benzines kannás férfi a tizennegyedik, akit a nap folyamán a Budapesti Rendőr-főkapitányság előállított. Miskolcon a rendőri ellenőrzésekkor több esetben a közbiztonságra veszélyes eszközöket koboztak el - mondta az MTI-nek a Borsod Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője. Egyedné Novodonszki Éva közölte: nem a rendezvények környékén találták az eszközöket, az igazoltatott emberek feltehetően Budapestre tartottak.
Bár eddig sehol nem történt rendbontás, a rendőrség attól tart a jelek szerint, hogy az esti díszelőadást az Operában, melyen Gyurcsány Ferenc mond ünnepi beszédet, megzavarni szándékoznak szélsőséges csoportok. A rendőrség ezért korábban még nem használt eszközökkel, betonból készült útakadályokkal zárta le az Operához vezető mellékutcákat, amelyek mögött fémkordont állítottak fel; a betonelemeket csütörtök délután emelték darus kocsival a helyükre - jelentették az MTI tudósítói.
Ezekbe az utcákba gyakorlatilag csak az ott lakókat engedik be, semmilyen átmenő forgalom nincs, még az újságíróknak is meg kell kerülniük a lezárt területet, ha az egyik budapesti rendezvényről a másikra akarnak eljutni. A Bajcsy-Zsilinszky úton, valamint az Andrássy út Oktogon és Nagymező utca közötti szakaszán szinte kizárólag csak rendőrségi gépjárművek, buszok, rendőrautók és könnygázgránátvető autók parkolnak. Az Operaházhoz vezető utcákat a Nagymező utcánál, a Bajcsy-Zsilinszky út és az Andrássy út sarkánál, valamint a Zichy Jenő utcánál zárták körbe.
Kiengedni a palackból a szabadság szellemét
Kora este befejeződött a Magyar Önvédelmi Mozgalom ünnepi rendezvénye a Terror Háza előtt a fővárosban csütörtök este, a résztvevők a megemlékezés zárásaként egyperces néma csenddel tisztelegtek az 1956-os forradalom áldozatainak emléke előtt. Miközben a 150-200 résztvevő távozott a helyszínről, sokan a "ria ria Hungária", "mocskos zsidók" és "Gyurcsány, takarodj" jelszavakat skandálták. A megemlékezésen rendbontás nem történt, az eseményen számottevő volt a rendőri jelenlét.
Orbán Viktor szerint az 56-os magyarok titka az volt, hogy kiengedték a szabadság szellemét a palackból, most is ezt kell tenni, és akkor Magyarország újra bizonyítani fogja, hogy többre képes; erről a Fidesz elnöke a budai Várban, az I., a II., a III., a XII. és a XXII. kerületi önkormányzat közös 56-os ünnepségén beszélt.
A politikus szerint Magyarország be fogja bizonyítani, hogy nem azonos egy rosszkedvű és megbukott részvénytársasággal - jelentette ki.
Orbán Viktor szerint Magyarország bizonyítani akarja, nem olyan, mint amilyennek látszik, nem gyáva, nem hiteltelen, nem kiégett, nem cinikus. Ha ilyennek látszik - mondta -, akkor az azért van, mert a vezetői, akik az első sorban állnak, ilyenek.
Magyar-román közös megemlékezés
Az 1956-os októberi forradalom nagy ajándéka a nemzeti egység, ma ismét magunkra kell találnunk, tisztázni kell helyzetünket, elveinket, viszonyainkat a magyar nemzetrészek közt, ünnepünk ugyanakkor egyetemes is - mondta csütörtökön Sólyom László Csíkszeredában.
A megemlékezésen Traian Basescu román államfő is részt vett. Sólyom László beszélt a magyarországi 56-osokkal szolidaritást vállaló romániai (magyar és román) személyek elleni megtorlásokról is, utalva arra, hogy tavaly már kérte Basescut, hogy a román állam rehabilitálja és kárpótolja az elítélteket.
A magyar mint kulturális nemzet egységet alkot, ez pedig nem áll ellentétben azzal, hogy különböző politikai nemzetekbe integrálódva él - hangsúlyozta az elnök.
2008-10-23 20:10 Friss hírek
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: 1956 október 23 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-10-23 21:20:16, csütörtök
|
| |
| |
A helyzet szülte a forradalmárt
Forradalmárok Budapesten
Október 22-től november 10-ig Magyarország 3410 közigazgatási egységéből 2804-ben jött létre a jánoshalmihoz hasonló forradalmi önszerveződés, a többségük október 28-án. Mindez olyan körülmények között, amikor a hatalom mozgósított, sortüzekkel próbálták megtörni a lakosságot. Ennek az önszerveződésnek volt tipikus alakja Szobonya Zoltán, akit ,,normális esetben" polgári demokratikus értékrenddel bíró ügyvédként teljes ismeretlenségben élte volna le az életét. Az 1956-os forradalmi események azonban vezetőt, ,,vértelen forradalmárt" csináltak belőle.
A szovjet csapatok bevonulásának hírére, és Nagy Imre utolsó beszédének hatására Jánoshalmán megszervezték a település védelmét, de harcra nem került sor. Szobonya Zoltán és társainak perében az első fokon eljáró Lengyel Zoltán bíró halálbüntetést szabott ki a ,,főbűnösre", amit másodfokon a Mecsér József vezetésével összeült testület megerősített. Négy társát 5-10 év börtönre ítélték. Korábban Szobonyának felajánlották, hogy megmentheti életét, ha beáll a hatalom szolgálatába, azaz besúgónak jelentkezik. Három gyermekét és feleségét hagyta el, hogy a becstelen élet helyett a mártírhalált válassza: 1958. szeptember 29-én felakasztották.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: 1956 október 23 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-10-23 21:17:27, csütörtök
|
| |
| |
Sortüzek országszerte
Sortűz a Parlament előtt (MTI)
Október 26-án tehát Jánoshalmán is tüntetések kezdődtek, Szobonyát ,,preventív" célból letartóztatták: a tömeg a Kossuth-címer visszaállítását, a szovjet emlékművek lebontását, a kommunista vezetőség távozását és Szobonya Zoltán szabadon bocsátását követelte. Hasonlóak hangzottak el a tömegtüntetéseken is, országszerte. A karhatalom sok esetben sortűzzel próbálta hazatérésre bírni az embereket, október 23-28. között hatvan sortűz dördült el, 24 halálos áldozatot követelve. Fontos megemlíteni, hogy a sortüzet kétféleképpen lehet leadni: az emberekre célozva, és a levegőbe. A lövések irányát minden esetben a helyi vezetőség határozta meg - hangsúlyozta a történész.
Jánoshalmán senki nem sérült meg, a ,,nép ügyvédjét" pedig szabadon engedték. A forradalmi események sorában megfigyelhető, hogy a sortüzeket az esetek többségében egy-két nappal követte a helyi kommunista hatalom összeomlása. Így történt Jánoshalmán is, ahol október 28-án megalakult a nemzeti tanács és a forradalmi bizottság, amelynek élére Szobonya Zoltánt választották. Vezetésével lebontották a tanácsrendszert, létrehozták a képviseleti demokrácia alapegységeit, újraszervezték az 1945 utáni pártokat.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: 1956 október 23 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-10-23 21:07:33, csütörtök
|
| |
| |
A halált választotta a besúgás helyett
A magyar települések 82 százalékában történtek forradalmi megmozdulások 1956 októberében. A ,,vidék forradalmát" a sortűz, és a demokratikus kezdeményezések jellemezték. És ami még közös volt bennük: vezetői a megtorlás fő célpontjai lettek, miként Szobonya Zoltán, aki inkább három gyermekét hagyta árván, mintsem besúgó legyen.
Az 1956-os forradalom leverése után azonnal megkezdődtek a kivégzések, 1961-ig legalább 225 halálos ítéletet hajtottak végre - a források ellentmondók, van, ahol 300 fölé teszik a megtorlás áldozatainak számát. A ,,legvéresebb" év 1958 volt, ekkor 81 főt végeztek ki. A dátum nem véletlen: ekkorra állt össze a kádári megtorló gépezet, amely stabil jogi, ideológiai hátteret biztosított az új hatalom megszilárdításához - nyilatkozta a FigyelőNetnek Kiss Réka történész.
A halálos ítéletek indoklása három nagy csoportba osztható: fegyveres harc október 23. és november 11. között; a november 11. utáni ,,vértelen" ellenállás és szervezkedés; egy-egy helyi közösségen belül viselt vezető szerep, ami főleg a vidéki ,,vértelen forradalmak" vezéralakjait sújtotta.
Idén két részben emlékezünk az 1956-os forradalomra: október 23-án Szobonya Zoltán, a középkorú értelmiségi sorsán keresztül a magyar falu forradalma tárul fel, november 4-én pedig Péch Gézáról, a fiatal mérnökhallgatóról lesz szó, aki a november 11. utáni ellenállás tipikus figurája. A két személyben egyetlen közös vonás: mindketten akasztófán végezték 1958-ban.
2008. október 23. 08:30 FN
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: 1956 október 23 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-10-23 18:59:23, csütörtök
|
| |
| |
Lyukas zászlók lengenek az V. kerületben
Október 23-tól az 1956-os forradalom jelképévé vált lyukas zászló leng az V. kerületi közintézményeken november 4-éig, a forradalom leverésének napjáig - közölte a kerület polgármestere. Rogán Antal ezt egy szimbolikus gesztusnak nevezte.
A lyukas zászlókat óvodák, iskolák, szociális intézmények, közhivatalok homlokzatára helyezték ki, illetve a kezdeményezéshez csatlakozott egy belvárosi szálloda is. Rogán Antal hozzátette: szeretné, ha ezt a kezdeményezést jövőre átvenné a többi kerület is.
Az 1956-os forradalom alatt használt polgári zászló, melyből kivágták a Rákosi-címert.
1949-1956 között használt állami zászló a "Rákosi-címerrel".
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: 1956 október 23 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 6
|
|
|
|
2008. Október
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
63 db bejegyzés |
| e év: |
1158 db bejegyzés |
| Összes: |
47466 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 4116
- e Hét: 10806
- e Hónap: 23482
- e Év: 257229
|
|
|
Offline
