Belépés
furaila.blog.xfree.hu
"Nem az a fontos, hogy milyen iskolákat végeztél, hogy mit dolgozol, hanem hogy milyen EMBER vagy!" BMI ******
2005.10.25
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 2 
A magyar nyelvről
  2009-02-13 10:02:11, péntek
 
  Mit mondtak a külföldiek a magyar nyelvről?
>
> - Jakob Grimm meseíró (XIX. század), aki egyben az első német tudományos
> nyelvtan megalkotója is volt, mondta :
> "a magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése felülmúl minden más
> nyelvet".
>
> - N. Erbersberg bécsi tudós (XIX. század):
> "Olyan a magyar nyelv szerkezete, mintha nyelvészek gyülekezete alkotta
> volna, hogy meglegyen benne minden szabályosság, tömörség, összhang és
> világosság."
>
> - George Bernard Shaw drámaíró (az amerikai CBC-nek adott interjújában
> sokkal bővebben kifejtve) mondta:
> "Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar
> nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha a
> magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lehetett
> volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől
> duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi
> különbségeket, az ér zelmek titkos rezdüléseit."
>
> - Grover S. Krantz amerikai kutató:
> "A magyar nyelv ősisége Magyarországon /.../ meglepő: úgy találom, hogy
> átmeneti kőkori nyelv, megelőzte az újkőkor kezdetét /.../ az összes
> helyben maradó nyelv közül a magyar a legrégebbi."
>
> - Ove Berglund svéd orvos és műfordító:
> "Ma már, hogy van fogalmam a nyelv struktúrájáról, az a véleményem: a
> magyar nyelv az emberi logika csúcsterméke." (Magyar Nemzet 2003. XII. 2.
> 5. o.)
>
> - Teller Ede atomfizikus halála előtt pár évvel ezt mondta Pakson:
> "...Új jeles felfedezésem, miszerint egy nyelv van, s az a magyar." (Mai
> Nap, Budapest, 1991. 9.)
>
>
> Gyimóthy Gábor : Nyelvlecke
> (Firenze 1984. X. 12. )
>
> Egyik olaszóra sodrán,
> Ím a kérdés felmerült:
> Hogy milyen nyelv ez a magyar,
> Európába hogy került?
>
> Elmeséltem, ahogy tudtam,
> Mire képes a magyar.
> Elmondtam, hogy sok, sok rag van,
> S hogy némelyik mit takar,
>
> És a szókincsben mi rejlik,
> A rengeteg árnyalat,
> Példaként vegyük csak itt:
> Ember, állat hogy halad?
>
> Elmondtam, hogy mikor járunk,
> Mikor mondom, hogy megyek.
> Részeg, hogy dülöngél nálunk,
> S milyen, ha csak lépdelek.
>
> Miért mondom, hogy botorkál
> Gyalogol, vagy kódorog,
> S a sétáló szerelmes pár,
> Miért éppen andalog?
>
> A vaddisznó, hogy ha rohan,
> Nem üget, de csörtet - és
> Bár alakra majdnem olyan
> Miért más a törtetés?
>
> Mondtam volna még azt is hát,
> Aki fut, miért nem lohol?
> Miért nem vág, ki mezőn átvág,
> De tán vágtat valahol.
>
> Aki tipeg, miért nem libeg,
> S ez épp úgy nem lebegés, --
> Minthogy nem csak sánta biceg,
> S hebegés nem rebegés!
>
> Mit tesz a ló, ha poroszkál,
> Vagy pedig, ha vágtázik?
> És a kuvasz, ha somfordál,
> Avagy akár bóklászik.
>
> Lábát szedi, a ki kitér,
> A riadt őz elszökell.
> Nem ront be az, aki betér . . .
> Más nyelven, hogy mondjam el?
>
> Jó lett volna szemléltetni,
> Botladozó, mint halad,
> Avagy milyen őgyelegni?
> Egy szó - egy kép - egy zamat!
>
> Aki 'slattyog', miért nem 'lófrál'?
> Száguldó hová szalad?
> Ki vánszorog, miért nem kószál?
> S aki kullog, hol marad?
>
> Bandukoló miért nem baktat?
> És ha motyog, mit kotyog,
> Aki koslat, avagy kaptat,
> Avagy császkál és totyog?
>
> Nem csak árnyék, aki suhan,
> S nem csak a jármű robog,
> Nem csak az áradat rohan,
> S nem csak a kocsi kocog.
>
> Aki cselleng, nem csatangol,
> Ki 'beslisszol' elinal,
> Nem 'battyog' az, ki bitangol,
> Ha mégis: a mese csal!
>
> Hogy a kutya lopakodik,
> Sompolyog, majd meglapul,
> S ha ráförmedsz, elkotródik.
> Hogy mondjam ezt olaszul?
>
> Másik, erre settenkedik,
> Sündörög, majd elterül.
> Ráripakodsz, elódalog,
> Hogy mondjam ezt németül?
>
> Egy csavargó itt kóborol,
> Lézeng, ődöng, csavarog,
> Lődörög, majd elvándorol,
> S többé már nem zavarog.
>
> Ám egy másik itt tekereg,
> -- Elárulja kósza nesz -
> Itt kóvályog, itt ténfereg. . .
> Franciául, hogy van ez?
>
> S hogy a tömeg miért özönlik,
> Mikor tódul, vagy vonul,
> Vagy hömpölyög, s még sem ömlik,
> Hogy mondjam ezt angolul?
>
> Aki surran, miért nem oson,
> Vagy miért nem lépeget?
> Mindezt csak magyarul tudom,
> S tán csak magyarul lehet. . .!
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
...hogy jókedvetek legyen
  2009-02-13 09:47:20, péntek
 
  Rengeteg olyan kifejezés van a magyarban, ami valamilyen módon a kajával
kapcsolatos.

Például amikor perecelsz egyet. Vagy elmész csak úgy céltalanul
kolbászolni a városba. Vagy rizsázol valakinek, például abból a célból,
hogy késöbb megrépázd, de az is lehet, hogy ő meg utána megmogyoróz.
Ilyenkor nem kell sokat tökölni, ha egyszer már lekenyerezted. Veled ne
kukoricázzon. Persze ha éjszakai pillangó, akkor tejelned kell, mert
kisajtolja belőled, ezt általában előre le is vajazzátok, amikor még úgy
be vagy sózva, hogy borsózik a hátad, és nem gondolsz arra, hogy utána
annyira fel leszel paprikázva, hogy majd' becsokizol, olajra kell lépni.

Most persze lehet azt mondani, hogy "ez elég gyengus volt". De én erre
elhárítólag közlöm, hogy nem ér a nevem, káposzta a fejem. És ha erre nem
tudsz mit mondani, akkor mákom van...
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 2 
2009.01 2009. Február 2009.03
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
232425262728 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 62 db bejegyzés
e év: 468 db bejegyzés
Összes: 7719 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 332
  • e Hét: 1169
  • e Hónap: 9773
  • e Év: 45714
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.