2009-02-13 10:02:11, péntek
|
|
|
Mit mondtak a külföldiek a magyar nyelvről?
>
> - Jakob Grimm meseíró (XIX. század), aki egyben az első német tudományos
> nyelvtan megalkotója is volt, mondta :
> "a magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése felülmúl minden más
> nyelvet".
>
> - N. Erbersberg bécsi tudós (XIX. század):
> "Olyan a magyar nyelv szerkezete, mintha nyelvészek gyülekezete alkotta
> volna, hogy meglegyen benne minden szabályosság, tömörség, összhang és
> világosság."
>
> - George Bernard Shaw drámaíró (az amerikai CBC-nek adott interjújában
> sokkal bővebben kifejtve) mondta:
> "Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar
> nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha a
> magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lehetett
> volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől
> duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi
> különbségeket, az ér zelmek titkos rezdüléseit."
>
> - Grover S. Krantz amerikai kutató:
> "A magyar nyelv ősisége Magyarországon /.../ meglepő: úgy találom, hogy
> átmeneti kőkori nyelv, megelőzte az újkőkor kezdetét /.../ az összes
> helyben maradó nyelv közül a magyar a legrégebbi."
>
> - Ove Berglund svéd orvos és műfordító:
> "Ma már, hogy van fogalmam a nyelv struktúrájáról, az a véleményem: a
> magyar nyelv az emberi logika csúcsterméke." (Magyar Nemzet 2003. XII. 2.
> 5. o.)
>
> - Teller Ede atomfizikus halála előtt pár évvel ezt mondta Pakson:
> "...Új jeles felfedezésem, miszerint egy nyelv van, s az a magyar." (Mai
> Nap, Budapest, 1991. 9.)
>
>
> Gyimóthy Gábor : Nyelvlecke
> (Firenze 1984. X. 12. )
>
> Egyik olaszóra sodrán,
> Ím a kérdés felmerült:
> Hogy milyen nyelv ez a magyar,
> Európába hogy került?
>
> Elmeséltem, ahogy tudtam,
> Mire képes a magyar.
> Elmondtam, hogy sok, sok rag van,
> S hogy némelyik mit takar,
>
> És a szókincsben mi rejlik,
> A rengeteg árnyalat,
> Példaként vegyük csak itt:
> Ember, állat hogy halad?
>
> Elmondtam, hogy mikor járunk,
> Mikor mondom, hogy megyek.
> Részeg, hogy dülöngél nálunk,
> S milyen, ha csak lépdelek.
>
> Miért mondom, hogy botorkál
> Gyalogol, vagy kódorog,
> S a sétáló szerelmes pár,
> Miért éppen andalog?
>
> A vaddisznó, hogy ha rohan,
> Nem üget, de csörtet - és
> Bár alakra majdnem olyan
> Miért más a törtetés?
>
> Mondtam volna még azt is hát,
> Aki fut, miért nem lohol?
> Miért nem vág, ki mezőn átvág,
> De tán vágtat valahol.
>
> Aki tipeg, miért nem libeg,
> S ez épp úgy nem lebegés, --
> Minthogy nem csak sánta biceg,
> S hebegés nem rebegés!
>
> Mit tesz a ló, ha poroszkál,
> Vagy pedig, ha vágtázik?
> És a kuvasz, ha somfordál,
> Avagy akár bóklászik.
>
> Lábát szedi, a ki kitér,
> A riadt őz elszökell.
> Nem ront be az, aki betér . . .
> Más nyelven, hogy mondjam el?
>
> Jó lett volna szemléltetni,
> Botladozó, mint halad,
> Avagy milyen őgyelegni?
> Egy szó - egy kép - egy zamat!
>
> Aki 'slattyog', miért nem 'lófrál'?
> Száguldó hová szalad?
> Ki vánszorog, miért nem kószál?
> S aki kullog, hol marad?
>
> Bandukoló miért nem baktat?
> És ha motyog, mit kotyog,
> Aki koslat, avagy kaptat,
> Avagy császkál és totyog?
>
> Nem csak árnyék, aki suhan,
> S nem csak a jármű robog,
> Nem csak az áradat rohan,
> S nem csak a kocsi kocog.
>
> Aki cselleng, nem csatangol,
> Ki 'beslisszol' elinal,
> Nem 'battyog' az, ki bitangol,
> Ha mégis: a mese csal!
>
> Hogy a kutya lopakodik,
> Sompolyog, majd meglapul,
> S ha ráförmedsz, elkotródik.
> Hogy mondjam ezt olaszul?
>
> Másik, erre settenkedik,
> Sündörög, majd elterül.
> Ráripakodsz, elódalog,
> Hogy mondjam ezt németül?
>
> Egy csavargó itt kóborol,
> Lézeng, ődöng, csavarog,
> Lődörög, majd elvándorol,
> S többé már nem zavarog.
>
> Ám egy másik itt tekereg,
> -- Elárulja kósza nesz -
> Itt kóvályog, itt ténfereg. . .
> Franciául, hogy van ez?
>
> S hogy a tömeg miért özönlik,
> Mikor tódul, vagy vonul,
> Vagy hömpölyög, s még sem ömlik,
> Hogy mondjam ezt angolul?
>
> Aki surran, miért nem oson,
> Vagy miért nem lépeget?
> Mindezt csak magyarul tudom,
> S tán csak magyarul lehet. . .!
|
|
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|