|
2010-02-01 19:15:22, hétfő
|
| |
| |
Kunics Zoltán- Körforgás
Vagyok egy cseppnyi a végtelen vízben.
Vagyok egy vércsepp egy összetört szívben.
Vagyok egy cseppkő, mely régóta szárad.
Egy háborgó folyó, mely tengerként árad.
Vagyok a bosszúvágy, forrong a vérem.
Lázadás vagyok az utcán, s a téren.
Nem vagyok más, csak egy bolyongó lélek.
Keresztem hordozom, s gyötör az élet.
Kínoz a fájdalom, forgat egy örvény.
Visszahúz mindig egy örökös törvény.
Nem enged kitörni, fogolyként élek.
Meg vagyok kötözve, bűnöm az élet.
Szüntelen forgok az örökös körben.
Vagyok egy vízcsepp a fekete földben.
Éltet a levegő, lángol a vérem.
A végén odaát kiadják bérem. "
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: versek |
|
|
|
|
|
Offline
