|
 1/10 oldal 
|
Bejegyzések száma: 99
|
|
|
|
|
|
2011-10-31 14:22:40, hétfő
|
| |
| |
Betegségekre, egészségügyi problémákra -gyógynövényjavaslatok ( F-L)
FOGÍNYGYULLADÁS:
BORÓKA, CICKAFARKFARKFŰ, CITROMFŰ,CSALÁN, KAMILLA, MEZEI ZSURLÓ, PÁSZTORTÁSKA
ÚTIFÜVEK, ZSÁLYA
GÖRCSOLDÓ:
ARANYVESSZŐ FAJOK, BORSIKAFŰ- nyári- téli, KAKUKKFŰ, KÁLMOSGYÖKÉR, KÖRÖMVIRÁG
LEVENDULA, MENTAFÉLÉK, ROZMARING, SÁFRÁNYOS SZEKLICE, VASFŰ
GYOMORIDEGESSÉG:
ÉDESKÖMÉNY, GYERMEKLÁNCFŰ, KÁLMOSGYÖKÉR, KAMILLA, MACSKAGYÖKÉRFŰ,
MENTAFÉLÉK, ORBÁNCFŰ, ROZMARING,
GYOMORSAVHIÁNY:
ARANYVESSZŐ FAJOK, BORÓKA ,ÉDESKÖMÉNY, KÁLMOSGYÖKÉR,
GYOMORSAV TÚLTENGÉS:
CICKAFARKFŰ, CSALÁN, FEHÉRMÁLYVA, KAMILLA, ORBÁNCFŰ, PÁSZTORTÁSKA, ÚTIFÜVEK,
ZSÁLYA,
GYULLADÁSCSÖKKENTŐ:
CHILI PAPRIKA, CICKAFARKFŰ, CSALÁN, CSIPKEBOGYÓ, HOMOKTÖVIS, KAMILLA,
KÖRÖMVIRÁG, ŐSZI MARGITVIRÁG, VASFŰ,ZSÁLYA,
HAJHULLÁS ÉS KORPÁSODÁS:
CSALÁN, KAMILLA, VIZIMENTA
HASHAJTÓ:
ALMA, LEN, ÉDESKÖMÉNY, ARANYVESSZŐ FAJOK,
HASMENÉS:
LIBAPIMPÓ, DIÓ, CSALÁN, ALMA, MEDVEHAGYMA, HÓLYAGHURUT, BÍBORKASVIRÁG,
CICKAFARKFŰ, CSALÁN, KAMILLA, KAPOR, MEDVESZŐLŐ, MEZEI ZSURLÓ, NYÍRFA, VASFŰ,
HÚGYÚTI FERTŐZÉSEK, GYULLADÁSOK:
ARANYVESSZŐ FAJOK, BÍBORKASVIRÁG, MEDVESZŐLŐ, NYÍRFA, TŐZEGÁFONYA,
HŰLÉSES MEGBETEGEDÉSEK MEGELŐZÉSÉRE:
KAKUKKFŰ, KAMILLA, MENTAFÉLÉK, NYÍRFA, ÚTIFÜVEK,
HŰLÉSES MEGBETEGEDÉSEK KEZELÉSÉRE:
IZLANDI ZUZMÓ, KAKUKKFŰ, MARTILAPU, ÚTIFÜVEK,
IDEGRENDSZERRE HATÓ GYÓGYNÖVÉNYEK :
VASFŰ, TÜDŐFŰ, SZUROKFŰ, PÁSZTORTÁSKA,ORBÁNCFŰ,MENTAFÉLÉK, MACSKAGYÖKÉRFŰ, LEVENDULA, KOMLÓ, KAMILLA, GALAGONYA, CITROMFŰ,
IMMUNRENDSZER:
BÍBORKASVIRÁG, CSALÁN, CSIPKEBOGYÓ, FEKETEKÖMÉNY, FOKHAGYMA, MEDVEHAGYMA,
ÍZÜLETI BETEGSÉGEK (REUMA, CSÚZ):
ARANYVESSZŐ FAJOK, BABÉR, BORÓKA, CITROMFŰ, CSALÁN, CSIPKEBOGYÓ,
ÉDESGYÖKÉR, MEZEI ZSURLÓ, NYÍRFA,
IZZADÁS ELLEN:
CSALÁN, DIÓ, IZSÓP, MEZEI ZSURLÓ, ZSÁLYA,
IZZASZTÓ:
ARANYVESSZŐ FAJOK, BORÓKA, ÉDESGYÖKÉR, KAMILLA, NYÍRFA, ORBÁNCFŰ,
KLIMAX:
KOMLÓ, LEVENDULA, ORBÁNCFŰ, PALÁSTFŰ,
KOLESZTERINSZINT CSÖKKENTŐ:
ALMA, BORÁGÓ, BÚZACSÍRA, DIÓ, FOKHAGYMA, GYÖNGYHAGYMA, MEDVEHAGYMA,
PÓRÉHAGYMA, VÖRÖSHAGYMA,
KÖHÖGÉS, REKEDTSÉG:
ARANYVESSZŐ FAJOK, BORSIKAFŰ- nyári- téli, CICKAFARKFŰ, ÉDESGYÖKÉR, ÉDESKÖMÉNY,
FEHÉRMÁLYVA, KAKUKKFŰ, MARTILAPU, TÜDŐFŰ, ÚTIFÜVEK, ZSÁLYA,
KÖSZVÉNY:
ALMA, ARANYVESSZŐ FAJOK, CICKAFARKFŰ, ÉDESKÖMÉNY, KAKUKKFŰ,TÜDŐFŰ,
ZSÁLYA,
LÉGCSŐHURUT:
ARANYVESSZŐ FAJOK, CICKAFARKFŰ, CSIPKEBOGYÓ, ÉDESKÖMÉNY,KAKUKKFŰ,
TÜDŐFŰ, ZSÁLYA,
Fontos: a gyógynövényekkel történő gyógyítás évezredes hagyományokra tekint vissza, mégis mindenféleképpen konzultáljon egészségügyi szakemberrel (orvos, patikus, természetgyógyász stb.). A diagnózis felállítása orvosi feladat!
Forrás: Bálintcseppek |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Fűben fában.... |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2011-10-31 09:58:32, hétfő
|
| |
| |
HALOTTAK NAPJA November 2.
A földön küzdő Egyház ünnepélyes megemlékezése a tisztítótűzben szenvedő lelkekről.
A halottakról való gondoskodás a vallástörténeti kutatások szerint ősidőktől fogva mindenütt megtalálható jelenség. A halottak ünnepe az ókori Rómában a feralia volt. Az Egyházban Szent Odilo clunyi apát kezdeményezte, hogy miután Mindenszentek ünnepén az Egyház megemlékezik a mennyország szentjeiről, másnap az összes megholtról is megemlékezzünk. 998-ban kezdték az ünnepet, mely a 11. századra a clunyi bencések hatására széles körben elterjedt. Róma a 14. században fogadta be.
V. Benedek pápa (ur. 1914-22) 1915-ben engedélyezte, hogy Halottak napján minden pap 3 szentmisét mondhat; egyet egy konkrét elhunytért, egyet általában a tisztítótűzben szenvedő lelkekért, és egyet a pápa szándékára.
A bizánci szertartásban megfelelője a lelkek szombatja. A szerzetesrendek külön napon emlékeznek meg saját halottaikról.
Néprajz:
A régi magyar népnyelvben lölkök napja, lelkeknek emlékezete. A jámborságtörténet különös fejlődése során Mindenszentekből a gyakorlatban Halottak Napjának vigíliája lett. A temető (cinterem) valamikor körülvette a templomot. A halottat a gyászházból vagy a templomba, vagy csak a templom előcsarnokába (limbus) hozták. Itt folyt le a temetési szertartás, búcsúztatás, innen vitték és hantolták közeli sírjába. A szertartás alatt, máshol közvetlenül a temetés után (a templom ajtóban v. a halott sírjánál) osztották ki a megholt üdvösségéért való imádság fejében a koldusok, ispotálybeliek: betegek, elhagyott öregek között a gyászoló család ajándékát, főleg kenyeret, kalácsot, bort, gyertyát.
Egyes helyeken a halottas házban ült tort a meghívott szegények, koldusok, félkegyelműek ünnepélyes megvendégelése előzte meg. Olykor a halott végrendeletében is meghagyta az alamizsnaosztás idejét és mértékét. Ezt a hátramaradt élők lelkiismeretesen teljesítették is, mert féltek, hogy halottjuk lelke hazajár. Az ősi hagyomány vidékenként más-más helyi formában maradt fenn.
Az egyik jellegzetes változat szerint a hívek a halottak napi alamizsnát (kenyér, kalács, bor, zsír, szalonna, köles, bab) a templomban ilyenkor fölállított katafalk (gyászkoporsó) mellé rakták, ill. rakják. A koldusok, rászoruló szegény családok részeltetése a pap, harangozó, koldusbíró, templomatya által történik. Miután a temető főként 1800 u. a helység szélére került, sokfelé az osztás a temető kapujánál közvetlenül történik, ill. már csak történt. Az ételeket katolikus délszlávjaink hozzátartozójuk sírjára teszik.
Olyan helyek is akadnak, ahol a gyűjtés koledálással, szegények számára való kéregetéssel megy végbe, miközben a lélekváltság harangját kongatják. Máshol, főleg Göcsejben a család otthonában éjszakára terítenek az elhunyt hozzátartozók számára. Az ételt azután koldusoknak, szegényeknek ajándékozzák, esetleg maguk költik el.
Mivel az archaikus fölfogás szerint a nap alkonyattól a következő nap alkonyatáig tart, Mindenszentek napjának estéjét a halottak estéjének is mondják. Ilyenkor a halottak emlékezetére országszerte 1, esetleg 2 óra hosszáig szólnak a harangok.
Tápé népének hite szerint ez idő alatt nyugszanak, megpihennek, nem szenvednek a lelkek a tisztítóhelyen. Ez a jámbor hiedelem már a középkor legendavilágában felbukkan. Először Damiani Szt Péter (élt:1072-ig) említi. Annak a hétnek, amelyikbe halottak napja is beleesik, a szegedi nép ajkán halottak hete a neve.
A szegedi tájon egészen a legújabb időkig a hagyományőrző családok már Mindenszentek ünnepén fehér üres kalácsot szoktak sütni. Régi szegedi polgárasszonyok mézzel vonták be a tetejét. Jellegzetes alsótanyai alakjában fonadék, amelyet perecbe foglaltak bele. Ez a Mindönszentök kalácsa, másként kúdúskalács, amelyet délután sírjaikhoz igyekezve, a temető kapujában várakozó koldusoknak osztogattak azzal a kéréssel, hogy ők is emlékezzenek meg a család halottairól. A koldusok könyörgését a régi szegedi hagyomány különösen foganatosnak tartotta. A Tápén sütött, briós formájú kis fonottkalácsnak kúdústuborék a neve. A Szegedről kirajzott Szaján bánáti faluban ilyenkor lisztet, gabonát, főzeléket is szoktak ajándékozni a szegényeknek.
A koldusnak szánt kalács, alamizsna a halott megvendégelésének módosult, keresztény változata. Ilyenkor a régi öregek nem szoktak kint a szántóföldön dolgozni, földmunkát végezni. Helyette őröltettek, kukoricát morzsoltak, szalmát hordattak a szérűből. Ez a hagyomány az 1950-es években a lehetőségek szerint már csak halottak napjára korlátozódott. Jellemző régebbi hiedelem, hogy aki halottak napján földmunkát végez, azon hóttetöm (atheroma) támad. E kegyeletes tartózkodásban eredetileg a halottak, hazajáró lelkek haragjától való szorongó félelem nyilatkozott meg.
A göcseji Pórszombat faluban a halottért mindenki maga szokott harangozni, mégpedig annyi verset, ahány halottja van. A harangláb körül ilyenkor összesereglenek, és várakoznak, hogy mikor kerül rájuk a sor. Más göcseji helyeken e napon sütnek-főznek, nagy lakomát csapnak. Egész éjfélig szól a muzsika. Ez talán a régi engesztelő torok csökevénye. A vidám hangulattal nyilván a hazajáró lelkeket akarják megtéveszteni.
Pölöskefőn vacsorát terítenek, rétest tesznek az asztalra, égő gyertyát a közepére. Utána elmennek a templomba litániára.
Miklósfán halottak estéjére szintén rétest sütnek. Odakészítik az asztalra annyi villával, ahány halottjuk van. Utána kimennek a temetőbe és sírjukon gyertyát égetnek.
A szintén zalai Kacorlak faluban Mindenszentek éjszakáján a rétest kirakják az ablakba, amelynek eredeti célzata a hazajáró halott családtagok megvendégelése volt.
Kethelyen az asztalt fehér terítővel födik le, kenyeret, fokhagymát, sót és kést tesznek rá. Öregek hiedelme szerint a család halottja ezen az éjszakán hazajár, legyen tehát mit ennie, ha éhes.
Halottak hetében Göcsejben sem mosni, sem párolni nem szabad, mert a család halottja ezen a héten vízbe kerül vagy a ruha megvizesedik rajta.
A székelyföldi Csíkdelnén egész kemencére való cipót sütnek, amelynek Isten lepénye, halottak lepénye a neve. Még azon melegében átalvetőbe teszik és kiosztják a templom előtt álldogáló szegények között, akik ennek fejében a család elhalt tagjaiért imádkoznak. Úgy tartják, hogy a halott ilyenkor elmegy hozzátartozói kapujához, és ha a szegénynek nem adnak alamizsnát, sírva távozik.
Hasonlóan Gyergyócsomafalván, Futásfalván is. Itt annyi cipót sütnek, ahány halottja van a családnak.
Kalácsot osztogatnak a koldusoknak, szegényeknek Kiskunfélegyházán, Szentsimonban és más helyeken is. Bélapátfalván Isten cipója sül. Nagykátán a templom bejáratához tett kosárba vetik a hívek pénzadományukat. Ebből ajándékozza meg a pap karácsonykor a szegényeket. Hangonyban már csak a cigányok járnak alamizsnáért. Jászladányban a hívek mindenféle élelmet szoktak a templom előtt felhalmozni, amelyet valamikor a koldusbíró osztott ki a koldusok között. Az égő kisgyertyákat itt az ablakba rakják ki. Sajátos újabb szokás, hogy a hősök emlékművénél este a 4 világtáj irányában 4 koporsóforma rácsozatot állítanak föl. Az ismeretlen, messze sírokban porladozó katonák emlékezetére hozzátartozóik gyertyát gyújtanak, és e rácson helyezik el. E hagyomány azonban régibb. Piliny palóc faluban a temetői nagykereszt alján van egy négyszögletes lapos kő. Ezen szokták emberemlékezetet meghaladó idő óta az ismeretlen helyen v. idegenben nyugvó falubeliekért meggyújtani a gyertyákat. Tompa bácskai faluban a legközelebbi hozzátartozók sírjáról összeszedik az elhervadt virágokat. Otthon kifőzik, és a vetőgabonát meglocsolják vele. Hitük szerint ez megvédi az üszögtől.
Hazai németségünknél az ünnepi fonott kalácsnak Heiligenstriezl a neve: Budaörsön a gyerekek keresztanyjuktól kapták ajándékba. A délszláv eredetű Bátyán halottak napján minden évben vittek kalácsot az előző évben Mindenszentektől elhalt családtagok sírjára, fehér abroszban. Öregek emlékezete szerint a fonott kalács mellett még rétest, olykor sovány pogácsát (kisele pogače), egyesek még birsalmát, tál babot is. Az ételeket a sírra terítették. Az egyházi szertartás végeztével a pap, a harangozó, sekrestyés, ministráns gyerekek társaságában összeszedte, elrendezte. Kocsin vitték az ételeket haza, majd megosztoztak rajta. Ennek fejében a megvendégelt halottakért imádkoztak. Valamikor a halott koporsójába is raktak ételt. Szintén bátyai hagyomány, hogy este a család halottjaiért az asztal előtt gyújtanak gyertyát, a vízbe fulladt hozzátartozókért azonban külön az asztal alatt.
Hercegszántó régi sokác hagyománya szerint a halottak sírjukból fölkelnek és a templomba mennek, amikor halottak estéjén az ő üdvösségükért harangoznak. Várják a pogácsát is. Előtte ui. a legények, fiúgyermekek a házak ablakai alá állva elimádkozták a Miatyánkot és az Üdvözlégyet, majd beszóltak: kérünk a holt lelkek számára pogácsát. A végén megették és bort ittak rá. A pogácsa csak víz és só hozzáadásával készült. Valamikor a mohácsi sokácok is vittek kalácsot, bort, tojást a sírra. Ezeknek sorsára már nem emlékeznek.
Mikefa göcseji faluban az ünnepen diófalevelet szednek, és elteszik, hogy ,,a családtagok el ne tetvesedjenek". A magyarázat másodlagos, az eredeti szándékot már elfelejtették. A diófalevél, diófakoporsó a halandó embernek, ill. halottnak oltalma. A dió ugyanis középkori Megváltó-jelkép. Vadamos göcseji falucskában úgy tartják, hogy halottak éjszakáján az egész élő és elhalt rokonság összejön. Vacsora után az asztalt nem szedik le, sőt tiszta tányért tesznek oda. Zalaszentbalázson a Mindenszentek rétesét meg a bort otthagyják éjszakára a halottak számára. Másik helyi hagyomány szerint halottak estéjén a templomban fölállítják a jelképes koporsót (tumba). Ennél imádkoznak, ájtatosságot tartanak a megholt hívekért. Az odakészített tányérba tett alamizsna a papé. Az ájtatosság végeztével a kántor hosszasan énekel.
Ecsegen halottak napján az ünnepről maradt ételeket elviszik a misére és a templomajtón belül lerakják a szegények számára.
Szurdokpüspöki hagyomány szerint Halottak napjára következő reggel az asszonyok kendőbe kötött babot, lencsét, lisztet visznek a templomba, ott egy kiterített abroszra öntik, és mise után a szegényeknek adják.
Kunsziget kisalföldi faluban az asztal hídján, vagyis a lábakat keresztben összekötő léceken gyújtják meg a család halottjaiért a gyertyákat, miközben a halottak litániáját végzik. Az asztal alsó, homályos része mintha a purgatóriumot jelképezné. Ide kerül a gyertya Nagyhátán is.
Sokfelé szokás az égő gyertyát az ablakhoz tenni. A bukovinai Andrásfalván Mindenszentek délutánján a pap vezetésével ünnepélyes körmenet indult a temetőbe, amelynek 4 sarkában közösen imádkoztak, könyörögtek az ősökért, a falu halottjaiért. Együtt maradtak, az egyes sírokhoz külön nem mentek. Utána a körmenet visszatért a templomba, a hívek kezében gyertyacska, vagyis kis gyertya égett. Szokás volt gyertyákat is osztogatni egymás között, hogy este és a halottak hetének estéin otthon kölcsönösen imádkozzanak mellette egymás halottjaiért. Halottak napján a templomba cipót vittek és a szegények között osztották szét.
A síroknak az ünnepen való fölvirágozása, a sírkeresztek megkoszorúzása katolikus népünk körében alig több, mint 150 éves szokás. A szokás a szegedi magyarság körében a 19. sz. 1. felében vált a bevándorolt német polgárság hatására mind általánosabbá. A kegyeletes gyakorlatot protestáns népünk is átvette, hiába hadakozott ellene pápista szokásnak minősítve még a 19. sz. végén is számos öreg református pap.
Aki a sírról virágot szakít, azt budaörsi német hiedelem szerint a halott elviszi. A halott sírjára helyezett égő gyertyát Tápé idősebb népe szerint nem szabad máséra áttenni, ott égetni, mert akkor annak a halottnak bűne, bűnadóssága, akinek sírjáról elvitték a gyertyát, ennek a lelkére száll át. A síron való gyertyagyújtás a békéscsabai szláv evangélikusság körében az I. világháború idején tűnt föl a távolban elesett hozzátartozók emlékezetére. Nyilván hasonló szándékú a hajdúsági magyar reformátusok között is.
Forrás:http://jsimonaranka.lapunk.hu/
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Ünnepek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2011-10-31 09:12:01, hétfő
|
| |
| |
A mindenszentek vagy mindenszentek napja (röviden mindszent; latinul Festum Omnium Sanctorum) keresztény ünnep, amelyet a katolikus egyházbannovember 1-jén, más egyházakban más napokon tartanak a valaha élt igaz emberek tiszteletére.
A halottak napját előzi meg. Estéjét a halottak estéjének (halottak vigíliájának) is nevezik, ilyenkor sok helyen hosszan, akár 1-2 órán át szólnak a harangok a halottak emlékezetére. A mindenszentekhez és a halottak napjához kötődő szokásokat nem csak a hithű keresztények gyakorolják.
Magyarországon több évtizedes szünet után 2001-től újra munkaszüneti nap.
Az angolszász országokban a mindenszentek napját megelőző este a halloween (,,minden szent estéje").
A mindenszentek a kelta kultúra őszre (november 1-jére) eső újévSamhain ünnepéből ered. Ezen az éjszakán, úgy hitték, hogy az elmúlt évben meghaltak lelkei összezavarhatják az élők életét, mivel a lelkek ezen az éjjelen vándorolnak a holtak birodalmába. Az emberek a szellemeknek ételt és állatot áldoztak, hogy megkönnyítsék a vándorlásukat. Britanniának Rómával való kapcsolata idején két rokon római ünnep is elvegyült a halloweennel, úgyhogy mai állapotában ez az autentikusnak ismert kelta ünnep komoly mediterrán elemeket tartalmaz. Az első a római Feralia, a holtak emléknapja (innen a holtakról való emlékezés rituáléja), a másik pedig Pomonának, a gyümölcstermésért felelős númennek a napja (az ő szimbóluma volt a mai halloweeneken fontos szerepet játszó sok alma).
A kereszténység terjesztésekor a hittérítők azt a feladatot kapták, hogy lehetőség szerint a keresztény szokásokat a pogány ünnepekhez igazítsák azok betiltása helyett. Így ez a pogány ünnep a keresztény mindenszentek ünnepe lett (omnium sanctorum). III. Gergely pápa a 8. században a korábban május 13-án ünnepelt Szűz Mária és a mártírok emléknapját október 31-re helyezte át. Írországban ez az éjszaka All Hallow's Eve, ,,Mindenszentek éjszakája" nevet kapta. November első napja volt az ünnepnap, All Saints' Day (All Hallow's Day, ,,Szentek napja"). Később ez a kettő sok helyen összemosódott.
Az egyes egyházakban
1/ A katolikusoknál Mindenszentek ünnepe, Mindszent (lat. festum Omnium Sanctorum), nov. 1. ekkleziológiailag a megdicsőült Egyház ünnepe. Nem tévesztendő össze a szenvedő Egyház ünnepével, mely XI. 2: a halottak napja. Az élő és elhalt hívek titokzatos közösséget alkotnak a szentek egyességében, egymásért könyörögnek, helytállnak. Ennek alapján beszélünk küzdő Egyházról (Ecclesia militans), mely a földön élő lelkek közössége, szenvedő Egyházról (Ecclesia patiens), mely a meghalt, de még a tisztítóhelyen szenvedő lelkeké, és diadalmas Egyházról (Ecclesia triumphans), mely a már mennyekbe jutott, üdvözült hívek társasága. Mindenszentek ünnepén mindazon megdicsőült lelkeket ünnepeljük, akikről megszámlálhatatlan sokaságuk miatt (vö. Jel 7,9-10) a kalendárium külön, név szerint nem emlékezhet meg. Ide tartoznak az életszentség hírében meghaltakon kívül mindazok, akik a tisztítótűzben megtisztulva már megérkeztek a mennyországba. Mária a Mindenszentek Királynéja.
1/a A keleti egyházban 380 k. a Pünkösd utáni első vasárnapon az összes vértanúról egy napon, együtt is megemlékeztek: Szíriában V. 13-án, Antiochiában a Pünkösd utáni első vasárnap, az örményeknél a Szent Kereszt fölmagasztalása utáni 10. vasárnap utáni szombaton, a koptoknál X. 23-án.
1/b A nyugati egyházban a Mindenszentek egy templomszenteléssel kezdődött: Szent IV. Bonifác pápa (ur. 608-615) 609. V. 13-án: a Szűzanya és az összes vértanúk tiszteletére szentelte Rómában a Pantheont. Ennek évfordulóit kezdték mindenszentekként ünnepelni. III. Gergely pápa idején (ur. 731-741) az ünnep átkerült május 31-re, és ,,a Szent Szűz, minden apostol, vértanú, hitvalló, s a földkerekségen elhunyt minden tökéletes igaz ember" emléknapja lett. IV. Gergely pápa (ur. 827-44) november 1-re helyezte át. Jámbor Lajos császár 835-ben az egész birodalomban elrendelte Mindenszentek ünnepét. Terjedésében nagy szerepe volt a Cluny Apátság bencéseinek. Mindenszentek ünnepének estéje már a halottak estéje (halottak napjának vigíliája). A halottak napjával kapcsolatos búcsúk Mindenszentek ünnepének napján déltől nyerhetők.
2. /Az ortodoxoknál
Az ortodox kereszténységben a régi hagyományt követve a szentekre megemlékező mindenszentek vasárnap a pünkösdöt követő első vasárnap.
3./ Reformátusok, evangélikusok
A reformátusoknál római katolikus hatásra elterjedt, nem hivatalos ünnep. Az evangélikusok is ünneplik.
Az ünnep ikonográfiája :
Életfa-ikon :
A Jelenések könyve 7. fejezete alapján ábrázolják a szentek közösségét a Bárány imádása képeken. A 15-16. sz. táblaképein a Bárány helyére néha a kegyelem trónusa vagy az élet fája került. Korai ábrázolás a Mindenszentek bevonulása a mennyországba (Ravenna, S. Apollinare Nuovo, mozaik, 6. sz.). A teljes képtípus a 10-11. században a liturgikus könyvek Mindenszentek ünnepére szóló illusztrációiként jelent meg: a trónon ülő Krisztus a kép középpontja, ez lett a románkori épületfestészetben a Mindenszentek kötelező típusa.
Szokások
Sok európai országban - köztük Magyarországon és valamennyi magyarlakta területen - szokás, hogy az emberek meglátogatják elhunyt hozzátartozóik sírját, virágot visznek és gyertyákat, mécseseket gyújtanak mindenszentek napján, illetve a halottak napján. Magyarországon a sírok virágokkal és koszorúkkal való feldíszítése a 19. század elejétől terjedt el német katolikus hatásra. E szokást nem csak a katolikusok, a protestánsok is átvették Magyarországon.
Portugáliában, Spanyolországban és Mexikóban szokás, hogy ezen a napon felajánlásokat (ofrendas) tesznek. Spanyolországban hagyományosan ezen a napon előadják a Don Juan Tenorio című darabot.
Az angolnyelvű országokban hagyományosan elhangzik William Walsham How "For All the Saints" (,,Minden szenteknek") című himnusza. A legnépszerűbb dallam a himnuszhoz a Ralph Vaughan Williams szerezte Sine Nomine.
Magyarországon nagyon sok templomot szenteltek a mindenszenteknek és sok oltárkép ábrázolja őket. A Mindszent nevet településeknek is adták, mint a Baranya megyeiOkrimindszent és Mindszentgodisa, a Szepes vármegyeiSzepesmindszent, vagy a Csongrád megyeiMindszent.
A mindenszentek tiszteletét őrzi Mindszenty József hercegprímás felvett neve.
A magyar népi kalendáriumban a cselédfogadás, bíróválasztás, tanácsújítás napja, Szent Márton napjának, sőt az egész télnek rámutatónapja. A halottak napjának előestéje, ezért sokan kimennek a temetőbe vagy otthon gyújtanak gyertyát a halottakért. Általános dologtiltó nap; tilos a földmunka, a répa és krumpli elvermelése, a varrás, mosás, takarítás, meszelés, az élelmiszernek, pl. a káposztának télire való eltétele, néhol nemcsak e napon, de az egész ,,halottak hetében".
A csíkszentdomokosiak Báthori András bíboros halálának évfordulóján, Mindenszentek ünnepén engesztelő körmenetet tartanak, arra a helyre, ahol Ördög Balázs és Nagy Kristály András 1599. XI. 3-án megölte a bíboros-fejedelmet. A búcsújárás indítéka az volt, hogy VIII. Kelemen pápa (ur. 1592-1605) a történtek miatt a községet egyházi fenyíték alá helyezte és penitenciaként száz napig tartó böjtöt rendelt el. A böjtölés a Mindenszentek-napi önként vállalt engesztelő körmenetben folytatódott. Az engesztelő áhítatot "Báthori-síralmával" fejezik be.
Csíkdelnén Mindenszenteken egy kemence apró kenyeret sütnek; még melegen átalvetőbe teszik és a templom előtt imádkozó szegényeknek kiosztják. Azok könyörögnek az adományozók halottjaiért. Azt tartják, hogy a halottak ilyenkor a hozzátartozók kapuinál állnak, és ha nem adnak a szegényeknek, sírva mennek el onnan.
Kászonújfaluban a szegények számára sütött cipót "Isten-lepényének", máshelyt "halottak lepényének" nevezik.
Ajnádon a sírokat feldíszítik, egyesek még ágakat is tűznek a sír fölé.
Csíkszentdomokoson a hozzátartozók sírjánál külön ájtatosságot: liberát végeztetnek. Mielőtt elhagynák a temetőt, az elfelejtett lelkekért is imádkoznak. A temetőkert kijáratánál egy kerek, szegekkel kirakott asztalka áll. Ide tűzik az elfelejtett lelkeknek szánt gyertyákat.
Forrás: jsimonaranka.lapunk.hu |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Ünnepek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2011-10-30 19:23:01, vasárnap
|
| |
| |
Tudományos elismerés a bükki füvesembernek
Kell egy plusz, hogy lásson is az ember, ne csak nézzen - ez a bükki füvesember ars poeticája.
A gyöngyösi Károly Róbert Főiskola szenátusa tiszteletbeli főiskolai tanári címet adományozott a bükki füvesemberként ismert Szabó Györgynek - járta körbe a hír az országot szeptemberben. Gyuri bácsi - mert mindenki "csak" így emlegeti - ennek kapcsán beszélt ars poeticájáról, nézeteiről, a gyógynövényekről és az ezen a területen megszerzett tapasztalatairól az MTI-Pressnek.
Régi ismerősként kezdtem a beszélgetést Gyuri bácsival: az aktualitást az adta, hogy a felsőoktatási intézmény szenátusa a több mint hét évtizedes, nagyra becsült munkáját ismerte el a tiszteletbeli főiskolai tanári cím adományozásával. Az ismeretségünk pedig jó pár évre visszavezethető, hiszen a bükki gyógyteák - már nem is emlékszem rá, mikor - "beköltöztek" a konyhaszekrényem polcaira.
A füvesember - mint bevallotta - nagy örömmel fogadta a főiskolai tanári cím hírét. Úgy fogalmazott, hogy ez azt jelenti: megbecsülik a munkáját. Előzményként említette, hogy idén nyáron az intézmény gyógynövény- és fűszernövény-termesztő felsőfokú szakképzési és kertészmérnöki szakos hallgatói - az ő irányításával - gyakorlaton vettek részt Bükkszentkereszten.
- Gondoltam, lesz ennek valamiféle utóélete, folytatása, de elsőként mindösszesen szerződésre vagy valami hasonlóra számítottam, amely például a gyógynövények szedése, gyűjtése, feldolgozása, szárítása kapcsán folytatódik. Az, hogy ilyen nagy megtiszteltetésben részesített a főiskola, meglepetés volt - fűzte hozzá.
Változás indult meg a természetgyógyászatban
Szabó György - 1928-ban született, 83 éves múlt - családjában nagyszülőről unokára száll(t) a népi gyógyítás tudománya. A gyógynövényes gyógyítás tudományát hatéves korában kezdte elsajátítani a javasasszony nagymama útmutatásával, aki keresett "valakit", akinek átadhatja a természetről, a gyógynövényekről, a gyógyítás mikéntjéről szerzett ismereteit. Nyolc évig tanította - 1942-ig - az akkor még gyerekkorú, leendő népi gyógyászt: azért választotta őt, "mert sokat szökött el otthonról" az erdőbe, a Miskolc-széli, Forrás-völgyi szülői házból.
A felhalmozott tudást két könyvben adta közre. 2004-ben jelent meg a Javasasszony unokája című kötete, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutatóintézetének népi orvoslási kutatások bibliográfiája is jegyez. A nagysikerű könyv folytatásaként jelent meg A bükki füvesember gyógynövényei című munka 2008-ban, amelyet lányával, Lopes-Szabó Zsuzsával közösen írt.
- (...) És hogy mi kell ehhez a munkához? - tette fel önmagának is a kérdést a gyógynövények tudora. - A természet szeretete, de kell egy plusz, hogy lásson is az ember, ne csak nézzen, azaz vegye észre a dolgokat. Ez a képesség is kell hozzá.
Mint mondta, nehéz lenne számszerűsíteni, hány embert gyógyított már. Nagyon sokan keresték fel nemcsak Magyarországról, hanem a határon túlról is. 1991-92-ben kezdte el ezt a fajta tevékenységet, a cukorbetegség elleni teájuk például Ausztráliától Brazílián át, Svédországtól Afrikáig ismert. Kórházak hívják előadást tartani, illetve az ÁNTSZ ( Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálata) szakhatóság is számos alkalommal invitálta rendezvényekre. Szerinte ez is jól mutatja, hogy változás indult meg a világon a természetgyógyászat, a gyógynövények tekintetében.
Közlése szerint évente csaknem száz előadást tart határon innen és túl. A Károly Róbert Főiskolán szeptember végén kezdődött egy sorozat, ennek részeként szólt a gyógynövényeiről - a cukorbetegség, az emésztőrendszer, a bőrbetegségek, illetve az allergia okozta panaszokról, gyógyításukról. Október 7-én szív- és érrendszeri, légzőszervi betegségek, ízületi bántalmak témakörben hallhatták legutóbb, november 11-én pedig az Immun- és idegrendszeri betegségek, babavárás címmel tart előadást.
Bugás macskamenta
Kitért arra is, hogy helyesnek tartja a gyógynövényekkel, természetes gyógymódokkal foglalkozók ellenőrzését, álláspontja szerint ugyanis ez magától értetődik, hiszen így csak a minőség kaphat helyet a területen.
Mint aláhúzta, a rohanó, modern világban egyre népszerűbbek a természetes gyógymódok, egyre többen keresnek benne megoldást. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) már 1979-ben feloldotta a népi gyógyítás hátrányos megkülönböztetését, és 2008-ban a pekingi nyilatkozatban határozatban kérte fel a kormányokat, tudósokat, orvosokat, hogy támogassák ezt a kezdeményezést, ismerjék meg, mérjék fel, hogy mit tud ez az évszázados, apáról fiúra, nagyszülőről unokára szálló ismeretanyag.
Beszélt arról is, hogy nehéz meghatározni kedvenc gyógynövényét, ha "egyáltalán lehet ilyet mondani". Mégis van egy, amely különösen kedves a számára: a mentafélék kevésbé ismert fajtájához tartozó bugás macskamenta, amelyet a népgyógyászat régóta használ. Latin neve - nepeta pannonica - is elárulja, hogy hazánkban őshonos növényről van szó - ezért is áll a szívéhez közel, hisz itt törzskönyvezték. Furcsa nevét onnan kapta, hogy a levélből kiszabaduló illatanyag rendkívüli mértékben vonzza a macskákat.
- A magyar néphit azt tartja, hogy táltosaink itala volt a bugás macskamenta - jegyezte meg. - Erdélyben elsősorban nyugtató hatását ismerik, Szlovákiában pedig emésztésjavításra alkalmazzák. Egyébként, mint a mentafélék általában, ez is elsősorban fertőtlenítésre és megfázásos betegségek gyógyítására használható, de kiválóan alkalmazható influenzás megbetegedésekre és azok megelőzésére is. Nálunk a Bükk-hegységben egész mezőket borít be a macskamenta. Mivel máshol az országban nem is gyűjtik, ha keresik, csak hozzánk fordulnak. A tiszta, vegyszermentes környezetben gyűjtött, az átlagosnál bizonyítottan magasabb hatóanyagú gyógynövényekkel egészen biztosan elkerülhetik az idei télen a náthát.
Körbevesznek az erdők
Külön szóba hozta a bükki gyógynövények magas hatóanyag-tartalmának jelentőségét. Szerinte nem mindegy, hogy hol szedik a "teának valót".
- Bükkszentkereszt azon helyek egyike, ahol megtalálhatjuk a természet különleges energiáját sugárzó sziklát, az úgynevezett Boldogasszony követ, de a hely rendkívüliségét bizonyítja, hogy a Bükkben négy pálos szerzetesi rom is található. A pálosok mindig a Szent György-vonalra építették kolostoraikat, és már ők felfedezték, hogy van a környéken egyfajta energia, amely benne van a növényekben is - mesélte.
Magyarázata szerint természetesen nem elhanyagolható szempont a termőtalaj, a klíma, a napsütéses órák száma sem. A Bükkben szedett gyógynövények bevizsgálása során kiderült, hogy harminc százalékkal több a hatóanyag-tartalmuk az "átlagosnál", tisztaságuk pedig ötven százalékkal nagyobb. - Körbevesznek az erdők, itt mindig tiszta a levegő, hatszáz méterrel magasabban vagyunk, és 256 órával többet süt a nap, mint máshol. Ez a titka - fűzte hozzá.
Terveiről elmondta, hogy lányával, unokájával dolgozik együtt egy társaságban, azt szeretné fejleszteni, hogy minél több embernek át tudja adni a birtokában lévő tudást, tapasztalatot. A szándéka az, hogy a "füvei" európai szintű engedélyekkel rendelkezzenek, elsősorban azért, hogy a határon túli magyar lakta területekre is elvihesse azokat.
Szabó György - a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola főiskolai tanári cím mellett - 2007-ben a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés Alkotói Díjában részesült, tavaly pedig lakóhelye, Bükkszentkereszt önkormányzata díszpolgári címmel tüntette ki.
Teáiról nemcsak személyesen a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei bükki faluban, hanem az interneten is tájékozódhatnak az érdeklődök a gyorgytea.hu-n.
Forrás:Weborvos
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Fűben fában.... |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/10 oldal
|
Bejegyzések száma: 99
|
|
|
|
2011. Október
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
99 db bejegyzés |
| e év: |
1671 db bejegyzés |
| Összes: |
49322 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 1821
- e Hét: 16189
- e Hónap: 29938
- e Év: 234639
|
|
|
Offline
