|
2013-05-24 14:06:20, péntek
|
| |
| |
Dáma Lovag Erdős Anna:
Megtartalak
Megtartalak,mint a fa a levelet
S akkor engedi el,ha itt az idő
Mint égbolt a a gomolygó felhőt
S akkor hull le,ha esik az eső
Megtartalak,mint holdat az éjszaka
Akkor búcsúznak,ha jő a pirkadat hajnala
Mint a virág a reggeli harmatcseppet
Az élteti,az ad neki életet
Megtartalak,mert szomjazom rád
Mint nyári melegben a búza mező
Erős napsugárnál nincs egy felhő
Mely enyhet ád,s megmentő
Megtartalak,mert szeretlek téged
Nem tudom elengedni lényed
Megtartalak mert önző a lélek
Soha,soha nem akar feledni téged
Megtartalak,mint madarat a fészek
Ha zivatar közeleg félnek
Ha vad eső is zúdulnak rájuk
Nem félnek,betakarja őket szülői szárnyuk
Megtartalak,míg tart ez a kis élet
Mert egyedül szomorúan félek
Félek hogy elveszítelek téged
Elengedni nem tudlak,míg élek
Megtartalak,mint szőlőszemet a fürtje
Ha ősszel megérik,akkor van szüretje
Hideg dér megcsípi az ágat
Elengedlek örökre,mint levél a fákat
S,ha végleg elengednélek
Szomorú magányom a távolban réved
Szürke felhő eltakarja előlem a napot
Örökké várok rád, addig,míg meghalok.
2O13.O5.24. Mosonmagyaróvár
Dáma Lovag Erdős Anna
Képszerkesztő: Kiss Irma / Szív1 / |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Legújabb verseim |
|
|
|
|
|
Offline
