Belépés
azenujsagom.blog.xfree.hu
Az én újságom 1956-ról - tedd meg életed érettünk - Simon Zsuzsanna
1966.02.24
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/3 oldal   Bejegyzések száma: 29 
Határozatok közterületek elnevezéséről 1958-2007
  2013-12-22 01:05:19, vasárnap
 
  20/1958
- a 2362/11. hrszámu, Hanság utcát a Bagger tóval összekötö uj utcát Vági József volt tanácstagról nevezzük el, aki az 1956.évi októberi ellenforradalmi események alatt életét vesztette.

140/1958
- a Tízház és a Dózsa György utcák között levő 12.142/7 hrszámú uj utcának ,,GYENES GYÖRGY UTCA"
- a Bagger-tó melletti 2.349,10965/1 hrszámu uj utcának ,,STEFKÓ JÓZSEF" utca nevet adunk.

109/1959 A határőr laktanya előtti 3152 hrsz. út neve: ,,HATÁRŐR utca"




" 1989. augusztusában az 1956. október 26-ai emlékmű állítására létrehozott kuratórium megkereste a Városi Tanácsot, kérve, hogy az '56-os eseményekkel összefüggésben lévő három személyről elnevezett utcák kapjanak új nevet. A három utcát még 1958-ban nevezték el a sortüzet követő népharag áldozataivá vált ÁVH-s határőrtisztekről. A kérés alapján a Tanács által létrehozott utcaneveket felülvizsgáló bizottság tagjai a szeptember 5-i utolsó tanácsülésre soron kívüli indítványt tettek, hogy Mosonmagyaróvár három utcájának nevét változtassa meg. A soronkívüliséget azzal indokolták, hogy szeretnék, ha az '56-os városi események évfordulójára már új neve lenne e három utcának. A Tanács döntő többséggel fogadta el a bizottság által javasolt névváltoztatásokat. A javaslatba hozott személyek mindegyike kötődött a városhoz és gyarapították a város jó hírnevét, de nem az '56-os eseményekhez kapcsolódtak.

Az 1992. évi Gyásznap előtt kérte a Mosonmagyaróvári '56-os Egyesület a képviselő testületet, hogy nevezze el azt az ipartelepi közterületet, ahol az '56-os emlékmű áll, '56-os térnek. Műszaki okból hivatalosan nem lehetett térnek nevezni, de '56-os emlékparknak igen. A város lakossága azonban a vértől áztatott teret a mai napig Gyásztérnek nevezi.

1996. szeptemberében az '56-os forradalom és szabadságharc emlékének 40. évfordulója alkalmából a Mosonmagyaróvári '56-os Egyesület többször próbálkozott nyolc - főként kommunista személyekről elnevezett - utcát '56-os áldozatokról elneveztetni. Ezek a próbálkozások azonban nem jártak eredménnyel.

2007-ben következett be fordulat az utcanevek változtatásában. Egy új bizottság javaslata alapján
Dohy János mezőgazdászról, '56-os elítélt , posztumusz Széchenyi díjas és Gulyás Lajos mártír halált halt, levéli református lelkipásztorról neveztek el utcákat. A bizottság még javasolta, hogy a Határőrlaktanya közelsége miatt még az 1959-ben elnevezett Határőr utcát, is változtassák meg, de a mosonmagyaróvári határőrők az MSZP frakcióvezetőjén keresztül kifogásolták, azzal az indokkal, hogy ez a név a múlttól és a politikától független. Így a Gyásztér mellett található út a mai napig Határőr utca."

In: Beregszászi Balázs: Mosonmagyaróvár közterületi névváltozásai a rendszerváltás óta (részlet)




 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Karácsony kontra fenyőfaünnep
  2013-12-21 05:11:05, szombat
 
  1948-ban Mindszenty József hercegprímást karácsony második napján hurcolták el az esztergomi érseki palotából.

1949-ben karácsony helyett Sztálin 70. születésnapját ünnepelték egy teljes héten át.

Az 50-es években állami ünnepi programokat szerveztek az embereknek, hogy még véletlenül se a hagyományoknak megfelelően tölthessék a karácsonyt.
Az éjféli misékről a párt álcázott aktivistái, megfélemlített és beszervezett hívők jelentettek.

1952 végén Rákosi Mátyás elrendelte, hogy karácsony második napja többé nem lesz munkaszüneti nap.

1954-ben egy kis időre újra kétnapos ünnep volt a karácsony.

1955-ben Rákosi Mátyás visszatér a hatalomba és ismét egynapos a karácsony. Ekkortól nevezik egyre gyakrabban a karácsonyt, fenyőünnepnek. Nincs többé ajándékhozó Jézuska, ahogy a Mikulás helyett is a Télapó (egyenesen a Szovjetunióból) érkezik a decemberi fenyőünnepre. Az adventi vasárnapokat is átnevezték. Lett belőlük bronz, ezüst és aranyvasárnap.

1956-ban a forradalom leverése után hatalomra került Kádár-kormány ismét kétnapos ünnepnek ismerte el és adta vissza a nevét is az ünnepnek.

1957-ben már a Népszabadság is kellemes karácsonyi ünnepeket kívánt olvasóinak.

1958-ban azonban a kádári kormányzat ismét kimondta, hogy " a hagyományos ünnepeket meg kell tisztítani egyházi jellegüktől s, hogy az évezredes hagyományokat szocialista hagyományokkal kell megtölteni". Ezt a törekvést igyekeztek megvalósítani az országházi fenyőfaünnepélyek. Természetesen a majd harminc méteres fa tetejére méteres átmérőjű vörös csillag került.

Az évtizedekig tartó karácsony kontra fenyőfaünnep küzdelemben 1987-ben következett be igazi áttörés,amikor a Magyar Televízió december 24-én először egyenes adásban közvetítette a Mátyás-templomból az éjféli misét.




 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Milyen járművel távozott Dudás?
  2013-12-20 04:23:14, péntek
 
  Már hallottam és egy újságban olvastam is azt a feltevést, hogy Dudás István, a határőrlaktanya parancsnoka a sortűz után egy mentőautóval hagyta el a laktanyát.
Az évtizedekkel későbbi mosonmagyaróvári sortűzper vizsgálati anyagában ( 2001) felsorolják, hogy a határőr zászlóalj milyen járműveket használt.
E szerint : 1 db Skoda típusú parancsnoki személygépkocsival, kb. 3-5 db 3 tonnás Csepel típusú tehergépkocsival rendelkezett.
A zászlóaljnak mentő gépkocsija nem volt, erre a célra esetenként egy átalakított GAZ típusú gépkocsit használtak.
A felsoroltakon kívül a felderítő állomány motorkerékpárral rendelkezett.
Ugyanez az anyag leírja azt is, hogy a sortüzet követő mentési munkálatokban a határőrség is részt vett teherautóval és személyi állománnyal.
A sortűz helyszínére mentő, a műszaki alakulat laktanyájából érkezett, Dr. Székelyhidi László orvos hadnaggyal.
Dudás István 12-13 óra között a parancsnoki gépkocsival hagyta el a laktanyát és a rajkai hídhoz ment, onnan pedig Pozsonyba.
Hogy volt-e / voltak-e vele mások is, s hogy ki vezette az autót, ő vagy valaki más, arra vonatkozóan ebben a vizsgálati anyagban nem találtam bejegyzést.

 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Kérelmek, melyekre évtizedeket várt Mosonmagyaróvár
  2013-12-19 04:32:53, csütörtök
 
  A Mosonmagyaróvár Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának 1956. decemberi jegyzőkönyveiben több napirendi pont is foglalkozik a sortűz tragédiájával. Ilyen például a város lakosságának kérelme,mely szerint az október 26-án a város területén történt sortűz esetet az illetékes szervek nyomozzák ki, állapítsák meg a felelősséget és vonják felelősségre a bűnösöket. Az ítéletet kéri Mosonmagyaróvár lakosságával tudatni.

Vagy. Mosonmagyaróvár városának az október 26-ai eseményekkel kapcsolatban sortűz folytán 51 halottja van. A lakosság és a közvélemény megnyugtatása érdekében szükséges, hogy a sortŰzért felelősöket törvényes úton vonják felelősségre.

De 1956-ban jegyzőkönyvezték a Községgazdálkodási Vállalat Szakszervezeti Bizottságának javaslatát is, hogy az 1956.évi október hó 26-án elesett hősi halottak emlékére emlékművet állítsanak.
[ ...... ]
A Megyétől értesült a bizottság arról is, hogy a nevezett szakszervezet felterjesztéssel élt a felsőbb szervekhez, hogy az október 26-án elhaltakat hősi halottakká, hadigondozottakká nyilvánítsák.


A kérelmek, a javaslatok, a kérések és a felterjesztések megvalósulására Mosonmagyaróvárnak hosszú évtizedeket kellett várnia.

 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Mi lett volna, ha ...
  2013-12-18 07:45:19, szerda
 
  Mosonmagyaróvárt országszerte az 1956-os sortűz kapcsán ismerik az emberek.
A Dudás-per idején volt olvasható legtöbbször a város neve az országos médiában. Ezt követte az 56-os laktanyamúzeum létrehozásának terve, de arról inkább csak a megyei napilap írt. Aztán múzeum nem, de egy interaktív természettudományos központ (Futura) megvalósult Mosonmagyaróváron, amiről 2013.12. 17-én a Kisalföld így ír: ,, A Flesch Károly Nonprofit Kft. üzleti terve kapcsán Árvay elmondta: áttekintették a Futura működését. Eszerint a várt 75 ezer helyett 36 ezer látogatója volt a létesítménynek és az átlagjegyárak is alacsonyabbak az eredetileg tervezettnél. A 35 milliós jegyárbevétellel áll szemben a 20 milliós rezsi és a tizenhárom főállású alkalmazott bére. Az alpolgármester szerint mindez azt vetíti előre, hogy a létesítményt intézményként kell működtetnie a városnak. El kellene érni azonban, hogy a mostani 38 milliós támogatási igény 20 millióra csökkenjen."
Eljátszom a gondolattal, hogy mi lett volna, ha anno a múzeum nyer.
 
 
1 komment , kategória:  Általános  
Amit a Kisalföld kezdeményez
  2013-12-17 14:57:23, kedd
 
  Olvasom a Kisalföld megyei napilap egyik szerkesztőségi vezetőjének jegyzetét, melyben a Szigetköz ügyében betöltött kezdeményező szerepükről ír.
Mindjárt eszembe jutott a mosonmagyaróvári '56-os múzeum ügyében betöltött kezdeményező szerepük.
Példaként néhány hangzatos újságcikk cím: A város megkapta a laktanyát, Pályáznak az 1956-os emlékhely terveivel, Együtt élni az emlékhellyel, Készül a laktanyamúzeum, Megvalósul a laktanyamúzeum, A Terror Háza is segíti a laktanyamúzeumot, Igen, az '56-os emlékhely forgatókönyvére stb.... sb....

Megj.: A volt határőrlaktanya siralmasabb állapotban már nem is lehetne! A helyi tévében arról hallottam beszélni egy illetékest, hogy szociális célra fogják hasznosítani. De azt is hallottam már, hogy csak egy falat hagynának meg belőle, mementóként.

 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Miért nincs 56-os múzeum?
  2013-12-16 02:53:56, hétfő
 
  Eltelt 23 év és nincs egy '56-os múzeum. Miért nincs? - többek között ezt kérdezte Vámos György a Kiút többszemközt c. műsorának vendégeitől, Vanek Bélától, az 56-os Alapítvány elnökétől és Trencsényi Lászlótól, a Corvin Közi Bajtársi Közösség ügyvezetőjétől. ( Echo TV.2013. 12.14.)
Tulajdonképpen itthon, Mosonmagyaróváron is feltehetem ezt a kérdést, hisz évekkel ezelőtt még nagyon akartak egy 56-os múzeumot. (Más néven laktanyamúzeum, XX.század múzeuma) De aztán semmi nem lett belőle. De hogy miért is nem, arra még senki nem válaszolt az akkor nagyon akarók közül.

 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Ki kicsoda?
  2013-12-15 13:38:49, vasárnap
 
  Ki kicsoda a Mosonmagyaróvári Határőr Zászlóaljnál?

A Mosonmagyaróvári Határőr Zászlóalj az 1. Határőrkerület Győr alárendeltségébe tartozott. A kerület parancsnoka Fekszi László határőr alezredes,politikai helyettese pedig Borka Sándor határőr százados volt. A kerület személyi állományának létszáma teljes feltöltöttség esetén meghaladta az 1300 főt.
A győri határkerületnek egy zászlóalja volt, a mosonmagyaróvári, melynek objektuma a város észak-nyugati felében volt, az ipartelep közelében.

A zászlóalj teljes - béke - létszáma 1956-ban 150 fő volt, a szervezet belső felépítését pedig szervezeti tagoltság jellemezte. A parancsnoki törzs, a politikai szerv, a felderítő csoport,a pénzügyi szolgálat,az eü. szolgálat,az ellátó raj, a híradó szakasz és a tartalék század képezte a zászlóalj szervezetét. Ez utóbbi század lövész szakaszból, géppisztolyos szakaszból és géppuskás szakaszból állt.

A határőr zászlóalj alárendeltségében 9 őrs is működött. A zászlóalj 150 fős létszámát , 25 tiszt, 5 tiszthelyettes,19 sorállományú tisztes és 101 sorhatárőr tette ki. Az őrsök együttes létszáma pedig 540 fő volt.


A zászlóalj parancsnoka 1956.március 01-öl Dudás István határőr százados volt, a törzset rajta kívül Pekár Mihály határőr százados törzsfőnök , Gyenes György határőr főhadnagy hadműveleti tiszt, és Jászfalvi Mihály határőr főhadnagy kiképzőtiszt alkotta. A politikai csoportba Vági József határőr főhadnagy a zászlóaljparancsnok politikai helyettese, Tóth Károly határőr főhadnagy agit-prop instruktor,Szokola János határőr főhadnagy pártszervezési instruktor és Varga Ferenc határőr főhadnagy DISZ titkár tartozott. A tartalék század parancsnoka Dorogi János határőr hadnagy volt,akinek alárendeltségébe a kb. 90 fős személyi állomány tartozott. A tartalék század lövész szakasza ( szpk: Forgács Árpád határőr hadnagy) három 9 fős, géppisztolyos szakasza három 8 fős, géppuskás szakasza pedig három 7 fős rajból tevődött össze.


A mosonmagyaróvári határőr zászlóalj felderítő csoportját Polyóka Lajos határőr főhadnagy vezette, alárendeltjei pedig tiszti beosztással Stefkó József határőr főhadnagy, Vitéz József határőr főhadnagy, Vidó Dezsö határőr főhadnagy, Herbert Ferenc határőr főhadnagy,Kilián Károly határőr főhadnagy és még további 3-4 tiszti rendfokozatú személy volt.

In: Részlet a Dudás per 2001 -es ítéletéből. I.Tényállás - 4. Mosonmagyaróvár és a helyi fegyveres szervek
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Emlékpont Hódmezövásárhelyen
  2013-12-14 04:23:49, szombat
 
  Az 1956-os sortüzek sorában szerepel Hódmezővásárhely is. A városról azonban az jutott eszembe ,hogy pár éve voltam a településen én is. Többek közt azért, hogy megnézzem az Emlékpont múzeumukat. Ez akkor történt, amikor arra volt akarat Mosonmagyaróváron, hogy 56-os múzeum lesz a határőrlaktanyából, amit a Terror Háza is segít.
A vásárhelyi Emlékpont ( 2006) elsőként Magyarországon - és talán Európában is -egy város történetén keresztül tárja a látogatók elé, hogy mit jelentett az itt élők számára a kommunista diktatúra időszaka - olvasom az ismertetőt. Mosonmagyaróváron is ez volt a terv, csak időben kibővítve.( I. Vháb, Trianon, II. Vháb., kitelepítések, Holokauszt, 1956, Vasfüggöny, 1989)
A vásárhelyi kiállítóterek valóban a Terror Háza Múzeum keze nyomát viselik. Amikor ott jártam is tetszett minden, most hogy újra megnéztem a képeimet, a youtubee-ra feltöltött videónkat és az emlékpont honlapját ( emlekpont.hu) , még jobban.

Az Emlékpont weboldaláról ideírom az idei 1956-os rendezvényeiket:

Nagy Imre élete és halála képekben - kiállítás és előadás
Ami elterelte a magyar ügyről a világ figyelmét - előadás
Győzelem a vereségben - történelmi visszaemlékezés
Ahol a forradalom szikrája fellobbant - rendhagyó történelemóra
Vérrel írt szabadság - versmondó verseny
Lánctalppal tiport remény - megemlékezés

Fotóim a www.emlekhely1956-movar.egalnet.hu weboldalról letölthetők.

Megj.: Mosonmagyaróváron nem jött létre a XX. század múzeuma.
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Amikor a Magyar Szabadságharcos volt „Az év embere"
  2013-12-13 05:10:30, péntek
 
  Olvasom, hogy az amerikai Time magazin 2013-ban Ferenc Pápát választotta ,,Az év emberének" , aminek szívböl örülök.
( A lap 1927 óta minden évben megválasztja az év emberét ,olyan személyt, csoportot, később gépet vagy elvont fogalmat, mely az adott évben kiemelkedő hatással volt a világra. )
Erről eszembe jutott az, amikor 1956-ban a Magyar Szabadságharcos lett az év embere.
Sokat ront a címadományozók ,,nagyságán" hogy a következő évben már Hruscsov- ot választották annak.

A Képtáramba töltöttem fel képeket az újságról a Time,1956 c. mappába.
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
     1/3 oldal   Bejegyzések száma: 29 
2013.11 2013. December 2014.01
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
3031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 29 db bejegyzés
e év: 178 db bejegyzés
Összes: 2731 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 1425
  • e Hét: 2876
  • e Hónap: 7757
  • e Év: 29810
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.