|
2017-07-05 09:58:27, szerda
|
| |
| |
Különös érzés. Egy végtelenül kellemes érzés.
Az alvó Kedves érzése. Aki itt alszik. Nem, nem melletted, hanem benned.
Őt érzed. Halk szuszogását, finom szívverését, angyalian nyugodt arcát, selymes bőrét.
Látod Őt a lelkedben, érzed Őt dobogó szívedben, álmait Vele álmodod, érzéseit Vele érzed.
Ott lobog benned, ott lobogtok egymásban. Benne vagy, Vele vagy. Benned van, veled van.
A megnyugtató, végtelen ölelésben."
Csitáry-Hock Tamás
Van olyan kötelék, ami több embert, országokat, akár földrészeket fűz egybe.
És van olyan, ami csak két embert. Oly sok minden lehet kötelék.
Nyelv, szokás, történet, egy tárgy, egy helyszín... vagy csupán egyetlen szó.
Igen, egyetlen pici szó. Egy szó, amelynek jelentését mindenki ismeri, de igazi jelentését csak két ember.
Az a kettő, amelyik tudja, hogy számára mit jelent. Az ő történetükben, az ő szívükben, lelkükben mit jelent.
Ez a szó számukra nem csupán egy szó. Több annál. Kötelék.
Ennek a szónak a titkos, csak számukra értelmezhető jelentése köti őket össze. A benne lévő érzés."
Csitáry-Hock Tamás
Van olyan nap, amikor azt érzed, kárpótlást kaptál minden rosszért.
Amikor elérkezik egy pillanat, amelyet szeretnél megállítani, megfogni és soha el nem engedni.
Soha... De el kell engedned. Ám ez a pillanat, ezek a pillanatok újra erőt adnak a következő rossz napokhoz.
És így állnak össze hetek, hónapok, évek... És elérkezik a pillanat. Amit többé már nem kell elengedned.
Csitáry-Hock Tamás
Tudod, hogy milyen borzasztó felébredni egy szép álom után.
Egy szép álomból a szomorú, szürke valóságba. A hiány valóságába. De van, amikor megfordul minden.
Amikor legcsodálatosabb dolog felébredni. A valóságba. Van, amikor a valóság minden álomnál szebb.
Amikor a valóság nem a hiány valósága. Amikor a valóságban ott van valaki, aki felette van a legszebb álmoknak is.
Csitáry-Hock Tamás
" Mert te a lelkeddel simogatod, a lelkeddel öleled át, lelkeddel érinted meg, lelkedben
hordozod nevét, szívét, a lelkeddel őrzöd.
Soha el nem múló vággyal.
Létezik ez a vágy"
Csitáry-Hock Tamás
Lelkembe jutsz... Mert amikor gondolok rád, nem eszembe jutsz. Hanem a lelkembe.
Mert nem az eszem gondol rád, hanem a lelkem. Nem csak egy-egy pillanatra, hanem folyamatosan.
Nem tudlak, hanem érezlek. Nem gondolat vagy, hanem érzés. Nem távolság, hanem közelség. Nem ott, hanem itt.
A lelkemben.
Csitáry-Hock Tamás |
|
| |
|
2 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
Offline
