|
2017-08-19 18:00:18, szombat
|
| |
| |
Amikor a galiciai falvakban még gazdag menyasszonyolról ábrándozó szegény fiúk éltek, felment egy furfangos fiatal zsidó Lembergbe, a mai Lwovba, ahol a híres selyemiparit megteremtő gyárosok között lengyelek, németek és zsidók egyaránt akadtak.
És így szólt a faitalember az egyik textiliparoshoz, miután nagy nehezen bebocsátást nyert a fényes palotába:
- Ragyogó üzletet ajánlok önnek, uram. Háromszázezer arany koronát kereshet rajta, mégpedig most rögtön.
- Háromszázezer arany koronát? - kérdezte a gyáros. - Szép pénz. Megpedig most rögtön... Mi az elgondolása?
- Beszélik, hogy ön hatszázezer arany korona hozományt szándékszik adni a lányának. Én a feléért is elveszem.
Felment egy másik fiatal zsidó Lembergbe, hogy bebocsátást kérjen egy másik milliomos selyemgyáros elé.
- uram, halálosan szerelmes vagyok a lányába - így kezdte. - Nem ehetem, nem ihatom, amíg feleségül nem kapom. Álmatlanul hánykolódom, már csak árnyéka vagyok önmagamnak, belepusztuluk, ha...
A gyárosnak végre sikerült félbeszakítania a szóáradatot:
- Na de fiatal barátom, nekem nincs is lányom!
A fiatalember lekapja a kalapját, földhöz vágja és felordít:
- Hát nem átvert a Grün, az az akasztófáravaló?!
- Nahát, Kohn, nem is tudtam, hogy a lányodnak gyereke született!
- Már hogy mondhatsz ilyet? Nem született annak semmilyen gyereke.
- Kohn, Kohn, hiába tagadod. Ezzel a két szememmel láttam a kerítésed résein át, hogy kint ült a házatok előtt az udvaron és egy csecsemőt szoptatott.
- Ne, én mit bizonyít ez? Teje van, ideje van, miért ne szoptatna?
Blau, a szegény kántor büszke apa - négy szép fiú apja.Egy napon azonban eljut füléhez a gonosz szóbeszéd, hogy a legkedvesebb, az elsőszülött... nem is az ő fia.
Hazaroha, beront a konyhába, a hajánál fogva rántja el a feleségét a tűzhely mellől. És mindennek elmondja:
- Te utolsó, te cafat, te szégyentelen... Hogy tehettél velem ilyet? Az egész hitközség beszéli, hogy a Stojminak nem én vagyok az apja!
Az asszony zokog:
- Miért hiszel a gonosz nyelveknek? Amikor auszgetippelt a Stommi tőled való!
Elmegy Sara asszony a rabbihoz, megtudakolni, mi módon válhatna el hites urától.
- Na, de mi a kifogásod ellene? - faggatja a rabbi. - Hozzám őszintének kell lenned, leányom.
- Jaj, Rebbelében - rebegi az asszony -, az igazat megvallva, az a szörnyű gyanúm, hogy a hatodik gyerek nem is tőle van.
Grün elmegy a rabbihoz, elbeszéli neki iszonyatos gyanúját, hogy a felesége alighanem megcsalta.
- Mert gondold meg, Rebbelében - magyarázza a papnak -, a feleségem hollófekete, az én hajam is majdnem fekete, a gyerek meg lángvörös!...
- Milyen vörös? - kérdezi a rabbi. - Rozsadavörös?
- Mit tudom én - háborog a sértett férj - , - lehet, hogy rozsdavörös.
- És mondd csak, Grüün, milyen gyakran szoktatok házaséletet énli a hitveseddel? Mondjad bátran, előttem ne szégyenkezz. Hetente? Havonta? Évente?
Grün restellkedve bevallja:
- Úgy... havonta kétszer.
- Havonta kétszer? - háborodik fel a rabbi. - Azzal a szép, kívánatos asszonnyal? És aztán csodálkozol, ha a gyerek fején ... kiült a rozsda?!
Kohn rájön, hogy a felesége megcsalja a legjobb barátjával, Grünnek. Első dühében elrohan Grün feleségéhez és rábeszéli a pityergő asszony, hogy álljanak bosszoút a házasságtörőkön.
Grünné enged a dühödt érvelésnek. Sőt, a bosszú első rohama után megkérdezi Kohntól
- Na, ne álljunk rajtuk bosszút másodszor is?
Kohn kikászálódik az ágyból, öltözni kezd.
Tudja mit, Grünné asszony, én már nem is haragszom annyira. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Viccek |
|
|
|
|
|
Offline
