|
 1/2 oldal 
|
Bejegyzések száma: 18
|
|
|
|
|
|
2019-11-14 11:06:00, csütörtök
|
| |
| |
ellenkező esetben egész évben éhezni fogunk a népi hiedelem szerint.
Szent Márton püspök 316 körül született a Római Birodalom Pannónia tartományában, Savariában, a mai Szombathelyen. Amikor besorozták a római hadseregbe, lovas testőrtiszt lett Galliában. Amint lehetősége volt, onnan kilépett és megkeresztelkedett, majd kelet felé indult téríteni. Megalapította Franciaország egyik vallási központját, a Tours melletti kolostort. Nevéhez a legendák szerint számos csodák kapcsolódnak: csodás gyógyítások, az ördög legyőzése, a rablók megtérítése, a halottak feltámasztása, a vad kutyák megszelídítése. A védőszent segítette a gyermekbetegségben szenvedőket, a koldusokat, a katonákat, a ló- és lúdtartókat, a szőlőművelőket, a hordókészítő kádárokat. Kultuszát tisztelet övezi mind a mai napig. November 11-én temették el, s ez a nap vált emléknapjává.
Márton napja a karácsony előtti 40 napos böjt előtti utolsó ünnepnap, a nagy mulatozások és libalakomák, az újbor kóstolásának a napja. A dínom-dánomokról szóló első írásos beszámoló 1171-ből származik. E napon fejezték be az őszi munkákat, a cselédek ilyenkor kapták meg évi bérüket, s mellé még egy libát is. Ilyenkor már iható az újbor, ekkor vágták le először a tömött libákat. A 14. századi krónikákban Márton napja a tisztújítás, a fizetés, a jobbágytartozás lerovásának a napja volt. A Szent György napon legelőre hajtott jószágok az ősz beálltával, de legkésőbb Szent Márton (november 11.) napján az istállóba kerültek. Szokás volt a Márton napi vesszőhordás és a pásztorok megajándékozása. A disznópásztorok felkeresték azokat a házakat, ahonnan állatokat hajtottak a legelőre, és vesszőket vittek ajándékba a gazdáknak. Ez volt a Szent Márton vesszeje. Arról pedig, azt tartották, ahány ága van, annyit malacozik majd a disznó.
Márton - napi hiedelmek:
Márton napján nem szabad mosni, teregetni, mert elpusztulna a jószág.
Aki november 11-én éjjel álmodik, boldog lesz.
A bornak Szent Márton a bírája, mert ekkorra kell kiforrnia a mustnak. A lúdpecsenyés vacsora után a koccintást Márton poharának hívták.
Aki spicces lesz az újbortól, az a következő évben megmenekül a gyomorfájástól és a fejfájástól.
Aki ezen a napon csak répát eszik, ágyba vizelő lesz.
Márton napjához kapcsolódó időjóslás:
Ha a liba csontja fehér és hosszú, akkor havas lesz a tél, ha viszont barna és rövid, akkor sáros.
Ha Márton fehér lovon jön, enyhe tél, ha barnán, kemény tél várható.
Márton napján, ha a lúd jégen jár, akkor karácsonykor vízben poroszkál.
Ha jókedvű Márton, kemény tél lesz, borús Márton, borongós tél.
Márton napjához sok vigasság kapcsolódik. Az Újbudai 60+ Program tagjai is évről-évre részt vesznek a Tatai Vadlúd Sokadalom rendezvényen, ahol páratlan természeti jelenségben és számtalan élményben van részük az érdeklődőknek. Az idén november 30-án érdemes ellátogatni az Öreg-tó körüli különlegességre.
- A képen látható textilszobor Ster Lászlóné alkotása, aki a 2019. évi
Szenior Ki Mit Tud? versenyen különdíjat kapott alkotása elismeréséül.
A szobor és a kiállítás többi darabja ezen a héten megtekinthető az
Újbudai Önkéntes Koordinációs és Módszertani Központban, nyitvatartási időben.
...... ........... ...........
Forrás: Új Buda 2019, november 13
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Márton napi |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2019-11-13 08:52:34, szerda
|
| |
| |
Segítsünk egymásnak.
Évszázados német hagyományt elevenítenek fel az Első Óbudai Német Nyelvoktató Nemzetiségi Általános Iskola alsós diákjai, mikor lámpásaikkal iskolájuktól a Szentháromság-templomhoz vonulnak, ahol Szent Márton életét ismertető előadást mutatnak be. November 11-én csatlakoztunk menetükhöz.
...... .........
Messziről kitűnik a Vörösvári úti tízemeletes házak homlokzatai közül az Első Óbudai Német Nyelvoktató Nemzetiségi Általános Iskola vörös téglás épülete. A századfordulón, a főváros nagyszabású iskolaépítési programja keretében emelt épület udvarán az őszi alkonyatban teázó-beszélgető csoportok gyülekeznek. Az iskola egyik legerősebb hagyománya az 1995 óta minden évben megtartott Márton-napi ünnepség, mellyel Óbuda német ajkú lakosságának a 19. század második fele óta élő szokását elevenítik fel.
Kiürülnek a poharak, elfogy a libazsíros kenyér, a gyerekek tanítóikkal felsorakoznak. Mindenki kezében a saját maga készítette lampion, a felvonulás elengedhetetlen kelléke. A sokaságot lovasok vezetik fel, középen lovagol a Szent Mártont megjelenítő fáklyás alak. Indul a menet. Közben a város éli megszokott hétfő kora esti életét. Csúcsforgalom van, de a járdán mi erről nem veszünk tudomást. A gyerekek a hagyományos német Márton-napi dalokat éneklik, az autóáradat láthatólag a lovakat sem zavarja. Kerülővel jutunk az iskolával átellenben álló Szentháromság-templomhoz.
A kis templom teljesen megtelik. Itt van minden alsós osztály, a gyerekek szüleikkel, nagyszüleikkel. A jelenlévőket Fetterné Szőnyi Éva köszönti. Elmondja, az iskola mindenkori negyedik osztálya és a kórus ad ünnepi műsort. Már tanév elején megkezdődött a készülődés: a gyerekek színes lampionokat készítettek, korhű díszleteket terveztek, német nyelvű dalokat, verseket tanultak, legendákat olvastak Szent Márton életéről. Minden évben új darabot adnak elő. A mindenkori negyedikesek tanítóikkal és némettanáraikkal együtt írják és viszik színpadra a Márton-napi jelenetet. Mindezt német nyelven, zenével és énekkel színesítve.
Fetterné Szőnyi Éva feleleveníti Szent Márton életét, középpontba állítva a hozzá köthető csodákat, rávilágítva az ünnep üzenetére: Márton életpéldája arra hív mindannyiunkat, hogy segítsünk egymásnak, keressük meg és támogassuk a rászorulókat. Elmondja, az iskola gyűjtést indított rászoruló és beteg gyermekek javára, kéri a családokat az adakozásra.
Végül a Márton-nap még egy hagyományos kelléke megjelent: a gyerekek szépen díszített libakalácsot - liba alakú mézeskalácsot - kaptak emlékül.
Az ünnepi eseményen részt vett Neubrandt Istvánné, az óbudai Német Nemzetiségi Önkormányzat elnöke és Bajzáth Ferenc, az óbuda-hegyvidéki Szentháromság-templom plébániai kormányzója.
*
- A Márton-napi felvonulás hagyománya
Az első feljegyzések Márton-napi felvonulásról 1867-ből származnak, a Rajna vidékéről. A leírás szerint a polgárok zenekarral, sok-sok énekkel kísérve vonultak fel a városokban. A menet élén, lovon haladó, Szent Mártont megszemélyesítő szereplő megjelenése későbbi fejlemény. Eredetileg főpásztori ornátust viselt, 1905-től pedig katonaruhába öltöztették. A 20. század elejétől a Márton-napi felvonulások Németország sok részén megjelentek. Magyarországon, így Óbudán is a betelepült németek révén vált ismertté. Az újkori felvonulásnak korábbi előzményei is vannak: a középkorban koldusok jártak házról házra élelemért. Később már csak gyerekek és diákok kopogtattak be az ajtókon, és köszönték meg a finomságokat énekkel az adakozónak.
Miért készül lámpás Szent Márton-napra?
A néprajzosok véleménye megoszlik a kérdésben. Az egyik, sokak által osztott vélemény szerint a következő evangéliumi szakaszhoz kapcsolódik: ,,Senki sem gyújt világot azért, hogy elrejtse, vagy véka alá tegye, hanem a tartóra, hogy aki csak belép, lássa fényét." De lehetséges magyarázat az is, hogy nagy ünnepeken gyakorta tartottak fáklyás-gyertyás körmenetet. A zárt lampionok a 19. század folyamán jelentek meg a Márton-napi felvonuláson. Először répát és tököt vájtak ki erre a célra, később kínai mintára papírlámpásokat készítettek.
...... ......
...... ..............
Honnan ered a libakalács?
A karácsonyt megelőző negyvennapos böjtben nemcsak a hús, hanem minden állati eredetű étel fogyasztását tiltották. A tojás-, tej- és zsírkészletet lehetőség szerint Márton-nap környékéig fel kellett élni, így az ünnepre különböző süteményeket is kínáltak.
Hogyan lett Márton a gyerekek kedvelt szentje?
Felvonulás, lampionkészítés, énekek - Szent Miklós-napján kívül nincs még egy egyházi ünnep annyira a gyerekekre szabva, mint német nyelvterületen Szent Mártoné. Kezdetben csak a felnőttek ünnepe volt, a személyéhez kötődő dalok és hagyományok később szólították meg a kisebbeket. A felvonulások kimondottan alkalmasak arra, hogy a felnövekvő nemzedékkel is megéreztessék az ünnep misztériumát.
Fotó: Lambert Attila
Trauttwein Éva/Magyar Kurír 2019. november 12 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Márton napi |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2019-11-11 15:40:18, hétfő
|
| |
| |
Ezt ebédeltem a mai nap
...... ........... ........
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Márton napi |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2019-11-11 13:04:40, hétfő
|
| |
| |
Márton lúdjai
371-ben Mártont Tours püspökévé választották meg, ő azonban tiltakozott megválasztása ellen. A legenda szerint egy libaólban próbált elrejtőzni. Ehhez kapcsolódott a legenda: Márton alázatból a ludak óljába bújt, hogy ne válasszák püspökké. A libák azonban hangjukkal elárulták őt.
Fontos hittérítő munkát végzett, a pogány falvak nagy részét megtérítette. Életét csodák és gyógyulások kísérték.
...... .............
A Szent Márton lúdja voltaképpen egy régi római étkezési szokás és hagyomány későbbi továbbélése.
Ezért Márton napjának a frissen tömött lúd vált az ünnepi eledelévé. A Szombathelyi Egyházmegye kispapjai a szent patrónus napján hagyományosan Márton lúdját ettek, és bort ittak rá.
Márton ünnepe a középkor óta határnap volt: a gazdasági év kiemelkedő zárónapja. A jószág e nap táján került be télre az istállóba. A pásztorok, főleg az ország nyugati részein, ezen a napon számoltak el szolgálatukkal.
,,...meghoztam Szent Márton püspök vesszejét"
...... ........... ............
Szent Mártont már a középkorban a jószág egyik jeles patrónusaként tisztelték hazánkban. Ünnepéhez kapcsolódik a pásztorjárás és vesszőzés hagyománya, mely főként a Dunántúlon, valamint a szomszédos burgenlandi és a távolabbi németség körében volt ismeretes.
Ennek eredete egy répcevidéki legendára vezethető vissza, mely szerint egyszer disznóvész dúlt, és az egyik pásztor bement Szombathelyre Mártonhoz segítségért könyörögni. Álmában a szent püspök fehér nyírfaágat adott neki, hogy ezzel vesszőzze meg a beteg jószágot, és így majd meggyógyul.
Márton napján ezért a nyugat-dunántúli falvak pásztorai házról házra jártak, hosszú, lehetőleg dús lombozatú nyírfavesszőkkel. Ezek közül egyet-egyet a gazdának adtak, akik ezzel hajtották ki tavasszal első ízben a disznókat a legelőre. Ha sok lomb volt a vesszőn, az jó szaporulatot ígért. A vessző átadásakor köszöntőt mondtak: ,,Adjon Isten jó estét, meghoztam Szent Márton püspök vesszejét. Annyi malacuk legyen, mint ahány ága-boga van. Adja Isten, hogy több Szent Márton-napot is megélhessünk, s erőben, egészségben eltölthessünk, nem ilyen búval, bánattal. Több örvendetesebb napokat adjon Isten, adjon bort, búzát, békességet, s lelkünknek örök üdvösséget!"
A frissen vágott, zöldellő ág archaikus gonosz űző, termékenységvarázsló eszköz, amelynek használatával többek között György, Katalin, Borbála és aprószentek napján is találkozunk.
A köszöntő pásztornak minden háztól Szent Márton rétes vagy Márton garas járt. Járandóságát nem egyszerre szedte össze, hanem beosztotta. Újévig is eltartott, amíg minden háztól megkapta. A hosszúperesztegi gazdasszony azért sütött ezen a napon rétest, hogy - mint a faluban mondogatták - Szent Márton köpönyegét kinyújtsa, és így az ő könyörületességéből a család ne szűkölködjék, és másokon is tudjon segíteni.
,,Aki Márton napján libát nem eszik..."egész évben éhezik"
Écs falu regulája szerint: ,,Aki Márton napján libát nem eszik, egész éven át éhezik." Hasonló Zalalövő tanítása is: ,,Aki Márton napján ludat nem eszik, ehetik az bármit, mégis éhezik." A mondás azok figyelmeztetésére szolgálhatott, akik nem adták meg a szentnek az őt megillető tiszteletet.
Egy régi deák mondás szerint ludat ettek, bort ittak a szent püspök ünnepén, amely az óév utolsó nagy jeles napja volt, mert adventtel már az új esztendő kezdődött.
A lakomák célja volt, hogy egész esztendőben bőven ehessenek, ihassanak, illetve az is magyarázza a nagy áldomásozást, hogy közeledett az advent, amely a karácsonyt megelőző böjti időszak volt. Márton napja Bod Péter szerint amolyan második farsang is volt a régieknél: sült ludat ettek és újbort ittak. Ezzel függ össze a múlt század végén még élő mezőkövesdi matyó hagyomány: a lakodalmakat az igazi nagy farsang mellett Márton-nap táján ülték.
Márton napja már a telet jelzi. Nemcsak lúdjának mellcsontjából, hanem ünnepének időjárásából is következtettek a télre, a jövő évi időjárásra, termésre. ,,Márton napján, ha a lúd jégen áll..."
Már Apáczai Csere Jánosnál olvassuk: ,,Ha a Márton napja ködös, zűrzavaros tél lészen, ha peniglen hideg, száraz tél. Ha a lúd mellcsontja világos, hó jön, ha fekete, eső." Bod Péter szerint Szent Márton napjáról is szoktak jövendölni a parasztok: ,,Ha tisztába mégyen le a Nap, kemény tél, ha homályba, lágy tél lészen."
...... ...........
A Somlóvidéken erre a napra várták az első havat. Úgy mondogatták, ha Márton fehér lovon jön, enyhe tél, ha pedig barnán, azaz, ha nem esik hó, akkor kemény tél várható. Endrőd népének nyilván kalendáriumi eredetű regulája: ,,Márton napján, ha a lúd jégen áll, akkor karácsonykor vízben botorkál."
Forrás: Magyar kurír 2019.11.10
Magyar néprajzi lexikon
Magyar néprajz VII. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Márton napi |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2014-11-18 20:13:21, kedd
|
| |
| |
Őszi libacomb pecsenye a Konyhai Élet novemberi ajánlata:
Hozzávalók:
- 4 egész libacomb
- 20 dkg főtt gesztenye (egész)
- 15 dkg aszalt szilva
- 20 dkg édes szőlő
- 2 dl Tokaji aszú
- só, őrölt bors, étkezési keményítő
Elkészítése:
Az aszalt szilvát megmossuk, beáztatjuk a Tokaji borba. A szőlőt leszemezzük, megmossuk.
A libacombot megmossuk, a bőrös felén bevagdossuk és besózzuk. A bőrrel lefelé fordítva egy lábasba tesszük, annyi vizet öntünk rá, hogy éppen ellepje. Fedővel lefedve feltesszük párolni. Puhára pároljuk, majd zsírjára sütjük. Itt már lassú tűzön sütjük, a saját zsírjában. Ha kevés zsír főtt ki belőle, tehetünk hozzá egy kis libazsírt.
Lassan pirosra, puhára sütjük. Mikor megsült, óvatosan kiszedjük, a zsírját leöntjük. Az edényben egy kevés zsírt hagyunk és a szilvát a gesztenyével lepirítjuk. Pároljuk pár percig, majd hozzáadjuk a szőlőt, pici borsot, felöntjük a borral (amiben a szilvát áztattuk), és csapott evőkanál keményítővel sűríthetjük. Kicsit bevonóképes lesz a mártás.
Tálalás előtt össze párolhatjuk a hússal, vagy csak mellé tálaljuk.
Köretnek hercegnő burgonyát ajánlok. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Márton napi |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2014-11-11 17:06:00, kedd
|
| |
| |
Jó reggelt! Márton-napján,reád és családodra az egész házadra Isten áldását kérek,hogy Márton-nap utána is szép napjaitok legyenek. Puszi: Tóthné, Irmus
...... ...........
Köszönöm szépen, Maroka |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Márton napi |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2014-11-10 21:25:58, hétfő
|
| |
| |
Nagyobb kép Link
...... ............
Hozzávalók
4 db libacomb
1 fej vöröshagyma
4 db fokhagymagerezd
4 evőkanál libazsír
2 dl fehér bor
őrölt bors
majoránna só
Párolt lila káposzta
1 kg lila káposzta
1 fej lila hagyma
4 evőkanál Rama margarin
1 evőkanál cukor
1 evőkanál 20 %-s ecet
1 kiskanál köménymag
Elkészítés
A libacombokat sóval, borssal, és majorannával meghintjük.
Libazsíron pár percig megkapatjuk mindkét oldalát.
Hozzáadjuk az aprított vöröshagymát, és fokhagymát. Beleöntjük a bort, és lassan, fedő alatt pároljuk 1,5 órát.
Ha megpuhult, 220 fokos előmelegített sütőbe tesszük, és 25 perc alatt megsütjük. Sütés közben saját levével locsoljuk.
Amíg a libacomb sül, a káposzta torzsáját kivágjuk, és vékony szálakra szeleteljük. Megsózzuk, majd kicsit pihentetjük.
Ezalatt a cukrot margarinon karamellizáljuk, a hagymát hozzáadjuk, és üvegesre pároljuk. Köménymaggal ízesítjük, majd hozzákeverjük a káposztát, meglocsoljuk ecettel, és fedő alatt, közepes hőfokon 30 percig pároljuk. Időnként megkeverjük.
Tipp: Fűszeres burgonyával is tálalhatjuk.
......
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Márton napi |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2014-11-10 21:02:35, hétfő
|
| |
| |
Nagyobb kép Link
...... .....
Hozzávalók / 4 adag
1 kg libaaprólék (tetszés szerint hát, szárny, nyak, zúza)
4 db nagyobb sárgarépa
3 db nagyobb fehérrépa
1 db nagyobb vöröshagyma
1 db kisebb zeller
8-10 gerezd fokhagyma
10 szem egész fekete bors
1 db paprika
3-4 egész (szárított vagy friss) csípős paprika
1 ág rozmaring
1 ágacska kakukkfű
só ízlés szerint
lúdgégetészta
Elkészítése
A megtisztított libaaprólékot hideg vízben feltesszük főni. Ha felforrt, leszedjük a habját. Ezt követően fűszerezzük a hagymával, a fokhagymával, a szemes borssal és a sóval.
Lassú tűzön főzzük a levest.
Közben a leveszöldségeket megpucoljuk, és hasábokra szeleteljük.
Amikor a hús félpuha, a leveshez adjuk a zöldségeket, a paprikákat, és tovább főzzük lassú tűzön.
A leves akkor készül el, amikor a hús teljesen megpuhult.
Sós vízben vagy a leszűrt leves egy részében megfőzzük a lúdgége tésztát, lecsöpögtetjük, leveses tálba tesszük, és rászűrjük a libalevest.
A főtt csontos húst és a zöldségeket a leves mellé kínálhatjuk.
...... ......
Hozzávalók vagy 5 személyre:
2 libanyak, 1-2 szárnytő, 40 dkg liba szív,
50 dkg liba zúza,
5 sárgarépa, 2 fehérrépa, egy darab zellergumó, 1 kis karalábé,
1 közepes vöröshagyma,
8-10 gerezd fokhagyma,
1-1 egész paradicsom és paprika,
pár darab gomba egészben,
egy hüvelykujjnyi gyömbér gyökér,
egy mokkáskanálnyi bors, só ízlés szerint.
Esetleg lehet hozzá főzni lúdgége tésztát is, de természetesen külön, s csak tálaláskor teszem a levesbe.
Elkészítése:
egy nagy kukta fenekére teszem a szükség szerint feldarabolt húst, ráöntök 1,5 liter vizet, megsózom, beleteszem a borsot, a hagymás, a paprikát, paradicsomot, a gyömbért és erős tűzre teszem az edényt. Ezalatt megtisztítom a répákat, s a többi zöldséget. Ahogy elkészülnek, folyamatosan teszem a melegedő levesbe. Ha minden benne van, utána töltök még 1,5 liter vizet, lezárom a kuktát és a pöffenéstől kezdve 50 percig főzöm takarékon. Ekkor felnyitom a kukta tetejét, ami kb 20 perc múlva engedi el, amikor már megszűnik a forró gőz nyomása. Ekkor más tálalható is, a külön megfőtt tészta betéttel.
........
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Márton napi |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2014-11-10 20:25:01, hétfő
|
| |
| |
Narancsos libaleves libatepertős maceszgombóccal
...... ......
...... .....
Hozzávalók:
8 személynek:
4 db libacomb (a bőre és a zsírja leszedve, kisütve tepertőnek)
5 dkg vaj
1 fej vöröshagyma
10 dkg sárgarépa
5 dkg zeller
5 dkg gyökér
5 dkg zöldborsó
4 db csiperke gomba
1 dl fehérbor
3 dl tejszín
3 l tyúkhúsleves
1 csokor petrezselyem
só
bors
2 evőkanál narancsos mustár (vagy narancs reszelt héja és 2 evőkanál mustár)
A gombóchoz:
10 dkg pászka
2 tojás
1 dl víz
3 dkg libatepertő
6 evőkanál libazsír
só
bors
1 evőkanál finomra vágott petrezselyem
Elkészítés:
1. A libacombot megtisztítjuk, a bőrét és a zsírját leszedjük, és a sütőben szépen lassan ropogósra kisütjük kb. 140 fokon. Leszűrjük, kihűtjük, ledaráljuk (ezt tesszük a maceszgombócba).
2. A pászkát apróra daráljuk, összekeverjük a hozzávalókkal úgy, hogy tejbegríz sűrűségű legyen. Pihentetjük kb. 1 órát. Közben elkészítjük a levest.
3. A libahúst levágjuk a csontról, összekockázzuk. A vajon megdinszteljük a finomra vágott hagymát, rádobjuk a libahúst, és tovább pirítjuk. Ha elforrta a levét, hozzátesszük a kockázott zöldségeket, és felengedjük a fehérborral, húslével, tejszínnel, sózzuk, borsozzuk. Narancsos mustárral ízesítjük.
4. A masszából kis gombócokat formázunk, belefőzzük a levesbe.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Márton napi |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 18
|
|
|
|
2017. Október
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
406 db bejegyzés |
| e év: |
3932 db bejegyzés |
| Összes: |
47466 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 1225
- e Hét: 12287
- e Hónap: 24963
- e Év: 258710
|
|
|
Offline
