|
1/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 13
|
|
|
|
2018-02-17 11:31:59, szombat
|
|
|
Az ember hajt az országúton, és meglát egy kígyót, mozdulatlanul az úttest közepén. A fickó megállt, és látta, hogy a kígyó megsebesült. Ezért hazavitte, ápolta, meggyógyította. Amikor a kígyó fölépült, kinyitotta neki a bejárati ajtót, hogy elmehessen. Ahogy a csörgőkígyó kifelé tekergődzött, megmarta a lábán. Mielőtt a méreg végzett volna vele, még odaszólt a kígyónak: "Befogadtalak, etettelek, meggyógyítottam a sebeidet, és most azzal fizetsz, hogy megmarsz?" A kígyó megállt, és azt válaszolta: "Ez mind igaz. De mindeközben végig tudtad, hogy én kígyó vagyok."
Steve Berry
|
|
|
0 komment
, kategória: IDÉZETEK,Mondák |
|
|
|
|
|
2018-02-17 09:39:33, szombat
|
|
|
Örökség
Fehér virágok, könnyes álmok
dalos leánya volt anyám.
Tavaszi napfényért rajongott
s megsiratta a hulló lombot
késő szeptember alkonyán.
Meleg sugár, vonuló felhő
szivébe mind nyomot hagyott,
könnyeket csalt vagy dalt fakasztott
Apám kacagott, kacagott.
Anyám rajongó lelke hitte,
hogy vannak bűbájos csodák,
hitt babonában, szellemekben,
Istenben és álomképekben
és hitte, hogy van túlvilág.
Ha egy-egy rejtelmes jelenség
lelkére aggasztón hatott,
ajkán imával, úgy aludt el
Apám kacagott, kacagott.
Bolyongok búsan a világban
kettőjük béna fia, én,
itt-ott magát szivembe lopja
a dalvarázs, az őszi fény.
Az élet véres ostorától
imám már szinte fölfakad,
anyám dala, anyám imája
s apám kacag, kacag.
Áprily Lajos
|
|
|
0 komment
, kategória: VERSEK |
|
|
|
|
|
2018-02-17 09:28:27, szombat
|
|
|
Az ember végzete a jelleme...
Bár valóban igaz, hogy egy gombóc fagyi már nem ötven fillér, az idők változnak és haladni kell a korral... ha önmagunk akarunk maradni, értékrendünket nem veszíthetjük el.
Megannyi benyomás, milliónyi kísértés, elbotlások, felemelt vagy éppen lehajtott fej, gerinces kiállás netán gerinctelen hátbatámadás... ki ki a maga módján éli az életét.
Ahonnét én jöttem, az a kis falusi értékrend számomra meghatározó, bár mostanság néha fehér hollóként tévelygek az onnét hozott értékeimmel.
Őskövületi jellememet sírba tudják kergetni a "csá" köszönési formával, a mindenre "király" válasszal, a köszönöm és kérlek hiányával, az egyéni felelősségre vonás helyetti kollektív, össznépi leszúrás tényével, ha nincs probléma gyártsunk gyorsan egyet formulával.
Mindezek ellensúlyaként szerencsére "morzsákban" a mai világ is tartalmaz örömteli, szívet melengető érzéseket, értékeket... hisz látok néha kalapot megemelő férfiakat, udvarias gyerekeket, néha akadnak, akik a felelősséget vállalják, az ígéreteket betartják és a pontosságot a "királyok udvariasságaként" kezelik.
Ki ki eldöntheti, hova tartozik... személy szerint én őskövület maradok.
Farkasné Nagy Edit
|
|
|
0 komment
, kategória: IDÉZETEK,Mondák |
|
|
|
|
|
1/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 13
|
|
|
|
2018. Február
| | |
|
|
ma: |
0 db bejegyzés |
e hónap: |
304 db bejegyzés |
e év: |
3500 db bejegyzés |
Összes: |
69029 db bejegyzés |
|
|
|
|
- Ma: 2099
- e Hét: 7397
- e Hónap: 33276
- e Év: 222911
|
|
|