Belépés
suzymama.blog.xfree.hu
Aki szeretetet vet boldogságot arat!! Suzy Mama
1901.01.01
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 2 
Vizesedés, ödéma: otthon is kezelhetjük
  2018-06-23 15:03:11, szombat
 
  A gyógyteák is segíthetnek az ödémán
A víz- vagy folyadékvisszatartás, ödémásodás rendkívül kellemetlen tünetekkel járó betegség, melynek lényege, hogy a kötőszövetekben felgyülemlik a folyadék, így az a többszörösére dagadhat.


Mit tehetünk a tünetek enyhítése ellen otthon?
Természetesen, az első és legfontosabb feladat annak megállapítása, hogy pontosan mi okozza a vízvisszatartást, ez ugyanis nagymértékben meghatározza azt is, hogy milyen kezelésre van szükség: elegendő-e az életmód megváltoztatása vagy éppen komolyabb gyógyszeres kezelést igényel. Lássuk, milyen házi módszerekkel és természetes anyagokkal enyhíthetjük a tüneteket, lehetőleg a kezelőorvosunkkal való egyeztetés után.

A gyermekláncfű igen hatékony vízhajtó, a belőle készült tea, főzet segíthet eltávolítani a felesleges folyadékot a szervezetünkből. Emellett káliumot és magnéziumot is tartalmaz, ezek a tápanyagok pedig fontosak a megfelelő elektrolit-egyensúly fenntartásához (a vízvisszatartást okozhatja például a túl sok nátrium is).

Gyermekláncfű-főzet készítéséhez áztassunk tíz percre egy teáskanálnyi gyógynövényt egy bögre meleg vízbe, majd szűrjük le. Naponta háromszor fogyasszuk. Hasonlóan jó hatású lehet a petrezselyem is, a petrezselyemből készült tea készítéséhez két teáskanál szárított levelet forrázzunk le, hagyjuk állni tíz percig, majd szűrjük le és igyuk meg.
A vízvisszatartás ellen használatos gyógynövények közé tartozik még a csalán, de az édeskömény magja is javíthat az állapotunkon, ez utóbbit különösen akkor érdemes alkalmazni, ha a vízvisszatartás mellett egyéb tüneteink is vannak, például puffaduk vagy túlzott gázképződéssel küzdünk.

Ha hajlamosak vagyunk a vizesedésre, akkor érdemes rendszeresen áfonyalevet fogyasztani. Ebben az italban ugyanis rengeteg olyan tápanyag van, melyek segítik egyensúlyban tartani a szervezet folyadékháztartását, emellett a veséknek és a húgyutaknak is nagyon jót tesz.

Az Epsom-só vagy keserűsó kiegyensúlyozó hatással van a szervezetünkre, segíti a felesleges folyadék és a méreganyagok távozását, emellett azokra is jótékony hatással lehet, akiknek izomláza vagy izomfájdalma van. A legegyszerűbb Epsom-sós fürdőhöz keverjünk egy kád meleg vízhez két csészényi sót, alaposan keverjük el, majd 15 percen keresztül áztassuk magunkat. Utána alaposan öblítsük le a bőrt! Az Epsom-sós fürdőt kombinálhatjuk aromaterápiával is: a geránium, a ciprus vagy a boróka illóolaja is segíthet a felesleges folyadék eltávolításában.

Érdemes több olyan ételt fogyasztani, melyeknek vízhajtó tulajdonságai is vannak. Ezek közé tartozik például a spárga, a hagyma, az uborka, az ananász, a vízitorma vagy a görögdinnye.
Link
 
 
0 komment , kategória:  Egészség,életmód  
Tanúságos történetek
  2018-06-23 14:34:26, szombat
 
  TANULSÁGOS TÖRTÉNETEK

Hol leszel, mikor Jézus jön?

Fiatal hívőt rávettek a barátai, hogy menjen el velük szórakozni. Azonban alig foglalta el a helyét azonnal felállt.
- Mit csinálsz? - kérdezték.
- Felállok - felelte ő.
- Hová mégy? - kérdezték újra.
- Megyek ki - mondta.
- Hiszen csak most jöttél be - mondták csodálkozva.
-Tudom - szólt most már határozottan - én mégis most megyek ki innen. Tudjátok, én hiszek a bibliában. Az én bibliám azt mondja nekem, hogy az én Uram bármikor megjöhet, nem szeretném, hogy engem az ő ellenségeinek a tüzénél találjon.

Tied lehet a házam!

Egy hívő orvos igyekezett inasa érdeklődését lelke üdvösségének az érdekében felkelteni. Egy este elmagyarázta neki, hogyan fog maga az Úr leszállni az égből. Így fejezte be a beszélgetést:
- János, ha az Úr jön, tied lehet a házam.
A fiú meglepődött. Még nagyobb lett az ámulata, amikor az orvos így folytatta:
- Azután a bútorom és a pénzem is a tiéd lehet majd.
- Kö - szö - nöm - hebegte a meglepődött fiú.
Ágyában végiggondolta a dolgot. Eltűnődött, s így töprengett: Ha a doktor elmegy a mennybe, mit csinálok én itt az ő házával, kocsijával, pénzével és a többi holmijával, és hol leszek én? Felköltötte gazdáját és kijelentette, hogy ő Krisztushoz akar tartozni. Ő is a Krisztust várók táborához csatlakozott.

Egy nemesember hagyatéka

Egy bizonyos hegyi faluban évszázadokkal ezelőtt egy nemesember azon gondolkodott, hogy milyen örökséget hagyjon a falu lakóinak. Végül eldöntötte, hogy templomot épít hagyatékként. A templomépítés tervét titokban tartotta egészen a befejezésig. Amikor az emberek összegyűltek, csodálkoztak a templom szépségén és tökéletességén. Sok dicsérő megjegyzés után egy jó megfigyelő megkérdezte: "De hol vannak a lámpák? Miként világítják meg a templomot?" Anélkül, hogy válaszolt volna, a nemes rámutatott a falon lévő lámpatartókra, aztán minden egyes családnak adott egy lámpát, hogy vigyék magukkal az istentiszteletre és függesszék fel a falra: " Valahányszor itt vagytok, az a hely, ahol ültök, világos lesz" - felelte a nemesember." Amikor pedig nem lesztek itt, az a hely sötét lesz. Amikor távol maradtok a templomtól, Isten házának bizonyos része sötéten marad."
Vajon a mi lámpásunk meg van gyújtva? Azon a helyen világítunk ahová Isten helyezett minket? Ha a megfelelő helyen világít életünk akkor igazi a mi Krisztus várásunk.

Milyenek vagyunk mi?

Advent idején álljunk meg egy kicsit, és tartsunk önvizsgálatot, milyen is valójában az életünk. Ha találunk benne olyan negatív jellemzőket, mint amilyeneket a következő felsorolásban látunk, akkor addig ne nyugodjunk míg Isten segítségével meg nem szabadulunk tőlük.
Egyes gyülekezeti tagok olyan makacsok, mint az öszvér, a lelki munka végzésekor, de olyan ravaszok, mint a róka, amikor saját üzleti ügyeikkel foglalkoznak.
Olyan szorgalmasok, mint a méh, amikor a legújabb pletykát szedik össze és terjesztik tovább, de olyan csöndesek, mint az egér, Krisztus evangéliumának terjesztésében.
Sokan olyan vakok, mint a denevér, és nem látják meg mások hiányait, de sasszeműek, amikor az emberek hibáit figyelik.
Olyan mohók, mint a hódok, amikor délutáni partira kell menni, de olyan lusták, mint a kutya, ha imaösszejövetelt hirdetnek a gyülekezetben.
Egyesek oroszlánként ordítanak, amikor valami nem tetszik nekik, de bárány szelídek, amikor szükségük van a lelkipásztorra.
Olyan zajosak, mint a kékszajkó, ha tanácsot adnak a gyülekezetben, de olyan félénkek, mint a kiscica, amikor az elveszettekkel kellene beszélni, és olyan lassúak, mint a csiga, a hiányzók vagy betegek fölkeresésekor. Sokan éjszakai baglyok szombat éjszakánként, de "poloskák" vasárnap reggelenként, és hétköznap esténként olyan ritkán láthatók, mint a tyúk fogai.

Azonnali ima

Ha a vízpumpát gyakran használjuk, a víz az első nyomásra kiárad, mert magas a vízszint. De ha a pumpát sokáig nem használjuk, a vízszint lesüllyed, és hosszabb ideig kell pumpálni, mire vizet kapunk. Így vagyunk az imádsággal is. Ha készek vagyunk minden helyzetben imádkozni, akkor azonnal vágyakozunk imába foglalni kéréseinket és hálánkat. De ha elhanyagoljuk az imát, nehéz ismét imádkoznunk, mert a víz szintje lesüllyedt a kútban.
Jaj annak a keresztyénnek aki az imádságot hanyagolva, csak szavaival hangoztatja, hogy várja az Urat. Az ilyen ember várakozása teljesen értelmetlen és hamis.

A keresztyénség útja

A keresztyén útja nem középút a szélsőségek között, hanem keskeny út a szakadékok között. Nem arról van szó, hogy a keresztyénséget kipróbálták, és hiányosnak találták. Az a helyzet, hogy nehéznek találták, és ezért sohasem próbálták ki igazán. - Mahatma Gandi mondta: "Bárcsak Krisztushoz hasonló lehetnék anélkül, hogy keresztyénné legyek!"

Ki a keresztyén?

A keresztyén értelme által Krisztus gondolkodik, hangja által Krisztus beszél, szíve által Krisztus szeret és keze által Krisztus segít.

A keresztyénség és más vallások

A különbség a keresztyénség és az összes más vallási rendszer között főként a következőben fejezhető ki: az összes egyéb vallásban az emberek keresik Istent, míg a keresztyénségben a hangsúly azon van, hogy Isten keresi az embereket az Úr Jézus Krisztus által.

A valódi és álkeresztyén

Mi a különbség a névleges keresztyén és az igazi keresztyén között? Ha az álkeresztyént kiteszik a gyülekezetből, akkor úgy cselekszik, mint az a malac, amely megpróbálja kifordítani a malacólat a helyéből. Az igazi keresztyén viszont a bárányhoz hasonlóan vágyakozik vissza az akolba, hogy ismét bent legyen a többi bárány között.

Hogyan él a keresztyén?

A keresztyén kedvesebben néz - úgy, mint Jézus. A keresztyén nagyobb szívvel ad - úgy, mint Isten. Tisztább nyelven beszél - úgy, mint Krisztus. Készségesebben szolgál - úgy, mint Jézus. Nagyobb hittel jár - úgy, mint az Úr. Agapé szeretettel szeret - úgy, mint a Mennyei Atya. Lelki módon gondolkodik - úgy, mint Krisztus. Együttérzéssel észreveszi mások szükségleteit - úgy, mint Jézus. Szeretettel gyógyítja mások sebeit - úgy, mint a Mester. A keresztyén csak akkor képes mindezekre, ha Jézus uralkodik az életében.

A keresztyén és a veszély

Valaki nagyon különös zajra ébredt egy reggel. Amikor odament az ablakhoz, látta, hogy az ablaküvegen belül volt egy lepke, amit kívülről egy veréb próbált elkapni az üvegen át. A lepke nem látta az üveglapot, és minden pillanatban attól tartott, hogy megfogja a veréb, de a veréb sem látta az üveget. A veréb minden pillanatban azt hitte, hogy megfogja a lepkét, pedig egész idő alatt biztonságban volt a lepke, mert az üveg távol tartotta a verébtől. Az a keresztyén, aki Krisztusban él, Isten védelmét élvezi minden veszélyben.

Krisztus testének tagja

Egy idős asszony elfogadta Krisztust Megváltójának, és olyan nagy örömet talált ebben, hogy állandóan dicsőítette Istent, és elmondta másoknak is az örömét. Egy napon az egyik barátja így szólt hozzá: "Úgy látszik, túlságosan bizonyos vagy az üdvösségedben. Én nem lennék annyira biztos, mert tegyük fel, az Úr megengedné, hogy kicsússz a kezéből." Az idős asszony ezt felelte: "Nem teheti, mert én vagyok az egyik ujja."

Az összetört hegedű

Egy hegedűművész hangversenyt adott. A terem zsúfolásig megtelt. A művész felvette hegedűjét és olyan remekül játszott, hogy az egészen elragadta a hallgatóságot. Egyszerre csak mindenki nagy meglepetésére földhöz vágta és darabokra törte a hangszert. Ez egy olcsó értéktelen hangszer volt, - mondta a művész. Azt szerettem volna önöknek bemutatni, hogy nem annyira a hangszer a fontos, hanem az aki a hangszeren játszik.

Egyszerre

Egy asszony hűségesen járt az Istentiszteleti alkalmakra. Férje majdnem minden este részegen jött haza, s feleségét durva szavakkal, néha tettlegesen is bántalmazta. A feleség egyre jobban megértette Isten szavát. Úgy szerette volna magát teljesen átadni Istennek, de férjére és otthonára gondolva, még habozott. A gyülekezet tagjai szeretettel erősítették, hogy ne halogassa, ragadja meg a kegyelmet, míg végre így kiáltott:"Történjék bármi, én szabad akarok lenni, kegyelmet akarok nyerni!" S az Úr kezébe tette életét. Egy órával később otthon várta férjét. Amint az belép, az asszony csodálkozva látja, férje kedvesen szelíden mosolyog. Közelebb jön hozzá, megfogja kezét s közli vele, hogy mától kezdve keresztyén életet akar élni. A férj is ott volt az evangélizáción, de a tömegben nem látták egymást s csak otthon tudták meg, hogy mindketten kegyelmet nyertek.

Most vagy soha

Egy fiatal azt álmodta, hogy egy keskeny folyó partján haladt. A folyó túlsó oldalán gyönyörű vidéket és fényes alakokat látott, akik integettek neki, hogy menjen át. De a fiatal a folyó innenső oldalát is szépnek találta és elhatározta, hogy egy darabig még itt marad, szétnéz és élvezi az életet. "Majd átugrom én még később is ezen a kis patakon" - gondolta magában és tovább ment. De nemsokára látta, hogy a folyó egyre szélesebb lesz. Már - már aggódni kezdett miatta, de ismét megnyugtatta magát, hogy majd lel olyan helyet, ahol szűkebb lesz a folyó medre s ismét folytatta útját. A folyó pedig mindig szélesebb és szélesebb lett, s mindig nagyobb lett a távolság közte és a szép ország között. Ekkor nagy, erős hangon azt kiáltotta valaki:"Ugorj át azonnal." Ekkor felébredt s megértette, hogy most vagy soha. Ha most meg nem tér, elveszett. Ennek a megértése nyomán azonnal átadta életét Jézus Krisztusnak.

Változtasd meg a nevedet!

Nagy Sándor hadseregében volt egy katona akit szintén Nagy Sándornak hívtak. Míg a vezér híressé lett hősiességéről, addig a katona nagyon gyáva volt. A fővezér egyszer nagy felháborodással így szólt hozzá: "Vagy változtasd meg a nevedet, vagy pedig az életedet".

A világ

Moodyhoz, a híres evangélistához beállított egyszer egy ember ezzel a kérdéssel: "Mivel én megtértem, ugye most szakítanom kell a világgal?" Moody így válaszolt: "Nem kell szakítania, hanem tegyen vallomást Jézusról mindenütt és akkor majd a világ fog igen gyorsan szakítani önnel".

Napfény a szívben

Egy fiatal leány nagyon elégedetlen volt otthonával. Mindig körülményeire panaszkodott és emiatt állandóan bosszús és rosszkedvű volt. Egy napon találkozott barátnőjével, aki csodálkozva látta, hogy folyton rosszkedvű barátnője vidám, derűs arccal integet feléje. Mikor közelébe ért, megkérdezte tőle:"Talán megváltoztak nálatok a körülmények, hogy ilyen vidám vagy?" "Nem - válaszolta a leány, - én változtam meg".

Amint vagyok

Az 1800 - as évek első felében egy kis városban táncmulatság volt készülőben. Egy fiatal leány, Elliot Sarolta, boldogan ment szabónőjéhez, hogy megrendelje báli ruháját. Útközben találkozott lelkipásztorával, aki megkérdezte tőle, hogy hová megy s igen komolyan figyelmeztette a fiatal leányt, hogy ne menjen el a táncmulatságra. De a leány hallani sem akart erről, sőt sértődötten azt felelte, hogy törődjön a tiszteletes úr a maga dolgával. A bálban táncolt egész reggelig, az udvarlók körülrajongták., mégsem tudott igazán örülni. Mindig eszébe jutott lelkipásztora intése. Három napig gyötörte a lelkiismeretét. Végül nem bírta tovább, terhével a lelkipásztorához menekült és azt mondta: "Három nap óta én vagyok a legboldogtalanabb leány a világon. Mit tegyek, hogy Isten gyermeke lehessek?" - "Add át magad gyermekem, úgy amint vagy, Isten Bárányának". - Úgy amint vagyok? - kérdezte ijedten a leány, - hát tudja azt a tiszteletes úr, hogy én vagyok a világ legnagyobb bűnöse;" - "Éppen ezt kell hinned - felelte a lelkész. - Jöjj csak úgy amint vagy". A fiatal leány követte a tanácsot, nyomorúságában segítségül hívta az Urat, s az Úr csodálatos békességgel töltötte meg a szívét. Asztalhoz ült és még aznap megírta ezt az éneket:
"Amint vagyok sok bűn alatt,De mert hallom hívó szavad,
S mert értem áldozád Magad, Bárány Jézus jövök."

Gondolatok a bűnről

- A bűn az Isten akaratával való ellenkezésből ered, vagyis az isteni törvénynek gondolatban, kívánságban, szóban vagy tettben való megszegése.
- A bűn magához szorítja a bukott ember természetét, ahogy az óriáskígyó átfonja áldozatát.
- Ha a bűnt kituszkoljuk a főkapun, betolakodik a hátsó ajtón, vagy bemászik az ablakon, vagy leereszkedik a kéményen.
- A bűnt el kell törölni a Megváltó vérével, nem pedig betakarni a vallásosság köpenyével. A bűn és köztünk felállítandó fal nem lehet soha túl széles, vagy túl magas.

Évekkel ezelőtt nagy vulkánkitörés következett be Washington államban, a St. Helen hegyen. Már azelőtt is az emberek állandó veszélyben voltak a hegy körül, mert figyelmen kívül hagyták az útlezárásokat. Ezért a vulkánkitöréskor számosan meghaltak és megsebesültek. Még ha a fizikai veszély a küszöbön áll is, az emberek nem engedelmeskednek az előírásoknak. A bűn és az engedetlenség mindig életveszéllyel és pusztulással jár.

A feljegyzés szerint az egyik híres prédikátor templomában volt egy óra, ami hírhedt volt pontatlanságáról. Néha sietett, máskor késett, és nem tudták megjavítani. Végül, amikor már széles körben elterjedt a híre, a prédikátor feliratot tett az órára: "Ne a mutatókat hibáztasd, a baj mélyebben van." Ugyanez érvényes az emberekre is: a baj mélyebben van, mint ami a felszínen látszik.

Új lakóház külső munkálatait vállalta el egy szakember. A szerződésnek megfelelően igyekezett a legjobban elvégezni a munkát. Sikeresen be is fejezte. Egy másik mester az emeleti fürdőszobában végzett valamilyen munkát. Egy este nyitva felejtette a csapot. A víz megtöltötte a kádat, elárasztotta a helyiséget és áthatolva a falon, tönkretette a ház földszinti külső vakolatának egy jó részét. Senki sem ismerte el a hibát, így a mesternek újra kellett csinálnia a külső munkát. Amikor a munkát befejezte, valaki megjegyezte:
- Ez kellemetlen volt, de ezzel az ügy mégiscsak lezárult.
Erre a megjegyzésre a mester - aki keresztyén volt - így felelt:
- Nem, a dolog csak el van halasztva az utolsó ítéletig.

Két jó barát egy gyönyörű épület mellett ment el, melyet pompás kert vett körül. "Vajon mennyit érhet ez a villa?" - kérdezte az egyik. - "Nem tudom mennyit kérnek érte - mondta a másik. - Azt azonban tudom, hogy az első tulajdonosnak mennyibe került". - "Mennyibe?" kérdezte az előbbi. "A lelkébe" - volt a felelet.

A fiú összeveszett édesapjával, és a földre lökte. Ezután hajánál fogva elkezdte húzni ki a szobából. A küszöbnél az apa felkiáltott: "Csak eddig fiam és ne tovább, eddig a küszöbig húztam én is a hajánál fogva az apámat." A bűneink következménye előbb vagy utóbb utolér bennünket.

Egy arab mese beszél egy tevéről, amelyik egy sátorhoz érve, bedugta az orrát s mivel semmi ellenállásra sem talált, első lábával is belépett, s lassan egészen bement. Most már rászólt az arab, hogy ez a sátor két lakónak igen szűk.
"Úgy, - mondta a teve - jó lesz tehát, ha azon igyekszel, hogy elhagyd a sátrat."
Így fészkeli be magát a bűn is szívünkbe, míg egészen úrrá lesz felette.

A személyes evangélizálás rendszere

Valaki azt mondta, hogy az első évszázadban az evangéliumot nagyon találékony módszerrel adták tovább. Személyes evangélizáló módszernek nevezték és igazán eredményes volt. Eredményesebb, mint a mi mai telefonos, televíziós és egyéb módszerünk. A samáriai asszony Jézussal való találkozása után elvitte az evangéliumot a városba, és sokan hittek Jézusban az asszony beszédéért.

Az élet órája

"Az élet óráját csak egyszer húzzák föl, és senki nem tudja, hogy az óramutatók mikor állnak meg, késő este, vagy kora reggel. A vagyon elvesztése nagyon elszomorító, de az egészség elvesztése még inkább elkeserít, míg az ember lelkének elvesztése olyan kár, amit többé nem lehet helyreállítani." Miközben ezeket a sorokat elolvastuk, 39-en haltak meg. Óránként 5500 embernek kell találkoznia Teremtőjével. Mit cselekszünk azért, hogy elvigyük nekik az evangéliumot, és ne jussanak a pokolba?

Elvesztett bizonyságtétel

Valakinek volt egy énekes kanárimadara, és úgy gondolta, hogy tavasztól kezdve nem tartja a házban a madarat. Elhatározta, hogy a nyári időre felfüggeszti a madár kalitkáját egy nagy fa alatt az udvaron. A fán számos veréb lakott, és mielőtt a madár gazdája rájött volna, hogy mi történik, a kanárimadár elvesztette énekeit. Rossz társaságban volt egész nyáron, és a régi szép énekek soha többé nem tértek vissza, csak a csiripelés folytatódott egyhangú monotonsággal. Vannak hitvalló keresztyének, akik valamikor csodálatosan tettek bizonyságot Krisztusban rejtett életükről, de elvesztették bizonyságtételüket, mert rossz barátokat választottak.

Egyszerű bizonyságtétel

Egy püspök egy idős bíró betegágyánál ült, és fennkölt témákat hozott elő, amikor a haldokló férfi udvariasan így szólt: "Bocsásson meg, de tudja, hogy én a valósággal nézek szembe. Lenne szíves úgy beszélni velem, mint ahogy egy utcagyerekkel beszélne?" A püspök csöndesen így szólt: "Ön bűnös, mint én is. Jézus meghalt a mi bűneinkért. Bízzék benne, mint egy kisgyermek!" A bíró ezt válaszolta: "Köszönöm, püspök úr. Ezt elfogadom. Ez békét ad nekem."

Az ige és az imádság együtt munkálkodása

Egy kis ige egy kis imádsággal: halála a lelki életnek. Sok ige egy kis imádsággal: a beteges élet jele. Sok imádság egy kis igével: több éltető erőt ad, de állhatatosság nélküli. Sok ige és sok imádság mindennap: az egészséges és győzelmes élethez vezet.

Három keresztyén típus

Egy lelkipásztor megállapította, hogy háromfajta keresztyén létezik: az ásítozók, a sántulást okozók, és a halálos csapást adók csoportja. A világosság és sötétség lelki harcában nekünk a kereszt katonáinak kell lennünk. Egyes hívők ásítozva vállalják a feladatot Isten országáért, és sohasem viszik előbbre Krisztus ügyét. Más keresztyének alkalmanként előállnak, de csak lesántítják a lelki ellenséget, és sohasem mérnek rá halálos csapást. A harmadik csoportba a végzetes csapást osztogatók tartoznak, akik komolyan veszik a lelki harcot, és odaszentelik magukat Krisztus ügyének. Kevesen vannak ugyan, de megfordíthatják a harc kimenetelét, mint Gedeon vagy Dávid tette. Ha valaki ma az ásítozók vagy a lesántítók csoportjához tartozik, átállhat azok közé, akik halálosan komolyan veszik a sátánnal való harcot, és Jézus nevében közreműködnek a végső győzelemben.

A keresztyénség szükségszerű

Egy fiatal hitetlen ügyvéd elhatározta, hogy olyan településre költözik, ahol nincsenek templomok, vasárnapi iskolák, sem Bibliák. Végre talált egy ilyen helyet és letelepedett. Még el sem múlt egy év, amikor egykori osztálytársát, egy fiatal lelkipásztort arra kérlelte, hogy menjen oda, vigyen sok Bibliát, prédikáljon és kezdjen vasárnapi iskolát, "Mert meggyőződtem róla, hogy keresztyének, vasárnapok, egyházak és Bibliák nélkül nagyon hasonlít a környék a pokolhoz, ahol nem lehet élni."

Agresszív keresztyénség

A keresztyénség nem arra való, hogy megmaradjon a templom vagy imaház négy fala között. Küldetése az, hogy bejusson a városba, és megtisztítsa erkölcsi leprájától, és megszabadítsa az embereket az erkölcsi és fizikai betegségektől, amelyek szennyezik és pusztítják mind a lelkünket, mind a testünket, hogy a pokolba jussanak. Csak akkor végezheti el ezt a munkát, ha mindenkinek a szívébe kerül. Ezt személyesen, békességgel és jóakarattal kell végezni. Azok a prédikátorok és keresztyének, akik nem adják tovább az evangéliumot az elveszetteknek, szégyenére vannak a keresztyénségnek.

Miért énekel a fülemüle?

Egyszer Debrecenben sétálgatva - mindig megszoktam állni a hatalmas könyves kirakatok előtt, de nagyon kevés pénzem van arra, hogy új könyveket vegyek, de egyszer - megláttam egy kis könyvecskét, tenyérnyi volt. Ez volt a címe: Miért énekel a fülemüle?
Na mondom, ilyen szamár kérdést? Miért szalad a nyúl? Miért énekel a fülemüle? Miért van hosszú füle a szamárnak? Ilyen kérdések. De megveszem, csak 15 forint.
Nagyon jó, hogy megvettem. Aki megírta, az madártani tudós volt, és meglepte, hogy a fülemüle apukák - mert csak a hímek énekelnek -, amikor a kicsik kijönnek a tojásból, éjjel-nappal énekelnek. És ez ennek az okos tudósnak nem hagyott nyugtot. Miért énekel a fülemüle apuka éjjel - nappal? Miért nem elég csak nappal?
Kivett három fiókát a hímek közül. Bevitte a lakásába és táplálta őket. Három hét múlva visszarakta őket. Eljött a kirepülés ideje, majd ivarérettek lettek, és ez a három, amelyiknek hiányzott az apukás három hét, olyan rikácsoló hangot adott, hogy a nőstények elmenekültek tőlük. Ilyen helyzetben nincs házasság, nincs fészek, nincs nemzedék, nincs folytatás. Mert az a kis buta állat, és milyen kicsi feje van, és még belül van egy pici agy és az tudja, - nekem hat hetem van, hogy beleénekeljem a szükséges dallamot a fiókák fejébe, hogy legyen folytatás, hogy biztosítsuk a jövőt.
A ti kezetekben legalább 18 évig ott voltak, meg ott vannak a gyerekek. Mit tudtatok beleénekelni a szívükbe? Bele tudtátok énekelni az egyetlen dallamot: "Jézus te égi szép, tündöklő fényű név", "Szeretlek Uram én erősségem!"
Sok szülő kesereg és mondja: itt hagyott a gyerek, elment, és miket csinált? Hát nem énekelte bele a szülő a dallamot. Az a kicsi madár tanú lesz nagyon sok keresztyén szülő ellen, mert tudja: hat hete van. Szünet nélkül énekel, végkimerülésig. Aztán elengedheti a fiókáit. Lesz házasságkötés, lesz új fészek. Jönnek a kis tojások, jön az új nemzedék, van folytatás. De sok szülő ezt nem tudja, 18 év az nem hat hét. 18 év, 16 év, és úgy mennek el, hogy nincsenek felkészítve. Igen! Szomorú!

Nem vagyok rajongó!

Evangélizáló bizonyságtevő beszéde során így kiáltott fel: - Ti engem rajongónak hívtok. Amikor először jártam ezen a vidéken, a hegyen sétálva láttam, hogy három embert maga alá temetett a homok. Segítségért kiáltottam, mégpedig olyan hangosan, hogy a csaknem egy kilométerre fekvő városban is meghallották. A segítség megjött, és két embert sikerült megmenteni. Akkor senki sem mondta, hogy rajongó vagyok. Most, amikor szegény bűnösökre rázúdul a végveszély, hogy a kárhozat örök mélységébe temesse őket, s én pedig teli torokkal kiáltok feléjük, hogy meneküljenek, ti engem rajongónak neveztek. Én nem rajongásból teszem ezt.
Hangos szóval kérlek, idejében menekülj! Fuss az evangéliumi reménység sziklájához!

Mit mondasz majd Jézusnak?

Egy tizenkét éves fiúcska hite és ragaszkodása megragadta apjának bűnt és világot kedvelő kemény szívét. Így beszélt a gyermek: - Apukám te azt hiszed, hogy a sátán jobb lesz hozzád, mint Jézus. Szívesebben szolgálsz neki, mint Jézusnak? Mit mondasz Jézusnak, ha elé kell majd állnod? Felelet nélkül hagyta az apa ezeket a kérdéseket s továbbment, de kisfiának ez az egyszerű, de világos teológiája meghatotta.

A döntő bizonyíték

Egy ember ismerőseinek fát adott el, de bizalmukkal visszaélve a hasábokat a megkívánt méretnél néhány centiméterrel rövidebbre szabta. Ezért őt a falu népe hitvány embernek tartotta. Egy napon az a hír terjedt el róla, hogy megtért. Mindenki kétkedéssel fogadta a hírt. A fűszeres boltban csevegő társaság egyöntetű véleménye szerint is messze volt az az ember a megtérés lehetőségétől. A társaság egy tagja közben kiosont, de nemsokára rohanva jött vissza s lelkendezve kiáltotta: - Igaz a hír az az ember valóban megtért! Látva a kételkedő és kíváncsi arcokat, nyomatékos hangon mondta: - Elmentem s lemértem a legutóbb vágott hasábokat. Minden darab jó méret. Ez meggyőzte a jelenlevőket.

Két csodálatos születés

Mi a hasonlóság a szűztől való születés és az újjászületés között? Mind a kettő felülről való. Mind a kettő Isten kegyelme által történik. Mind a kettő adatik, nem lehet kiérdemelni. Mind a kettőt az akarat alárendelése előzi meg. Mind a kettő Istenben való hit által történik. Mind a kettő Isten igéjén alapszik. Mind a kettő természetfölötti.


Áldott türelmesség

A kvéker jól megművelt kertjébe veszekedős szomszédjának a tehene gyakran betört. Egy reggel a tehenet gazdája telkére visszahajtva így szólt át: - Barátom, tehenét most újra visszahajtottam a kertemből, de ha még egyszer itt találom, akkor meglátja majd, mit teszek. Mérges hangon kiáltott vissza az összetűzésre kész szomszéd: - Halljam, mit tesz majd? - Megint csak visszahajtom - felelt szelíden a béketűrő kvéker.

Néhány kalász Spurgeon igehirdetéseiből a Lélekkel kapcsolatosan.
Isten országában nincsen olyan szabály, mely szerint, hogy a Lélek teljességét elnyerjük, reggel nyolckor sóvárogni, délben énekelni és négy órakor sóhajtozni kell. Isten Lelke a szabadság Lelke, mely a maga akarata szerint jön és távozik és saját belátása szerint működik.
Az ember egyetlen maradandó kincse a halhatatlan lelke, melyet ha elveszít, mindent elveszít. - Megnyerő cselekedet által több lelket lehet megnyerni, mint megnyerő szavak által.
Az, akinek az arcán a mennyország boldogsága fénylik, több lelket tud megnyerni Isten országa számára, mint az, akinek ábrázata a halál komolyságát tükrözi vissza .

Aki úgy él, ahogy tanít

Egy misszionárius hindu nők csoportja előtt beszélt, és meglepődve látta, hogy egyikük felkel és távozik. Hamarosan visszatért azonban, és még figyelmesebben hallgatott, mint azelőtt.
- Miért távoztál beszédem közepén? - kérdezte a misszionárius.
- Annyira érdekeltek azok a csodák, amikről beszéltél, hogy elmentem, és megkérdeztem a szolgádtól, hogy úgy is élsz-e, ahogy tanítasz. Azt mondta, hogy igen, ezért visszatértem, hogy még többet halljak Jézusról - felelte az asszony.

Aki Isten szomszédságában lakik

Egy angol utazó próbált Jeruzsálemben valakit találni, aki beszélt angolul és arabul is. Hallott egy amerikai misszionáriusról, aki a közelben lakott. Az utazó megállított egy arab fiút, aki ugyan keveset tudott angolul, de megkérdezhette tőle, hogy odavezetné-e a misszionárius házához. A kisfiú arca felragyogott és ezt kérdezte:
- Ahhoz a nénihez vezesselek, aki Isten szomszédságában lakik?
Ha egy tanulatlan utcagyerek felismerte azt, hogy ki jár Istennel, miért nem élünk úgy, hogy a világ meglássa mibennünk is Jézust?

Győzött a Galileai

Julianus, aki római császár volt Kr. u. 360 - től 363 - ig, rendeletbe foglalta, hogy a keresztyénséget törvényen kívül kell helyezni, és igyekezett azt elpusztítani. Egy idős keresztyén mellett elhaladva egy napon Julianus így szólt:
- Hol van most a ti Krisztusotok?
Az idős ember ezt válaszolta:
- Készíti a koporsót a római birodalomnak.
Végül a haldokló Julianus felkiáltott:
- Ó, Galileai, győztél!

Prédikálás útközben

Az Assisi Ferenc élete című könyvben szó van arról, hogy Assisi Ferenc egyszer meghívott egy fiatal szerzetest, hogy menjenek a városba és prédikáljanak. Nagy megtiszteltetésnek tekintve a meghívást, a szerzetes készségesen csatlakozott Ferenchez. Egész nap járták az utcákat, mellékutakat, sikátorokat és a külvárosokat. Sok száz emberrel találkoztak. A nap végeztével hazaindultak. Ferenc egyetlen egyszer sem prédikált a tömegnek, és nem beszélt senkinek az evangéliumról. Fiatal társa nagy kiábrándultsággal mondta:
-Azt gondoltam, hogy prédikálni megyünk a városba.
Ferenc ezt válaszolta:
- Fiam, prédikáltunk. Prédikáltunk, amikor mentünk. Sokan láttak bennünket, és magatartásunkat élesen megfigyelték. Semmi haszna sincs annak, ha elmegyünk valahova prédikálni, amíg nem prédikálunk mindenütt, ahova megyünk.

Túlságosan elfoglalt emberek

Aki túlságosan elfoglalt ahhoz, hogy imádkozzék, talán sokkal elfoglaltabb annál, mint ahogy Isten valaha is tervezte az életére vonatkozóan. Teremtő Istenünk úgy tervezte az életünket, hogy abban megfelelő helye legyen az imádkozásnak is napról napra, egy egész életen át.

Miért imádkozzunk?

Ne imádkozzunk könnyű életért, hanem azért, hogy legyünk erősebbek! Ne imádkozzunk olyan feladatokért, amelyekkel egyenlő az erőnk, hanem imádkozzunk olyan erőért, amely megfelel feladatainknak! Aztán munkánk elvégzése nem csoda, hanem mi válunk csodává. Mindennap csodálkozunk az élet gazdagságán, amelyet Isten kegyelméből nyerünk.

Az imádkozás a foglalkozása

William Careyt valamikor dorgálták azért, mert szerintük túl sok időt fordított az imádkozásra, és elhanyagolta foglalkozását ( cipőfoltozó mester volt ). Azt válaszolta, hogy a könyörgés, a hálaadás és a közbenjárás sokkal fontosabb az életében, mint az, hogy kincseket gyűjtsön a földön. " Az imádkozás az én valódi foglalkozásom!" - mondta. " A cipőfoltozás mellékes; csak abban segít, hogy kifizessem a költségeket."

53 órán át tartó imaközösség

Öt embert elzárt egy földomlás egy bányában Kentacky, Salemben. Semmi ennivalójuk nem volt. Teljes sötétség szakadt rájuk. Az egyikük megmenekülhetett volna, ha nem rohant volna vissza, hogy a többieket figyelmeztesse. Amikor a külvilágtól elzárt emberek felfedezték, hogy nem menekülhetnek meg, kezdtek imádkozni és énekelni. Imádságuk és dicséretük ötvenhárom órán át tartott. Aztán megmentették őket. Később a férfiak így tettek bizonyságot élményükről:" Péntek reggeltől vasárnap reggelig voltunk ott. Szünet nélkül imádkoztunk! Amikor a mentőalakulat elért minket, még mindig imádkoztunk!" A napvilágra került férfiak bányászsisakjaira ezek a szavak voltak bevésve: " Ha holtak leszünk, mire ránk találtok, tudjátok meg, hogy mindnyájan üdvözültünk!"

Meg nem hallgatott imák

Gyakran áldás nekünk az, ha Isten nem hallgatja meg imádságainkat. Néha ugyanis helytelen az indítékunk, máskor nem tudjuk igazán, mire van szükségünk, vagy ha ismernénk a körülmények részleteit, akkor sajnálnánk, hogy Istent zaklattuk valamilyen kérésünkkel. Kövessük az Úr Jézus példáját, aki így fejezte be imádságát a Gecsemáné kertben: Atyám, ha nem távozhat el tőlem ez a pohár, hanem ki kell innom, legyen meg a Te akaratod! (Mt 26:42)
Kedves testvéreim, kedves barátaim! Vajon ha a mi imaéletünk kerülne nagyító alá, milyen következtetéseket lehetne levonni belőle? A kegyelmi idő még tart, éljünk azzal a nagyszerű lehetőséggel amit az imádkozáson keresztül nyerhetünk.

"Ébredés!"

Az elmúlt években talán ezt a szót mondták ki a legtöbbet hívő körökben. A hívők sokasága kiált ébredés után. Akik valaha is részesei voltak ébredésnek, ma is nagy örömmel és hálával emlékeznek rá, és az ott nyert áldásokat egy életen át hordozzák magukban. Akik még soha nem éltek át ébredést, azok vágyva várják, hogy ez a csoda az ő életükben is megtörténjék. Az ébredés mindig Istentől jön, de nekünk embereknek meg kell fizetni az árát. A következő történetek mind ebbe az irányba terelik a figyelmünket. Azt is megláthatjuk, hogy az egyik legfontosabb kulcs az ébredéshez az imádság.
Imádkozunk, de ...
- Mi ébredésért imádkozunk - mondta egy őszinte lelkületű istenfélő asszony - de talán nem várjuk gyermeki hittel.
Mások is imádkoznak, de vajon ki várja komolyan az ébredést? Aki kételkedik.... ne gondolja... hogy bármit is kaphat az Úrtól, viszont: nagy hatása van az igaz ember buzgó könyörgésének.
Fontos ma feltennünk a kérdést, hogy mi egyáltalán elkezdtünk-e már hittel imádkozni az ébredésért, vagy csak beszélünk ennek szükségességéről. És ha elkezdtük már az imádkozást, akkor igaz, őszinte hittel tesszük-e?

Te mire építesz?

Egy híres igehirdető egyszer az imádságról beszélt. Többek között ezeket mondta:
- Ha a pénzben látjuk nehézségeink megoldását, a pénztől elvárható eredményekhez jutunk. Ha a szervezettségre alapozunk, megkapjuk azt, amit a szervezettség nyújthat. Ha a képzettségben bízunk, a képzettség is megadja, ami tőle elvárható. Ha az ékesszólásra építünk, az is megadja a tőle telhetőt. Nem akarom lekicsinyíteni ezeknek a tényezőknek a jelentőségét, mert mindegyik jó a maga nemében és a maga helyén, de ha az imára alapozunk, akkor azt kapjuk meg, amit Isten adhat!
Az, hogy az ébredés még mindig várat magára, nagyrészt annak köszönhető, hogy az emberek az odaszánt imaéletet kihagyva, más módszerekkel akarták elérni az ébredést. Sok mindent megtapasztaltunk már, de az ébredést csak akkor fogjuk átélni, ha az Isten szerinti úton közeledünk felé. Ez az út pedig az odaszánt, magunkat és másokat is meggazdagító imaélet.

Milyen az imaéleted?

Némely ember imaélete olyan, mint a rángatós kút: csak különféle nyomorúságok, betegségek rángatják meg alkalmilag. Másoké olyan, mint az artézi kút: ezek követik az Úr intéseit, hogy mindig imádkozni kell, és meg nem restülni. De van ennél magasabb fokozat is: a szökőkút, amikor a szív úgy megtelik hálával és dicsérettel, hogy mindig ujjongva szökik elő belőle az imádság.
Tudunk-e olyan lelkesen imádkozni az ébredésért, mint ahogyan a szökőkút lövelli az ég felé a vizet?

A mester kezében

Egy kanna megkevert festék használatra készen állt a padlón. A festék beszélni kezdett:
- Most kifestem szépen a lakást és gyönyörű lesz.
Erre az asztalon heverő ecset is megszólalt:
- Tulajdonképpen a lakást én festem ki, nélkülem mit sem csinálhatsz.
A létra sem maradt csendben:
- Ugyan, mire mentek nélkülem - jegyezte meg önhitten.
A szobába lépő festő hallva a társalgást, magában ezt gondolta:
- Úgy látom jobban teszem, ha egy szabadnapot csinálok magamnak. Majd meglátjuk mi történik.
Kiderült, hogy a festék, az ecset és a létra semmire sem mehet a festő nélkül. Vele azonban az egész lakást széppé tehetik.
Ma a legnagyobb probléma az egyházakban és gyülekezetekben, hogy - festékként, ecsetként és létraként, - a Mester nélkül végzik munkájukat. Amíg ezen a területen nem történik változás, addig az ébredés csupán elérhetetlen álom marad. Ha azonban készek vagyunk a mester kezében eszközökké lenni, akkor elkezdődik az Istentől jövő csoda

Új élet

Isten megtérésre hívó szavát hallgatta egy ember egy nagy evangelizációs alkalmon. Másnap már korán reggel elment munkaadójához, megkeresve őt, átadott neki egy aranyórát mondván, hogy nyolc évvel ezelőtt lopta el tőle, azóta viselte, de most visszaadja és bocsánatot kér tőle.
- Miért adja éppen most vissza?- kérdezte a tulajdonos.
- Tegnap este megismertem az Üdvözítőt, azért első dolgom, hogy visszaadjam, amit Öntől elloptam. Ha beszélhettem volna tegnap este Önnel, már akkor visszahoztam volna.

Krisztus vére megtisztít a bűntől

Egy lelkipásztor bibliája végén három lap volt: egy fekete, egy piros és egy fehér. Amikor akár hívei, akár az érdeklődők tanácsot kértek tőle lelki dolgokban, ezt mondta:
- Íme, ilyen fekete volt a lelkünk - mutatott a fekete színre -, s Jézus vére, mely ilyen piros - itt a piros színre mutatott -, ilyen fehérre mosta életünket - s az érdeklődő felé tárta a fehér lapot.

"Úgy fényljék a ti világosságotok..."

Csodálatos, hogy az ásványok között a legkeményebb a gyémánt, s egyszersmind a legértékesebb és legcsillogóbb is.
Van-e bennünk ilyen szilárdság, ilyen erő és ilyen állhatatos kemény jellem és ragaszkodás Jézus iránt? Tudjuk-e így ragyogtatni életünkkel a Jézustól nyert fényt, értéket és lelki kincseket? Ha igen, akkor mint igazak, fogunk fényleni az Ő országában, és már itt visszatükrözhetjük az Ő Isteni képét, az Ő megváltó szeretetének soha el nem halványuló dicsőségét.
A Szentlélek vezetésének engedve töltsük be küldetésünket, és így a karácsonyi ünneplésünk nem külsőségekből, hanem belső igaz boldogságtól lesz áthatott.

Tudom, hogy elfogadtad Jézust

Egy karácsony esti összejövetel végén jól öltözött férfi emelkedett fel a helyéről, s ezt mondta:
- Én elfogadom Krisztust Üdvözítőmül!
Másnap este karján egy vézna kisfiúval lépett a terembe. A gyermeket az emelvényre téve a prédikátorhoz lépett és súgva mondta:
- Ez az én kis Józsikám. Az orvosok szerint nem élhet sokáig, meg kell halnia.
A prédikátor ránézett a gyerekre. Látta, hogy arca túl fehér, karjai vékonyak. Ezután az apa csenevész gyermekéhez lépve büszkén mondta:
- Ez Józsika. Õ vezetett engem Krisztushoz.
A prédikátor kissé meghökkent, mert azt hitte, hogy az embert ő vezette az Úrhoz.
- Józsika így szólt hozzám:"Apu, én nem mehetek a templomba, de anyu elmegy veled, én pedig az egész idő alatt imádkozom." Esténként ahogy hajlékunkba benyitottam, a gyerek kis mankójával az ajtóig jött. Én karjaimba vettem. Ilyenkor minden este megkérdezte: Apu, elfogadtad ma este Jézust? Tegnap este azonban amikor karjaimba vetette magát, nem tette fel a kérdést. Ehelyett arcocskáját a vállamba temetve könnyes örömmel mondta: "Apu, tudom, hogy te ma este elfogadtad Jézust!" Testvérem, én azért tértem meg, mert ez a gyermek imádkozott értem.

A kis Adorján álma

Rendkívüli álma volt a kis Adorjánnak. Látta a menny gyönyörű kapuit és falait. A kapukon kívül állt a föld összegyűjtött népe. Õ maga is ott volt a nagy seregben. Ott volt édesapja, édesanyja és ott volt két testvére, Edit és Ernő. A menny kapujához közel, kezében egy nagy könyvvel angyal állt és szólította azok nevét, akik bemehetnek. Akinek a neve elhangzott, az otthagyta a tömeget és belépett a gyönyörű városba. Egyszer csak hallja, hogy édesanyja nevét kiáltják. Oda rohant ő is, megragadta anyja kezét, s kérte:
- Ó, mama, hadd menjek veled én is!
- Nem, édes fiam, te nem mehetsz be a mama nevén- mondta édesanyja. Neked várnod kell, s majd megtudod, hogy neved benn van-e a könyvben.
Néhány perc múlva apja nevét hallotta. Őt is kérte, hogy vigye be magával. Apja azonban fejét rázva felelte:
- Nem, fiacskám, itt csak az mehet be, akinek a neve be van írva az Élet Könyvébe. Várnod kell, s majd kiderül, hogy ott van-e a te neved is.
Adorján tehát várt. Nemsokára testvérének, Editnek a neve hangzott. Edit otthagyta két testvérét, s a nagy sokaságból belépett a dicső mennyei városba. Milyen elhagyatottnak érezte most már magát a kis Adorján. Szemében nagy könnycseppek jelentek meg. Azon töprengett, vajon az angyal kezében levő nagy Könyvben ott van-e az ő neve is? Egyszer csak kiáltja az angyal:
- Barát Adorján!
- Itt vagyok!
Olyan hangon kiáltott, hogy felébredt rá. Nem csak ő ébredt fel, hanem a földszinten alvó édesanyja is fölébredt. Felkiáltott hozzá:
- Mi van veled édes Adorjánom?
- Jelentkeztem, mert a nevemet kiáltották- felelt vissza a fiú.
A mennybe csak az léphet be, akinek a neve be van írva az Élet Könyvébe. Ott van-e a neved?! (Jelenések 21:27)

Három követelmény

Lelki munkára jelentkező fiatalemberhez intézte egy idős, tapasztalt munkás a következő szavakat. Szükséged lesz a Biblia ismeretére, azért tanulnod kell.
- Szükséged lesz a kegyelemre, azért imádkoznod kell. Szükséged lesz egészséges, világos észjárásra, ezért vonulj vissza csendben, és szent megnyugvással hagyatkozz az Úr tévedésmentes útbaigazítására.

Az ima mindennél többet ér

Egy családapa nem látogatta az istentiszteleteket. Felesége és kislánya elfogadta az Urat, de ő kemény maradt. Nem akart meghajolni az Üdvözítő előtt. Egy este hallotta, amint gyermeke lefekvés előtt így imádkozott:
- Jó Atyám, én nem akarom, hogy apukám elvesszen, és csak te mentheted meg őt. Amikor a mennybe megyek, nem akarok tőle örökre elköszönni. Azt akarom, hogy ő is oda jusson.
Mélyen érintette az apa szívét ez az ima. Nagy meglepetést és örömöt jelentett mind az anyának, mind a kisleánynak, hogy a legközelebbi vasárnap este az ember kész volt velük menni az összejövetelre. Minden eszmecserénél és nógatásnál többet ért a gyermek egyszerű hite és imája. Később az ember meghallotta és elfogadta az Evangélium üzenetét. Hithez jutott, s azontúl három eggyé lett szív állt a nagy Király rendelkezésére.

Aki Istent tette első helyre

A svájci harangjátékok hangversenyére meghívót kapott egy fiatal leány. Nagyon vágyott elmenni, de anyja figyelmeztette, hogy a hangverseny időpontja egybeesik az imaóra idejével. Még azt is mondta az anya, hogy Istent nem szabad elhanyagolni. Az imaóra legyen minden földi örömnél előbbre való. A leány rövid szívbéli küzdelem után az imaóra mellett döntött. Az óra végén felállt és bizonyságot tett. Elmondta, hogy mennyire vágyott meghallgatni a harangjátékot, de Istent teljes szívével szereti, s nem tudna elmaradni az imaóráról.
Néhány óra múlva a leány otthonához közel borzalmas szerencsétlenség történt. Két személyvonat egymásnak rohant. Jajgatás, sikoltozás törte át az esti léget. A leány és anyja a helyszínre siettek, hogy valamit tehessenek az áldozatokért. A leány a roncsok közül előtörő szánalmas nyögést hallva egy vergődő nőtől megkérdezte:
- Tehetek önért valamit?
A haldokló nő hirtelen ezt kérdezte:
- Nem ön az a leány, aki ma este hangverseny helyett imaórára ment?
- Igen, én vagyok, de honnan tudja ezt?
- Én is ott voltam - mondta a szerencsétlenül járt nő -, hallottam az ön bizonyságtételét. Az ön bizonyságtételén megindulva ma este szívemet teljes bizalommal Jézusnak adtam. Én most meghalok, de kész vagyok menni az Úrhoz.
Tegyük életünkben mindig első helyre Istent és az Ő ügyét, akkor megtapasztaljuk, hogy Ő használ bennünket az emberek felé.

A Gazdag Fiú

- Miért is nem vagyok gazdag? Úgy szeretném ha nekem is olyan dolgaim lennének, mint amilyenekkel iskolatársaim dicsekedhetnek - így elégedetlenkedett Tibi, amikor az iskolából hazaindult.
- Mond csak kisfiam,- fordult felé apja -, mennyit kérnél a lábaidért?
- A lábaimért?- kérdezte meghökkenve.
- Na igen, mire használod a lábaidat?
- Hát... a lábaimmal szaladgálok, ugrálok, labdázom, sok mindent csinálok.
- Két karodat talán mégis csak odaadnád tízezerért?
- Nem én, apám!
- Na és a hangodat? Elég kellemesen énekelsz, jól tudsz beszélni... Úgy gondolom, nem válnál meg a hangodtól tízezerért.
- Nem, egyáltalán nem.
- Az egészségedtől sem?
- Attól sem.
- Ott van a hallásod és az ízlésed. Úgy gondolom, mind a kettő egyenként legalább ötezret ér.
- Most vegyük hát a két szemedet. Belenyugodnál abba tízezerért, hogy életed hátralevő részét vakságban töltsd el?
- Abba sohasem nyugodnék bele.
- Várj csak Tibi.... ötvenezer nagy összeg. Még annyiért sem adnád oda a két szemedet?
- Egészen biztos vagyok benne, hogy nem adnám!
Ekkor az apa papírt vett elő és számolt: két láb tízezer, karok tíz, hang tíz, hallás öt, ízlés öt, jó egészség tíz, két szem ötven.
- Fiam, te a legszűkebb számítás mellett is többet érsz százezernél. Most tehát szaladgálj, játszadozz, ugrálj, rúgd a labdát, kacagj és hallgasd a játszó társaid kacagását. Nézd a körülötted lévő gyönyörű dolgokat az ötvenezernél többet érő szemeiddel. Jöjj haza délben a szokásos jó étvágyaddal és gondolj arra, hogy valóban milyen gazdag vagy.
Ezt a jó leckét Tibi sohasem felejtette el. Azóta, ha egy testi hibás vagy vak embert lát, mindig arra gondol, hogy milyen sok dologért kell hálásnak lennie. Ez a lecke segítségére volt abban, hogy megelégedett lehessen.
Minden gazdagságra vágyó gyermeknek és felnőttnek, had legyen válasz a következő néhány sor.

Igazi Érték

- Milyen érzés milliomosnak lenni?- kérdezték egyszer Pullman Györgytől.
- Erről még nem gondolkodtam - felelte a híres Pullman kocsik gyártója - és úgyszólván Pullman város birtokosa -, de most, hogy szóba jött, úgy gondolom, nem vagyok boldog és határozottan nem vagyok boldogabb, mint amikor egyetlen dollárral sem rendelkeztem és virradattól sötétedésig dolgoznom kellett. Jó ruhában jártam akkor is és ma is csak egy ruhát hordok. Jó étvággyal ettem naponta háromszor és jóval többet, mint amennyit mostanában a három étkezésnél fogyasztok. Kevesebb volt a gondom, jobban aludtam és hozzátehetem: talán sokkal boldogabb voltam, mint mostanában - nem egyszer - vagyok.
Hol és miben található az igazi érték? Krisztusban és az Õ nagy üdvösségének a megismerésében, valamint abban az igazán maradandó gazdagságban, amelyet Õ minden benne hívőnek megad. A szívet ezen a világon semmi egyéb ki nem elégítheti. "És a világ elmúlik..." (1Jn 2 :17)
 
 
0 komment , kategória:  Tanulságos történetek  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 2 
2018.05 2018. Június 2018.07
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
252627282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 70 db bejegyzés
e év: 802 db bejegyzés
Összes: 8763 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 377
  • e Hét: 929
  • e Hónap: 12316
  • e Év: 50064
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.