|
 1/1 oldal 
|
Bejegyzések száma: 6
|
|
|
|
|
|
2012-11-30 01:59:49, péntek
|
| |
| |
Kovács Daniela
Míg Neked muzsikál a lelkem
Vérem zúgása dallá változik,
futó szavak kottáján rezonál a csend,
s míg hiú szívem kisírja földi kínjait,
akkordjaim között helyreáll a rend.
Csöndes szólammal, vágytól kergetve
szimfóniám elkezd feléd szárnyalni,
s addig, míg Neked muzsikál a lelkem,
megtanulok én is sorsot játszani.
_______________________________
Amíg elhiszed....
Van az életnek különös varázsa,
van, hogy lábaid ugrós kedvűek,
van, hogy válladat nyomja egy-két mázsa,
s a kétség gyakran füledbe nevet,
van, hogy elillan sok hiú álmod,
hogy minden sorshullám egyre magasabb,
s hogy ilyenkor sehol sem találod
azt a tenyeret, mely ezek fölött tart.
De amíg elhiszed, hogy a súlyos köd,
csak pillanatnyi életzivatar,
míg újjászülethet régi örömöd,
s bár sebzik, fojtják, de élni akar,
addig vígan a köd árnyain át
haladj előre, hisz begyógyul a seb,
hagyd magad mögött, mindazt, ami bánt,
gondtalan ember, ki vidáman temet.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Kovács Daniela |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2012-11-29 02:08:51, csütörtök
|
| |
| |
Kovács Daniela
Az élet ízét vágyom ajkamon
A könny sója marja selymes arcomat,
nem bírom már tovább, széttépem láncaim,
összeszűkült tüdőm levegő után kap,
kisimulni vágynak összegyűrt álmaim.
Nem bírom már tovább, élni akarok,
érezni illatát a közelgő tavasznak,
még egy szárnycsapás és elrugaszkodok
örül a szívem a végtelen magasnak.
Akarok látni szívárványszíneket,
az élet ízét vágyom ajkamon,
festeni vágyok gyönyörű rímeket,
nektek írt énekem csak életről szóljon.
Ajkaim is vágynak őrült nevetésre,
hogy boldogság illata járja át a lelkem,
éhes vagyok nagyon igaz szeretetre,
szabadságra vágyik minden szívverésem!
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Kovács Daniela |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2012-11-18 01:16:48, vasárnap
|
| |
| |
Kovács Daniela
Még most láttalak....
A szomorú szívem tétován dobog
Fátyolkönnyű léptem indulna feléd
Még most láttalak, de máris hiányzol
Magammal cipelem, az elválásunk terhét
A csend hallgatja búskomor sóhajom
Szemem ragyogása lassan kifakul
Nélküled, már semmire sem vágyom
Csak roskadok magamba tehetetlenül
Ha tudnám, hogy lélegzet visszafojtva vársz
Hogy szíved is szüntelenül engem követel
Hogy hunyt pillád mögül csakis engem látsz
Hogy hiányom úgy fáj, mint még sohasem
Útnak indulnék, kiosonnék csendben
És ha Rád találnék, bújnék melegedbe
Süketül a csend, gyötör a fájdalom
Hiába kereslek, nem talállak sehol!
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Kovács Daniela |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2012-11-10 23:48:05, szombat
|
| |
| |
Kovács Daniela
Lesz valaha tavasz?
A bíboralkony ma is tündérvölgybe jut,
lobogó lángként rémképeket éget,
játszi könnyedséggel, gyermekien fut,
de nyomában lassan lenyugszik az élet...
Hűvös ez az ősz, a bokrok rejtekében
rőt fészket készít avarból a szél,
a sápatag Hold rám néz hófehéren,
s a jegenyék sóhaja altatót zenél.
Csak én vagyok ébren, fájó gondolat
gyötri kábult fejem, kínzón szédeleg,
míg rád gondolok, a mécsláng ellohad,
és füstkarjai fonják drága fényképedet.
Fáj ez az ősz is, sűrű fátylán túl
szívem görcsébe emlékeket kavar,
ha új nap virrad, felkel s megindul,
mint az a beteg, ki nyűgös és fanyar.
Lesz valaha tavasz? Több is lesz talán,
mely úgy bódít majd, akár a finom bor,
édes láz kúszik majd sorsom várfalán,
és eszembe se jut, hogy fájt valamikor.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Kovács Daniela |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2012-10-27 01:17:41, szombat
|
| |
| |
Kovács Daniela
Azt hittem...
Azt hittem vársz rám túl a hallgatáson,
túl a bús ősz ázott magányán,
a Napba simuló felhőhasadáson,
túl a dajkáló sugár aranyán,
hogy ott vársz rám, szelíd türelemmel
csodavilágunk száz meséin túl,
nyári éjjelekben rejtőző meleggel,
mely öl-puha, selymes emlékekbe hull.
Azt hittem rám vársz minden esthomályban,
minden derűs arc vonásain túl,
minden szenvedélyes, olthatatlan vágyban,
mely, mint forró láva föld méhébe fúl,
hogy ott vársz rám minden édes ízben,
hol a perc méze mindig visszacsókol,
csöndet megszegő, Istent áldó hitben,
hol legszebb dallam angyalhangon szól.
Azt hittem ott vársz, szavak melegében,
sosem írt míves verseim mögött,
szív-rügyfakadásom áldott gyönyörében,
valahol... rám vársz... ég és föld között.
Kovács Daniela
.......Vajúdó magány
Valami mély, istentelen csend
szövetkezik örömöm ellen,
s mint egy vérengző, vad szörnyeteg
tépi szét a mellem.
Nem nyílik meg a kőrengeteg.
Álom sem jön, mely hozzád emel.
Már itt zsibbad számon a neved,
ám senki sem felel.
Kovács Daniela
Link |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Kovács Daniela |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2012-10-10 21:28:15, szerda
|
| |
| |
Kovács Daniela
A szerelem olyan
A szerelem olyan, mint a tiszta csend,
mely megigéz, majd csordultig betölt,
és ha józanságra parancsol a rend,
Te még sem akarsz, nem vágysz más gyönyört.
A szerelem olyan, mint gyöngédrajzú száj,
fél-delíriumban csókol, becézget, imád,
majd amikor elmúlt - kínoz, gyötör, fáj,
őrületbe kerget, hogy halálodat kívánd.
A szerelem olyan, mint a végtelen,
hol pokol, hogy menny, hol mosoly, hol könny,
de önmagát tagadni a szív képtelen,
még akkor sem, ha legyőzi a lélektelen közöny.
A szerelem olyan, mint egy gyújtó szikra,
egy puszta érintéstől lángokba borít
kiismerhetetlen, akár Isten titka
ha akar felemel, vagy térdre kényszerít.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Kovács Daniela |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 6
|
|
|
|
2018. Július
| | Hét | Ked | Sze | Csü | Pén | Szo | Vas | |
| | 1 | |
| 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | |
| 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | |
| 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | |
| 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | |
| 30 | 31 | |
| |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
1 db bejegyzés |
| e év: |
5 db bejegyzés |
| Összes: |
1346 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 21
- e Hét: 248
- e Hónap: 507
- e Év: 8114
|
|
|
Offline
