|
2012-10-23 14:46:10, kedd
|
| |
| |
Vass István
Őszi dal
A mámor fürtbe ért a dombokon,
már szél pöröl a sárga lombokon,
száraz karókon derítő borág
öröm terem a régi gondokon.
Szél citeráz a tépett hurokon,
nyivákolása meghitt, monoton,
már nem csurog a szeptemberi méz,
felhő vonul az égi utakon.
A vert arany, az őszi, nem ragyog,
felhő vonul és álmatlan vagyok,
az arcomon még csupa kuszaság,
torz ábra, mit az éj ma otthagyott.
A fák alatt már gyűlik az avar,
söpri a szél sovány karjaival,
ott fenn az égen nyüzsgő fellegek,
itt lenn a szívben csupa zűrzavar.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Vass István |
|
|
|
|
|
Offline
