Belépés
eva_gyulai.blog.xfree.hu
"....csak úgy, mint felhők szállanak, mint percek pergenek, mint fönt a csillagénekek némán ellengenek...." /Várnai Zseni/ . Éva
1950.05.28
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 6 
Zarándok
  2014-12-22 00:01:02, hétfő
 
  Fjodor Szologub


Zarándok


Ígéretét követve megy,
Rongyos, poros zarándokgönce,
Mezitláb, lázas - lépeget:
Egy hátra, két lépés előre.
S egyenletesen váltakozva,
Tűnik fel új s új messzeség,
Kifogyhatatlan, mint a búja, -
És Jeruzsálem messze még...

A vágy örök lázában égve,
Így halad az emberi nép,
Elérhetetlen messzeségbe,
Rejtélyes végzete felé.
S elébe sorsa egyre-egyre
Új s újabb gátakat emel,
S a zarándoktól messze-messze
Szentséges Jeruzsáleme.
 
 
0 komment , kategória:  Orosz költők versei  
Végső szerelem..
  2013-06-28 14:24:57, péntek
 
  Fjodor Tyutcsev


Végső szerelem


Ha jön az élet alkonya,
a lelkünk hány szép babonát melenget...
Ragyogj, ragyogj, búcsúsugara,
esthajnala a végső szerelemnek!

Árny nő az égbolt fele-ívén
s már csak nyugaton dereng a csodás nap,
várj még, várj még, óh, esti fény,
tarts még, tarts még, édes varázslat!

Hűl a vér és szinte fagy,
szívemet ma is fiatalnak érzem...
Óh, végső szerelem, te vagy
örömöm és kétségbeesésem!

Fordította: Szabó Lőrinc


Link Veled maradok...





w
 
 
0 komment , kategória:  Orosz költők versei  
A telihold mily fényesen....
  2013-04-25 10:23:18, csütörtök
 
  Afanaszij Fet


A telihold mily fényesen..


A telihold mily fényesen
süt, a tetőt ezüstre festi.
A függöny árnyán ülsz velem,
hallak pihegni-lélegezni.

Az éji dal a langymeleg
fészekből felszárnyal s aláhull.
Az a csillag fejed felett,
ó nézd, hogy ég, hogy halványul.

Megérted szikrázó tüzét
s az éjfélt édes énekével,
de ami a szívemben ég,
azt neked nem mondhatom én el.

Himnuszt zeng a színed előtt
az egész éj ezernyi hanggal,
de a titkos, a mély gyönyört
én némán elviszem magammal.

Fordította: Lator László


Link Hijo de Luna




 
 
0 komment , kategória:  Orosz költők versei  
Az első lombok - A szép őszi estében...
  2013-04-03 15:23:26, szerda
 
  Fjodor Ivanovics Tyutcsev


Az első lombok


Rügy fakad, új levél repes!
Nézd, a sok nyírfa hogy örül:
ág és gally csipkés sokaságát
a friss lomb szellős, légies
zöld füsttel remegi körül!

Várták az arany sugarat,
tavasz és nyár virágait,
s hirtelen megelevenedtek
és az első kék ég alatt
napfényre törtek álmaik.

Óh, lakkos fényben fürdetett,
gyönyörű, első levelek!
Újra árnyat- vető fa lombja!
Ringó tömeged azt susogja,
hogy millió bár a levél,
egy sincs, mely nem hisz, nem remél!

Fordította: Szabó Lőrinc


Link Como Violetas







Fjodor Tyutcsev


A szép őszi estében...

A szép őszi estében valami
titokzatos és megható varázs van.
A fák rikító, szilaj színei,
a harsányrőt lomb a halk hervadásban,
a komorodó, fáradt föld felett
a kék ég, s a fátyolnyi köd az arcán,
a le-lecsapó borzongó szelek,
melyek mögött már tél sejlik s vad orkán:
mind hanyatlás, s mindenen ott a tűnt
élet szelíd mosolya, búcsúfénye -
az, amit embernél úgy nevezünk,
hogy: a fájdalom fenséges szemérme.

Fordította:Szabó Lőrinc


d



 
 
0 komment , kategória:  Orosz költők versei  
Tatjána levele
  2013-03-18 01:35:13, hétfő
 
  Alekszandr Szergejevics Puskin


Tatjana levele Anyeginhez


Én írok levelet magának -
Kell több? Nem mond ez eleget?
Méltán tarthatja hát jogának,
Hogy most megvessen engemet.
De ha sorsom panaszszavának
Szívében egy csepp hely marad,
Nem fordul el, visszhangot ad.
Hallgattam eddig, szólni féltem,
És higgye el,hogy szégyenem
nem tudta volna meg sosem,
Amig titokban azt reméltem,
Hogy lesz falunkban alkalom,
S hetenként egyszer láthatom;
Csak hogy halljam szavát, bevallom,
Szóljak magához s azután
Mind egyre gondoljak csupán,
Éjjel-nappal, míg újra hallom.
Mondják untatja kis falunk,
A társaságokat kerüli,
Mi csillogtatni nem tudunk,
De úgy tudunk jöttén örülni.

Mért jött el? Békességesen
Rejtőzve mély vidéki csendbe,
Tán meg sem ismerem sosem,
S a kínt sem, mely betört szívembe;
Tudatlan lelkem láza rendre
Enyhülne tán s leszállana,
S akit szívem kíván, kivárva,
Lennék örök hűségű párja
S családnak élő, jó anya.

Másé!... A földön senki sincsen,
Kinek lekötném szívemet.
Ezt így rendelte fenn az isten...
Tied szívem, téged szeret!
Ó, tudtam én, el fogsz te jönni,

Zálog volt erre életem;
Az égieknek kell köszönni,
Hogy sírig őrzőm vagy nekem...
Rég álomhős vagy éjjelemben,
Látatlan is kedveltelek.
Bűvöltek a csodás szemek,
Rég zeng hangod zenéje bennem...
Nem álom volt, színezgető!
Beléptél, s ájulásba hullva,
majd meglobbanva és kigyúlva
Szívem rádismert: ő az, ő!
Nem a te hangod szólt-e újra,
Ha egy csendes, bús napon
Ínséges szívekhez simulva
Vagy imádságban leborulva
Altattam égő bánatom?
Nem te vagy itt árnyékalakban
S nézel reám e pillanatban
Az áttetsző homályon át?
Nem te hajolsz párnámra éjjel,
Suttogsz: szerelemmel, reménnyel
Enyhíted lelkem bánatát?
Ki vagy? Őrangyal vagy te, féltőm?
Vagy ártóm és gonosz kisérőm?
Döntsd el hamar, hogy lássak itt.
Lelkem talán csak vágya csalja,
Tapasztalatlanság vakít,
S az égi kéz másként akarja...
Hát jó. Sorsom gyanútlanul
Gyónásommal kezedbe tettem,
Előtted könnyem hullva hull,
Könyörgök: védj, őrködj felettem...
Gondold el, mily magam vagyok,
Nincs egy megértő lelki társam,
Így élek néma tompulásban,
Én itt csak elpusztulhatok.
Várlak: emeld fel árva lelkem,
Nézz biztatón, ne adj te mást-
Vagy tépd szét ezt az álmodást
Kemény szóval. Megérdemeltem.
Végzem! Átfutni nem merem,
Megöl a félelem s a szégyen,
De jelleme kezes nekem,
Bízom: a sorsom van kezében...


Link Tatyana's Letter scene




 
 
0 komment , kategória:  Orosz költők versei  
Tévedsz
  2012-11-11 00:19:26, vasárnap
 
  Sztyepan Scsipacsov


Tévedsz...


Tévedsz, hogyha azt hiszed a szerelem csak játék
Vagy lobogó fáklya, mely az ujjaidra ráég.
Együtt ülni, kéz a kézben, a kispadon este,
Sétálni a patak partján csillagokat lesve
Kedveseddel szombaton vígan táncba menni...
Tévedsz, hogyha azt hiszed a szerelem csak ennyi.
Nagy dolog a szerelem és hogy múlnak az évek
Még nagyobb lesz, meleg kendő, úgy betakar téged
Erő elszáll, szépség hervad, jön az ősz, a tél is
Aki szeret melletted lesz, megbecsül majd mégis
Az életet véges végig együtt kell leélni
Úgy válik el , mit ér a nő és mit ér a férfi
Jót és rosszat megosztani, kacagni és sírni
A szerelem dal, amelyet együtt kell megírni
 
 
0 komment , kategória:  Orosz költők versei  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 6 
2018.06 2018. Július 2018.08
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
3031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 1 db bejegyzés
e év: 5 db bejegyzés
Összes: 1346 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 79
  • e Hét: 106
  • e Hónap: 365
  • e Év: 7972
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.