|
 1/48 oldal 
|
Bejegyzések száma: 476
|
|
|
|
|
|
2018-11-15 08:39:38, csütörtök
|
| |
| |
Alig lépett előre 10 év alatt Magyarország, így nyomunkban a románok
Még kellemetlenebb, ha az elmúlt 10 év (2007-2017) életszínvonal mutatóinak változását vetjük össze: a magyar mutató mindössze 8%-pontot emelkedett, ami a második legkevesebb a csehek után (+7%-pont), és jócskán elmarad a lengyel 17%-ponttól, illetve a román 19%-ponttól.
Magyarország a fejlett gazdaságok között a 4. lett, csak Mexikó, Szlovákia és Olaszország korruptabb.
Magyarország a 4., ahol egy kutatás szerint ha valakinek azt mondjuk, politika, az első szó, ami eszébe jut, az a korrupció vagy a mutyi.
Mexikó
Szlovákia
Olaszország
Magyarország
Görögország
Csehország
Spanyolország
Lettország
Dél-Korea
Lengyelország
Orbán Viktor nyilvánvalóan lelki társat talált a hazájában korrupció miatt börtönbüntetésre ítélt Nikola Gruevszki személyében. Hogy a volt kormányfő hogyan került Magyarországra, további kérdéseket vet fel, hiszen elítéltként érvényes útlevele sem lehet.
Tűrhetetlen, hogy a hazug, migránsozó propaganda szólamai közepette bűnözők bujkálhatnak Budapesten a kormány tudtával és beleegyezésével.
És a fideszes kétharmad rekord gyorsasággal elfogadta a magyar családokat reménytelen helyzetbe sodró, lakástakarék-pénztárakat kivéreztető törvényt, addig a határon túliak lakásvásárlási támogatást kapnak, így megvásárolva a szavazataikat. Az Orbán-csomag megszorításainak köszönhetően Ajka után már az orosházi kórházban is elkezdtek felmondani dolgozók.
Jövőre is emelkedik a magyar nyugdíjkorhatár!
Emellett Az öregségi nyugdíjak esetében 2019-ben az év minden hónapjában sor kerül új nyugdíj megállapításra (2017-ben és 2018-ban csak egy-egy félév során), mivel az 1955-ben születettekre 64 éves nyugdíjkorhatár vonatkozik, ami a bázisévhez képest nagyobb beáramlást eredményez 2019 során. A cserélődési hatás miatt a 3,1 százalékos feltételezett inflációt meghaladó, 4,2 százalékos kiadási dinamikát feltételez a prognózis 2019-re.
Húsz éve figyelem a néphülyítéseket és parasztvakításokat. Régen a szegény szerencsétlen parasztemberre mondták, kicsit megalázóan, hogy vakulj paraszt. Értették ezt arra, amikor az egyszeri ember elment a vásárba és csodát látott. Mutogattak neki zsiráfot, elefántot vagy egy tűznyelőt, törpét, szakállas nőt, óriáspókot, egyéb "csodákat", ő meg hanyatt esett, idézőjelben megvakult a csodálkozástól. Aztán ment haza a falujába, és elmesélte, hogy miket látott. Ez valamilyen szinten szegény parasztember lenézése volt, de sajnos a mai világban is mindennapos. Nagyüzemben folyik a néphülyítés és a parasztvakítás, és a parasztok mi vagyunk.
Link |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-10-30 08:53:45, kedd
|
| |
| |
"Sokat vitatkoztak Magyar honban arról, hogy ki a magyar. Van, aki szerint az, akinek a nagyszülője magyar volt. Tetszetős válasz, de a korszellem, amelyet kialakítottunk, a fejlődés, amit megindítottunk, az országépítés és nemzetegyesítés, amelybe belevágtunk, a lelkület, amely magával ragadott bennünket, egy új választ is ad arra a régi kérdésre: ki a magyar? Barátaim, az a magyar, akinek az unokája is magyar lesz. Ennek a háznak az a küldetése, hogy hozzásegítsen bennünket ahhoz, hogy az unokáink is magyarok lehessenek. Legyen ez a hely a magyar népi kultúra főhadiszállása. Legyen az a hely, ahol kitalálják annak a módját, és megtalálják az az (sic!) utakat, hogy elvihessük népművészetünk értékeit a magyar fiatalokhoz..." -Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke a Hagyományok Háza megnyitóján.
Ki a magyar? De mikor merül fel egyáltalán ez a kérdés egy rendes polgári család asztalánál, ahol a rokonság tele van mindenféle más nemzetiségű magyarral is? Kit utáljunk ki magunk közül? A sógort, az unokatestvért vagy a nagyit? Álprobléma ez a javából. Miközben társadalmunknak, nemzetünknek vannak valódi problémái is.
Az ország elmaradottsága és az ebből következő modern kori elvándorlás viszont elég ok volna, hogy elgondolkodjunk azon, hogy mi most a magyar. Azt, hogy ki a magyar tudjuk: aki itt él (vagy éldegél -kifejező egy nyelv, mi?) velünk, és aki itt fog élni velünk- akár testben, akár lélekben, a távolságot ma akár a technika is áthidalja -szóval nyithatsz kávézót Bécsben: tényleg, ezt tették eleink is évszázadokkal ezelőtt, mielőtt ötven évre vasfüggönnyel zártak el a szabad világtól. A még fontosabb kérdés, amiről beszélnünk kéne a múlton való merengés vagy a népi kultúra megtartó ereje mellett, ami édeskevés, hogy mit kezdjünk itt magunkkal a Kárpát-medence közepén? Hogyan viszonyuljunk a többi néphez, akikhez valódi rokoni kapcsolatok és érdekazonosságok is fűznek. Milyen közös értékeink vannak a múltban?- ha már hagyományokról beszélünk, azok is közösek jórészt. Feltaláljuk-e magunkat? S vajon értjük-e miért nem szeretnek minket magyarokat a környéken, és teszünk-e ellene?- ha már nemzetpolitikáról beszélünk. Ha már megmaradás és nemzet, akkor vajon, mi az, ami valóban közös nevező ma az ország tízmillió polgárának és mi a közös nevezője a térség 10-13 millió magyar nemzetiségű emberének, s még inkább a Kárpát-medencei régió jó húszmilliós népességének, akikkel elfelejtettük, hogy együtt élünk: határainkon kívül és belül is egyaránt. Közös a múltunk és közös a jövőnk.
Ki a magyar? Nem ez a kérdés, miniszterelnök úr és kedves mindenki. A kérdésre sok jó és kevésbé jó válasz van, vannak, remélem csak voltak szörnyű válaszok is. De vannak hasznosabb kérdések, amiken előrevivő lenne gondolkodnunk.
Magyar magyarnak nem lehet farkasa.
Aki azért szurkol, azon ügyködik, hogy a magyaroknak rosszabb legyen, az nem magyar, hisz nem tartja magát magyarnak.
Mert önnön magának senki se lehet az ellensége.
Mikor Orbán ilyeneket mond, csak ki kell röhögni.
Majd én eldöntöm, hogy magyar vagyok-e vagy sem.
Magyar szerintem az, aki ki meri mondani, hogy Magyarország az én hazám. És ha valahol egy magyar ember sikeréről hall, akkor annak valami egyedi módon örül, egy csepp büszkeséget is meg mer engedni magának, mert annak a közösségnek a tagja ért el sikert, amely közösséghez tartozónak ő is érzi magát.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-10-23 09:28:15, kedd
|
| |
| |
MIRE IS EMLÉKEZÜNK OKTÓBER 23-ÁN?
Október 23-a, az 1956. évi forradalom és szabadságharc kitörésének dátuma. Ezen a napon az ország számos területén tartanak megemlékezéseket a forradalomban elesett áldozatok, hősök és mártírok tiszteletére.
Az 1956-os forradalom Magyarország népének a sztálinista diktatúra elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca, amely a 20. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt. A budapesti diákoknak az egyetemekről kiinduló békés tüntetésével kezdődött 1956. október 23-án.
Olyan régen azért nem ért véget a szocializmus ahhoz, hogy feledésbe menjen, mely cégek voltak a korszak húzónevei. A rendszerváltás és a privatizáció sokakat megtépázott, de többen sikerrel vették a piacgazdaság kihívásait.
Patyolat a nőkért
Ha valami, akkor a Patyolat a szocializmus egyik szimbóluma volt. Az 1948-ban alapított Patyolat Mosoda és Vegytisztító Nemzeti Vállat célja ,,a dolgozó nők munkájának könnyítése" volt. Egy évvel később már kilenc tagvállalatot foglalt magában, a tevékenységi köre pedig a fehérneműk tisztításától és estleges javításától egészen azok kölcsönzéséig terjedt. De foglalkozott ruhák és kelmék festésével és vegytisztításával is.
A Fővárosi Tanács 1957-ben úgy döntött, hogy létrehozza a Fővárosi Patyolat Vállalatot (FPV). A Patyolat idővel országos lefedettséget ért el: a felvevőhelyek száma 1987-ben 1200 volt, ezenkívül 185 vegytisztító szalon is működött. Aztán 1992 májusában az Állami Vagyonügynökség államigazgatási felügyelet alá helyezte az FPV-t. A céget végelszámolással megszüntették, a pesti fiókokat értékesítették. Ez lenne tehát a vég, illetve nem teljesen, mert a Harmat Textiltisztító Kft., amely korábban az FPV leányvállalataként működött, mind a mai napig használja a Patyolat márkanevet.
Kár a Keravillért
A Keravill az 1950-ben alapított Kerékpár, Rádió és Villamossági Kiskereskedelmi Vállalat rövidítése. A tanácsrendszer létrejöttével fővárosi tanácsi vállalat lett, később elsőként vezette be Magyarországon a minta utáni árusítást, majd 1966-tól általánossá tette az önkiszolgáló rendszert. Az 1980-as évekre addig jutott, hogy áruház jellegű bolthálózatát fejlesztette és bevezette a telefonos értékesítést.
Az Állami Vagyonügynökség természetesen a Keravillt sem hagyhatta ki a rendszerváltáskor a privatizációból: az állami vállalat 714 millió forintos alaptőkével 1989-ben részvénytársasággá alakult, majd az egykori top vállalkozó, Várszegi Gábor érdekeltségébe került és a Fotex csoport tagja lett. Vesztére, mivel a Fotex egyáltalán nem törődött a társasággal, az elmaradt fejlesztések következtében pedig végleg ellehetetlenült. A Keravill hivatalosan 2004 decemberében szűnt meg.
Tungsram, Újpest fénye
Az 1874-ben Egger Bernát távírógépgyártó műhelyéből induló Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. a kezdetektől Újpesten működött. Az 1911-ben készült első gáztöltésű volfrámszálas izzólámpa sikere valósággal berobbantotta a termelést, egy évvel később pedig már Tungsram márkanév alatt futott az üzem. A cég 1925-től rádiókat is készített. A szocializmus végén, egészen pontosan 1988-ban a szokott forgatókönyv szerint a vállalat részvénytársasággá alakult, a fő tulajdonos a Magyar Hitelbank lett. Szinte azonnal, még 1989-ben az osztrák Girozentrale vezette nyugati bankkonzorcium érdekeltségébe került, amely a többségi részvénypakettet rögtön eladta a General Electricnek (GE). Az amerikai vállalat 1994-től kizárólagos tulajdonosnak mondhatta magát. A Tungsram név azonban nem tűnt el, a GE éppen idén februárban jelentette be, hogy eladja európai, közel-keleti, afrikai és törökországi üzletágát, valamint a globális autólámpa-ágazatát a GE egy korábbi felső vezetője, Jörg Bauer irányította cégnek. Az eladás első mérföldköveként pedig a Tungsram Csoport tulajdonába került a Tungsram Operations Kft.
Csepel, az elnyűhetetlen
A szocializmus negyven éve alatt itthon egy egész generáció tekert a csepeli üzemből kigurult kerékpárokon. A termelési mutatók szerint a csúcsidőszakban évi közel 100 ezer biciklit értékesítettek. Közel harminc különböző modellt gyártottak, a legnépszerűbb kétségkívül az összecsukható ,,Camping" volt. A cég azonban abban a privatizációban is élen járt, amely 1988-ban következett be. A befutó a Schwinn lett, a két nagy név együttműködése mégsem vált sikeressé: a Schwinn Co. 1994-es csődjével a külföldi érdekeltségeket, így a Csepelt is el kellett adni.
A Schwinn-Csepel 1994-96 között pénzügyi befektetők tulajdonába került, utána viszont az FBI által a kelet-közép-európai orosz maffia főnökeként emlegetett Szemjon Mogiljevics közelében landolt. A magyar bringa vesszőfutásának ezzel még nem volt vége, az olcsó távol-keleti tömegtermékek végül a pénzügyi csőd szélére juttatták a céget, de volt visszatérés: 2000-ben a biztos anyagi hátterű Tandem-Szolnok szakmai befektető vette meg. A Csepel kerékpárgyár örökségét ma a Csepel Zrt. viszi tovább. Jelenleg több mint 50 fajta biciklit gyártanak, a Mol és a rendőrség kerékpárjait is ők szállítják.
A Stühmer az Stühmer
Magyarország legnagyobb csokoládégyárát Stühmer Frigyes hamburgi cukrászmester alapította 1868-ban Pesten, az Ősz (ma Szentkirályi) utcában. Halála után örökösei vezették tovább az üzemet, amelyben kiváltképp fia, Stühmer Géza tűnt ki. Az ő nevéhez köthető, hogy 1941ben felhúzták az ország legnagyobb csokoládégyárát, és olyan népszerű termékeket futtattak fel, mint a Tibi csokoládé, a Frutti karamella és a Zizi drazsé. A víg napok egészen 1948-ig tartottak, amikor is a gyárat államosították és beolvasztották a Magyar Édesipari Vállalatba. Csakhogy az egri Stühmer Kft. 2005 tavaszán megvásárolta a Stühmer márkanevet, amely így újjáéledt. Új generációs édességeket fejlesztettek ki, Novaj községben pedig csokoládéüzemet avattak.
Örökzöld Közért
,,Lemegyek a közértbe" - a szocializmus egy itt ragadt mondata, amely pusztán csak az élelmiszerboltot jelentette. Pedig a közért bizony márkanév volt: 1948ban jött létre a Községi Élelmiszerkereskedelmi Rt., amelynek a rövidítése aztán köznévvé vált. A Közért nagy időszaka 1966- 67-ben jött el, akkor kezdődött meg a nagyobb alapterületű ABC áruházak építése. Egy évtizeden belül, 1975-ig több mint ötvenet adtak át a vásárlóknak. Hiába lett országszerte durván kétezer boltja a Közértnek, a rendszerváltáskori privatizáció ezt a koncepciót is utolérte, amely végül - többszöri átalakulással - a SPAR hálózat része lett.
Videoton, áldás a névre
A Széles Gábor nagyvállalkozó elnökölte székesfehérvári Videoton Holding Zrt. ma a legnagyobb magyar magántulajdonban lévő ipari vállalatcsoport, egyben a legnagyobb elektronikai gyártási szolgáltató a keletközép-európai központú cégek között. Ebben a szegmensben világviszonylatban az első negyven, az Európai Unióban pedig az első tíz között van a Manu facturing Market Insider szaklap 2015-ös listája szerint. Kevesen hitték volna annak idején, hogy a cég ilyen magasságokba jut el.
A vállalat jogelődje az 1938-ban alapult Vadásztöltény, Csappantyú, Gyutacs és Fémárugyár Rt., amely 1991-ben egy nyilvános versenytárgyaláson került a jelenlegi részvényesek és a Magyar Hitel Bank Rt. közös tulajdonába. Öt évvel később a magánrészvényesek 100 százalékos részesedést szereztek a cégben. A Videoton név felvételének ötlete Érczfalvy Gyula nevéhez fűződik, aki a vállalat reklám- és propagandaosztályának vezetője volt. Videoton név alatt eredetileg a szórakoztatóelektronikai, informatikai és haditermékek gyártása zajlott. A felvetés 1967 nyarán, az egyik vezérigazgatói értekezleten hangzott el. A szóbeszéd szerint Papp István vezérigazgató a javaslat hallatán hümmögött egyet, és néhány nap múlva áldását adta a névváltoztatásra, melyre még egy évet kellett várni.
1956-ban, amikor ismét fegyvert kellett fogni a munkáshatalom és a szocializmus védelmében, az elesettek között Mező Imrét, Kalamár Józsefet, Kállai Évát, Biksza Miklóst, Sziklai Sándort, Asztalos Jánost veszítettük el. Szomorúan emlékezünk azokra az elvtársainkra - Rajk Lászlóra, Szőnyi Tiborra, Szalai Andrásra, Riesz Istvánra, Pálffy Györgyre, Sólyom Lászlóra és másokra -, akik életükben az eszme, a munkásosztály hű harcosai voltak, és a személyi kultusznak estek áldozatul. Jelölt és jeltelen sírok százaiban, ezreiben nyugszanak azok a kommunisták, harcostársaink, akiknek azért kellett meghalniuk, mert haladó eszméket hirdetve küzdöttek a szocializmusért, a munkásosztály, a nép szabadságáért.
Én lezártam a múltat, ami elmúlt elmúlt, nem akarok többet foglalkozni vele. Nézzük, mi lesz a jövőben, azért vagyok itt, hogy továbblépjek! Egyrészt nagyon dicséretes a szándék és a tudatos lépések annak érdekében, hogy pozitív, jövő-orientált hozzáállással, lendületet és ötleteket gyűjtve vágjunk egy új életszakaszba - másrészt biztos vagyok abban, hogy a múlt értékeit érdemes felismerni és elismerni, aztán pedig továbbvinni a saját tervezett jövőnkbe.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-08-03 08:35:34, péntek
|
| |
| |
Urbán László
Semmi politika
Hogy hova jutok? Nem tudom.
Talán lesz egy csodálatos otthonom.
Virágokkal, fénnyel teli.
Ez az egy lesz talán, mi emberi.
Itt a földön, már semmi sem szent.
Minden ami szép volt, porrá, veszendőbe ment.
Minek ide nagy, igaztalan szavak.
Port hinteni a szemekbe! Legyen mindenki vak?
Egyre sivárabb az élet.
A nyomor, soha nem érhet véget?
A népnek, csak szükség a bére?
Senki sem figyel, egyre nehezebb létére?
Ki teheti, többet költ egy nadrágra!
Mint némely család, egész évben ruhára.
Ők minősítik, értékelik tettünket.
Néhány garassal, szúrják ki a szemünket.
Boltba menni, minek a pórnak?
Zabálni akarnak, jól élni holnap.
Nem kell, hogy járjon a szátok!
Mert szűkebbre szabják a ruhátok.
Munkahelyek nem teremnek.
Minden szegényt tönkretesznek.
Mivel tömitek meg majd a szátok?
Ha nem lesznek már kapások.
Rohantok a túlsó partra.
Nyelvetek most azért barna?
Kaját bizony ott sem leltek.
Dolgozók az égbe mentek.
Fel kellene ébredjetek.
Teremjenek munkahelyek!
Pénzt adni a dolgos tenyérbe!
Jusson mindenkinek, tejre, kenyérre!
Figyeld meg a kicsiny hangyát.
Boglyáikat, hogyan rakják.
Mindenkinek munkát adnak.
Kicsiny váruk, ezért duzzad.
Éhező, és hajléktalan gyerekek!!!
A nagy szavak mivé váltak, hova lettek?
Érettük már miért is nem tehetünk?
Felelősség, rajtunk szárad! Ez is a mi szégyenünk!
Tele zsebbel, könnyű nagy legénynek lenni.
Tessék hát minden szót, érthetővé tenni.
Mindenki nem ülhet újra, az iskola padjában.
Oda is fagynának, keletről hozott, pufajka nadrágban.
Lehetne már végre rend, ebben az országban!
Tej, kenyér az asztalon, és meleg minden családban.
Békét! Biztonságot a népnek!
Adjál neki; Adjál amíg kérnek.
Csak bolyongok ide s oda mint egy ormány.
Ez a vers is, csak egy olyan tákolmány.
De legalább, kiírtam magamból, mit érzek.
Szívemből sajnálom a szegény népem,
na és persze magam!
Amíg el nem vérzek.
Link
Link
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-04-27 21:42:01, péntek
|
| |
| |
Május elsején, a munka ünnepén, amely számos országban munkaszüneti nap.
Felemelik-e hangjukat azok, akiknek nincs munkájuk, nincs keresetük? Vagy azon spekulálnak, hogy hol töltik a május elsejei munkaszüneti napokat, és hogyan kössék össze azokat az azt megelőző és az arra következő hétvégével. De nem azért, hogy utcára vonuljanak és követeljék azokat a jogokat, amelyeket nagyapáink hagyományoztak ránk, a jövő munkásaira. Nem követelik a munkavállalói jogok védelmét, érvényesítését, méltó bért. Nem. Azért, hogy kipihenjék a megaláztatást, a kizsákmányolást, kiszolgáltatottságot és a szegénységet. Vagy éppen a munka nélkül töltött évek kilátástalanságát. A munka ünnepe egyszerűen szabadnappá degradálódott.
Úgy tűnik, joggal állítják a politikusok, hogy nálunk minden rendben, mindenkinek van rendes munkája, jó fizetése, nem megalázó nyugdíja és boldog élete. Kellemes május elsejét!
Ötvenhatosok tere (Sztálin tér), május 1-i felvonulás, jobbra a Sztálin szobor, a Dózsa György út a Dembinszky utca irányából nézve (1954) Ebben az évben születtem ! |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-04-14 18:16:29, szombat
|
| |
| |
Magyar egészségügy helyzetéről
Egy megható történet, egy magyar kórházban történt
Látogatásomkor azonnal az volt az érzésem: az maga a halálosztály.
A kórterembe belépve állott (elnézést a kifejezésért) "sz.r" szag volt. A betegek úgy feküdtek az ágyakon, mint a rongydarabok. Egyértelműen látszok, aki oda bekerül, az onnan élve nem jut már ki. Szóltam a nővérnek, hogy az elviselhetetlen bűzben nem lehet megmaradni. Kinyitotta az ablakot (kb 3 percre), ám a 8 beteget senki nem tette tisztába... (Egyszerűbb reggel és este egy egy pelenkát bevinni - vagy a hozzátartozókkal bevitetni - mint az ágytálat használni. Maradt az elviselhetetlen bűz. Bár súlyos szívbeteg volt, vese és cukorbeteg, gyógyszereit nem kapta (!!!) Egy hét múlva felfekvéses lett. Kértem a nővért, adjon valamit erre: Közölte nincs.
Látogatásaimkor folyamatosan szólnom kellett, hogy nagyon lázas. Addig senkit nem érdekelt, és nem is kapott erre semmit. A magas láz miatt nem tudott enni, pillanatok alatt legyengült. Infúziót egyetlen alkalommal kapott. Látogatásaink alatt szemmel láthatóan vastagon cserepes volt a szája a kiszáradás miatt. (A testvérem közvetlenül a kórházzal szemben lakik, csak az úttesten kellett keresztül menni, így naponta többször átszaladt a kórházba. Ha ő nem próbálja etetni-itatni, pár nap alatt meghalt volna. (Egy alkalommal bekómázott a cukra miatt.) A láz miatt nehezen vette a levegőt. Szóltam a nővérnek, majd az orvosnak. Csak rezidens volt bent (!!!), akinek fogalma nem volt , mit kell tenni. (Előttem zajlott le, amikor a nővértől kérdezte, mit is csináljon...
Majd beküldetett egy injekciót...Ösztönösen kérdeztem meg a nővért: ezt az injekciót mire kapta, hiszen az oxigént kellett volna rákapcsolni...A nővér válasza az volt: vízhajtót kapott.
Egy totálisan kiszáradt betegnek NEM infúziót adtak a folyadék pótlására, nem oxigént mert nem kapott levegőt, hanem vízhajtót! Másnap reggel azzal fogadtak, hogy Édesanyám váratlanul hajnalban meghalt... Mindössze kettő hét alatt teljesen leépült, felülni sem volt képes,miközben előtte Édesanyám maga volt a megtestesült fürgeség.
Mindez a nyíregyházi Jósa András kórházban történt azon a belgyógyászati osztályon, amit a halálosztálynak hívnak a betegek, vagyis inkább azok hozzátartozói.
Link
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-04-09 07:42:19, hétfő
|
| |
| |
Ami minősíthetetlen, ezért több szót nem érdemes rá pazarolni. Az ide hozatal is az volt mellesleg, akkor is a politikai színpad teljes drámáját éltük át, vagy majd éljük meg!
Link |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-04-05 22:38:34, csütörtök
|
| |
| |
Közeledvén a 2018-as választásokhoz felbolydult az aktuálpolitika világa. A pártok erőviszonyai átrendeződnek, egyes pártok hol jobbra, hol balra tolódnak. A különböző fórumok égnek az érzelmektől sem mentes bírálatoktól, okfejtésektől és persze a parttalan és alacsony szintű érvelésektől. A pártok hívei egymás torkának esnek, sőt, tömegesen szidják egykori választott pártjukat - vélt vagy valós sérelmeik alapján. A politikai szereplők gyűlölete, vagy éppen már-már imádata régen nem látott szinten van. Kevés a higgadt, magasabb szempontokat is figyelembe vevő, valódi értékkel bíró meglátás.
A mennyiség uralma és a demokrácia
Szavazatmaximalizálás. Ez az útja a kormányzáshoz szükséges többség megszerzésének. És, mivel általános-, titkos-, és egyenlő szavazati jogra épülő rendszer van, így gyakorlatilag mindenkit meg kell szólítani, hiszen mindenki szavazhat. És pontosan ez az, ami a minőséget, ha úgy tetszik, az elveket megöli. A tudatosan sötétségben tartott tömegek nem kíváncsiak magasabb eszmeiségre, elvekre; ők azt várják, hogy az alacsonyszintű igényeik legyenek kiszolgálva. Egy párt akkor sikeres, ha minél inkább ráérez a tömeg igényeire. Azt nem állíthatjuk, hogy a teljes elvtelenséget kedveli a tömeg, mert annyi azért még van mindenkiben, hogy tisztességesnek szereti látni az általa megválasztottakat. Ezért a pártok az elveiket folyamatosan a tömegekhez igazítják.
Láthatjuk, hogy mennyire aljas, minőségtelen politikát is hoz ez a rendszer, hiszen eleve hazugságra épül. Az a modern dogma, hogy a politika csak demokráciaként működhet - ,,nem találtak még ki ennél jobbat" - szokták mondani a modern politológusok, a demokrácia katonái. Gondoljunk bele pusztán józan ésszel miféle elgondolás az, hogy többségi akarat alapján hozzunk döntéseket, kizárva a minőségi tényezőt. Közhely, de igaz, hogy egy csőlakó szavazata annyit ér, mint egy egyetemi tanáré. Ez a ,,mindenki egyenlő" elve, amit magát minimálisan is valamire tartó ember nem fogadhat el, hiszen nincs olyan, hogy két ember egyenlő legyen.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-03-29 11:52:21, csütörtök
|
| |
| |
Mai nappal befejeztem a politikát, a népünk még nem érett meg a változtatásra!
MÁS
Aki teheti, és nem nyugdíjas még:Az induljon el valamelyik határon túli, számára, érdekes ország felé mert ITT nyugdíja soha, nem lesz. Ha a létező nyugdíjrendszerben gyűjtik a pénzét. Mert abból a horvátországi nyaralók épülnek, de nem nekünk!
"Úgy érzem, Széchenyi István következő szavai ma különösen aktuálisak: "Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt megérdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek ülnek egy bölcs és becsületes nép nyakán, akkor a nép azokat a silány fickókat minél hamarabb a pokol fenekére küldi. De ha egy hitvány kormány huzamosan megmarad a helyén, akkor bizonyos, hogy a nemzetben van a hiba. Akkor az a nemzet aljas vagy műveletlen."
"A győztesek olyan vesztesek, akik felálltak, és megpróbálták még egyszer." Dennis DeYoung
Ezt a legyintőknek. A vállrángatóknak. A bizalmatlanoknak. A hitetlenkedőknek. A közömbösöknek. A szkeptikusoknak, akik még büszkék is arra, hogy már mekkora ellenállásban vannak. Hogy már egyszer megmarkolták a hajsütő vasat és az forrónak bizonyult, pedig csak egyszerűen türelmetlenek és önfejűek voltak, és nem hallgattak az iránymutatásra. Azóta pedig élből elutasítanak mindent, ami pedig változást hozhatna az életükbe.
Hányszor tottyant a pelenkás popójára a gyermeked, amikor járni tanult, és mégis mindig újra és újra megpróbálta? Pedig már az első után azt gondolhatta volna, ez neki nem fog menni. Azóta meg már jár, fut, focipályán rúgja a bőrt, és fel sem merül benned, hogy hogyan is hihette pelenkásként, hogy majd fog tudni járni. És tényleg nem is hitte, nem volt tudatánál, csak az ösztöneire hallgatott. Ahogy a csíra is a belé táplált programnak engedelmeskedve töri át a maghéjat, a talajt, emelkedik a felszínre, hogy az éltető napfény átjárhassa és beindulhasson benne a fotoszintézis.
Felnőttél, és mindent túlagyalsz ahelyett, hogy az ösztöneidre figyelnél. Átadod a terepet az egódnak, akinek a programja az, hogy óvjon és vigyázzon rád, téged ne érjen semmi, ami a fennálló helyzetben változást hozna, mert az kényelmetlenséggel jár, veszélyes is lehet. Pláne, ha már egyszer megpróbáltál kitörni az egó börtönéből, és nem jártál sikerrel. Hogy akkor nem sikerült, még nem indok arra, hogy most már mindig átadd az irányítást az egódnak! Csak ha azt választod. A kényelmet, a komfortzónában maradást, amíg aztán ki nem billent onnan valami. Ami lehet félelmetes, de lehet izgalmasan felemelő is.
Amikor valami megérint, öt másodperced van, hogy ösztönből, megérzésből, bizalomból, zsigerből dönts, mert ha tovább vársz, jönni fog az egó, és minden változtatásról le fog beszélni.
Próbálj csak meg lebeszélni egy csírát az előbújásról! Vagy figyeld meg a madarat! Ha az ág, amin ül, letörik a szélben, a madár nem fog a földre zuhanni, hanem egy magasabban lévő ágra száll át. Öt másodpercet sem vesz igénybe számára a döntés.
Neked mindig van öt másodperced. Dönts ösztönből! Hallgass az érzésre, és ne agyald túl a helyzetet, mert öt másodperc után az egód elkezdi gyártani a sztorikat, miért nem fog menni.
Mindig van választásod. Vagy feljebb szállsz, mint a madár, kidugod a fejed, mint a csíra, vagy maradsz a biztonságot jelentő magházban, ami aztán a börtönöddé válik idővel, te pedig raboskodsz az elméd foglyaként. Számolj magadban ötig, és mondj igent!
Ne feledd, hogy a győztes egy olyan vesztes, aki megpróbálta még egyszer!
Link
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-03-27 11:29:23, kedd
|
| |
| |
"Aki lopott, annak nem adóznia kell, hanem el kell búcsúznia a vagyonától, és az ismerőseitől is"
A te életedről szól, ezért érdemes értened. Szüleid múltja, a te jelened és gyermekeid jövője - ez is politika. Fontos, de lehet érdekes is - és erről is mindenkinek van véleménye. Tisztelem a tiédet, ismerd meg az enyémet.
Link
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/48 oldal
|
Bejegyzések száma: 476
|
|
|
|
2018. Augusztus
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
329 db bejegyzés |
| e év: |
3311 db bejegyzés |
| Összes: |
16396 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 0
- e Hét: 1251
- e Hónap: 4593
- e Év: 57301
|
|
|
Offline
