|
 1/2 oldal 
|
Bejegyzések száma: 11
|
|
|
|
|
|
2023-08-12 10:07:10, szombat
|
| |
| |
Biegelbauer Pál : Az együttélés
A párkapcsolatok igazi próbája az együttélés. A kapcsolat kezdeti szakaszán még nagy a lángolás, amikor gyönyörűség együtt lenni. Ilyenkor a másik nélkül töltött időt üresjáratnak érezzük, a másik hiánya szinte fájó. Az együttélés első szakasza, a "mézeshetek", beteljesíti a várakozásokat. Véget ért egy út, a megérkezés öröme tölti el mindkettőjüket. Tudnak örülni a másiknak. Odafigyelnek egymásra. Csodálatos az a folyamat, amelynek során az eddig elkerülhetetlen szerepjátékok álruhái és maszkjai lassan szertefoszlanak, és mögöttük nyilvánvalóvá válik a másik igazi énje és arca. Új, eddig még észre nem vett csodákat fedeznek fel a másikban: még nem látott mozdulatokat, a fáradtság pillanatainak megkapó gyengeségeit, a higiéné intimitásainak édességét, az alvó kedves, ártatlan gyermekarcát. Hihetetlen közelségbe kerülnek egymással.
Aztán elromlik valami. Lassan, szinte észrevétlenül. Már nem mindig örömforrás a másik. Olykor teher. Kölcsönös értetlenségek teszik lehetetlenné egy-egy élethelyzet tisztázását. Csalódások sokasága keserít. A tudattalan harc a másikon való felülkerekedésért egyre élesebbé válik. Kényszerhelyzetek sora teszi keserűvé a szabadságban fogant kapcsolatot. Láthatatlan kötelékek füzik szorosra a két ember életét, és a se veled, se nélküled patt-helyzetében tengődnek. Felbukkan olykor-olykor a gondolat, hogy érdemes-e folytatni. Időnként a szeretet mélyben futó búvópatakja fel-fel tör a felszínre, és elmossa a problémákat, aztán ismét eltűnik.
Mi történt? Mi változott? Mi az, amit nem tudunk? Van-e kiút? A létezés törvénye a szeretet. Ám a létezés sokszínüsége ezt a törvényt ezerszínüre bontja. A következőkben az emberi létezés és együttélés néhány alapelvét vesszük szemügyre. Ezek megértése talán segít az olykor kilátástalannak tünő kapcsolat valós értelmezésében, és esélyt adhat az együttélés konfliktusainak megoldásában.
1. Életünk minden történése, eseménye lehetőséget nyújt a bennünk folyamatosan jelenlévő teljesség felismerésére, megélésére.
2. Ha nem jön létre a felismerés, akkor is előbbre visz. Tanít. Ha nem okultunk, megismétlődik. Minden, ami körülöttünk történik, egy-egy lépés önmagunk, a teljesség felé.
3. Az emberi találkozások kiemelt fontosságú üzenetek az életünkben.
4. Minden ember, akivel találkozom, tükör, amelyben megpillanthatom addig nem ismert arcomat.
5. A számomra ismeretlen vonásaim azok az emberi magatartásformák, amelyeket egyáltalán nem vagy csak nagyon nehezen tudok elviselni a másik emberben. Minden, ami zavar a másikban, az a bennem fel nem ismert, tudomásul nem vett, letagadott személyiségjellemzőm. Vakok vagyunk önmagunk "rossz" tulajdonságai iránt.
6. Ha bármiért is elítélek másokat, magamat ítélem meg. Az, amiért elítélem őket, bennem is jelenlévő és intenzíven, tudattalanul ható erő.
7. Amikor a másik számomra elviselhetetlen tulajdonságait elfogadom, akkor fogadtam el magamban az eddig fel nem ismert és elutasított tulajdonságaimat. Ettől kezdve már nem az irányít engem, hanem én irányítom azt.
8. Egy kapcsolatban csak az tekinti tulajdonának a másikat, aki nem adta oda magát a másiknak. Az alapállása nem az "én a tied vagyok", hanem a "te az enyém vagy". Másképpen kifejezve: nem szereti a másikat.
9. Egy kapcsolatban aki a dominanciára törekszik, azaz felül akar kerekedni a másikon, irányítani akarja őt, az a saját gyengeségéről, mélyen rejlő önbizalomhiányáról tesz tanúságot. Aki valóban erős, az nem törekszik irányításra, mert úgyis ő irányít, ami annyit jelent, hogy őrködik mindkettőjük szabadságán.
10. A párkapcsolatban nincs olyan, hogy "megengedem" a másiknak, hogy ezt és ezt csinálja. Ahol engedélyt ad az egyik fél a másiknak, az nem párkapcsolat, nem önkéntes, mellérendelő viszony, hanem úr-szolga viszony, amiben lehet ugyan élni, de nem érdemes.
11. Életünkben minden kényszer látszólagos. Nekünk embereknek sohasem kell semmit sem megtennünk. Szabadságunk lehetővé teszi, hogy akár az életünk árán is ellenálljunk a kényszernek.
12. A szabadság felé megtett első lépés, hogy nem tesszük meg azt, amit nem akarunk megtenni.
A párkapcsolati együttélés sorsfeladat. Önkéntes, szabad vállalásból fakadó, kölcsönös odaadottság, az emberi kiteljesedés lehetőségének egyik fóruma. A találkozás, az egymásra találás, az egész személyiséget átható megindulás, a kölcsönös szándék arra, hogy összekössék az életüket, az egész létezés-univerzumot láthatatlanul átszövő szeretetháló gyengéd érintése, ahol a tudatosság csak az ennek a létajándéknak az elfogadását illető döntésben nyilvánul meg. Nem véletlen, hogy kivel kötöttük össze az életünket. Szerencsés esetben arra az emberre találtunk rá,
- aki a legteljesebb boldogság megélésének lehetőségét nyújtja számunkra,
- aki tükörként napról napra, pillanatról pillanatra megmutatja ismert és ismeretlen arcomat,
- aki szabad, és ezáltal megtanít szabadnak lennem, és megtanít tisztelni a másik szabadságát,
- akiben a létezés egészét láthatom, a létezés gyönyörűségét és számomra gyötrő mozzanatait,
- akinek elfogadásával az engem gyötrő létmozzanatok mögött megláthatom ezek szentségét,
- akit ha elutasítok, a mindenséget utasítom el,
- akinek a szeméből a mindenség néz rám,
- akit ha érintek, a mindenséget érintem, és
- akit ha ölelek, a mindenséget ölelem a szívemre,
- akivel ha egyesülök, a mindenséggel leszek egy, ráébredve és megélve a létezés misztériumát, hogy a létezés egység, és minden, ami ennek az ellenkezőjének látszik, csak káprázat, illúzió.
Az együttélés kölcsönösség. Nem elég, ha csak az egyik fél akarja. Az együttélés nemcsak akkor szünik meg, ha mindkét vagy bármelyik fél úgy dönt, hogy nem folytatja tovább, hanem akkor is, amikor bármelyik figyelmen kívül hagyja a létezés alaptörvényét, a szeretetet. Az együttélésből egymás mellett élés lesz,
- ha figyelmen kívül hagyom azt, hogy ez csak önkéntes lehet,
- ha bármilyen kényszert alkalmazok az együttélés fenntartására,
- ha parancsolok a másiknak,
- ha engedély adok a másiknak,
- ha számonkérem a másikat,
- ha nem önként, hanem kényszerből élek a másikkal,
- ha engedek az erőszaknak,
- ha a másik parancsát teljesítem,
- ha természetesnek tekintem, hogy a másik engedélyezhet,
- ha hagyom, hogy számonkérjenek,
- ha a félelem az, ami "együtt" tart.
Tudjuk, hogy létünk a másoknak való odaadottságban teljesedik ki. Tudjuk, hogy ehhez túl kell lépnünk vélt önmagunk, az egónk határait, melynek drótkerítése a félelmeinkből szövődik. Törékeny és vergődő szívünk, gyengeségünk, elesettségünk az az erő, mely végül is arra késztet, hogy adjunk fel minden erőlködést, és merjük átengedni, magunkat elengedve, mindent a szeretetnek.
Biegelbauer Pál |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Biegelbauer Pál |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2023-08-12 10:01:34, szombat
|
| |
| |
Biegelbauer Pál : A hiány
A betegség megállni kényszerít. Töprengésre késztet.
A sötétben tapogatózva, tétován kereső kezünk a létezés titkának dobogó szívére tapint. A szenvedés titkára.
A teljesség hiányának titkára.
De a boldogság és a teljesség titkára is.
Mindannyiunk életében elérkezik a magányosság felismerésének pillanata.
Amikor szenvedünk.
Legyen bár csendesen sajgó vagy élesen ordító fájdalom a testünkben, vagy akár gondzakatoló kilátástalan jajkiáltás
a lelkünkben, tudjuk: a szenvedésünkkel egyedül vagyunk.
Aki szenved - magányos.
És aki magányos - szenved.
Szenvedéseink okát, okozóját nevezzük rossznak. Rossz az, aki vagy ami szenvedést okoz.
Ha merünk a rossz titkának mélyére nézni és nem elégszünk meg a kül-világra, a másokra hárítás - megoldást soha nem hozó - felszínes válasz-kísérleteivel, a valóság érinti meg a szívünket.
Szenvedéseink tárgya:
a HIÁNY.
Valakinek vagy valaminek a hiánya.
Vagy úgy, hogy volt, de most már nincs - akár elvesztettük, akár elvették - vagy úgy, hogy másoknak van, de nekem nincs.
Minden szenvedésünk mögött a hiány, a nincs, a nemlét áll.
Ezért van az, hogy a szenvedést megosztani nem lehet. Mert a hiányt, a nincset, a nemlétet nem lehet átadni,
vagy átvenni. Mert nincs.
Ezért van az, hogy a szenvedésben mindig egyedül vagyunk.
Saját szenvedésünk magánybazártságának tragikumát még mélyebben éljük meg, amikor mi toporgunk a másik szenvedésének partján. Segítenénk, de nem lehet.
Átvennénk, de tehetetlenek vagyunk: a hiányt, a nincset nem vehetjük át. Megoszthatatlan.
Átadni, átvenni csak azt lehet, ami van.
A rossz titka az, hogy nincs.
Hisz éppen az a rossz, hogy valaki vagy valami nincs, aki vagy ami - szerintünk - kéne, hogy legyen.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Biegelbauer Pál |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2023-08-12 09:47:01, szombat
|
| |
| |
Nem szólni akarok hozzád, hanem érinteni akarlak.
Nem szólni akarok hozzád, hanem érinteni akarlak. Mert nem lehet szólni. Minden szó a teljességet töri darabokra. Csak a csend igaz.
A csend a teljesség, a csend az időtlenség, a csend a változatlanság.
Minden szó az időtlen teljesség-csendből időt teremtő szárnyalással kél és ereszkedik vissza. A lét hullámverésének kiszakadt, elkülönült cseppjeként felragyogtatja a tengert és visszahull. Minden szó a teljesség gondolat-szülte tükrének egy-egy cserép-darabkája. Minden szó az elveszett teljesség feletti fájdalom jajkiáltása. Minden szó hamis, mert az egészet részbesűrítetté, az időtlent időbeágyazottá, a változatlant változás-látszatúvá varázsolja.
Nem szólni akarok hozzád, hanem érinteni akarlak a szavakkal.
Mert minden szó igaz, benne a változatlan, időtlen teljesség az időben, a részben és a változóban nyilatkozik meg. Mert minden szó a csend szava, minden szó a csend törődése, minden szó a csend odaadottsága.
Mert minden szó teremtés. Minden szóban a teremtő csend és a teremtett szó eggyé válik. Minden szóban a teremtő és a teremtett eggyé válik.
Ez az érintés teljessége. Minden szóban a teljesség van jelen.
Lehet, nem a szavak lesznek, amelyek megérintenek. Hanem a szóközök fehér némasága. A csend könyvét nem lehet üres lapokkal megírni.
Az csak a süketszoba csendje lenne. Reményem, hogy a szavaim olyanok lesznek, mint a szellőtől rezdülő falevelek susogása, vagy a madárdal, amelyek csak mélyítik a természet csendjét. A szíved csendjét.
Biegelbauer Pál utolsó írása
Köszönöm Pali, hogy segítettél, tanítottál és gyógyítottál. Soha el nem múló szeretettel gondolok rád, és Isten áldását kérem a további utadra.
Lila
"Minden adás - ajándék.
Tehát ingyenes és viszonzást nem igénylő.
A viszonzás megsemmisíti az adás
lényegét. Cserévé silányítja."
Biegelbauer Pál |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Biegelbauer Pál |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2023-08-12 09:37:11, szombat
|
| |
| |
A csend
Az egészség a csend szívében van.
Az egészség szíve a csend.
A csend határtalan.
A csendben nincs én és nincs te,
A csendben egyek vagyunk.
A csendben válunk átjárhatóvá.
A szívek kapui csak a csendben nyílnak meg.
A csend teljessége a szóban érint meg.
A szó a csend kiáltása.
A szavakban a csend beszél.
A csend szó nélkül üres,a szó csend nélkül színes buborék.
A szó csendélet.
A szavak a csend vágyát növelik,bennük a csend hiánya fájóvá válik.
A szavak által mélyül a csend.
/Biegelbauer Pál - Az egészség szívében/ |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Biegelbauer Pál |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2022-02-27 10:51:09, vasárnap
|
| |
| |
Döbbenetes, hogy annyi kudarc után még mindig kint keressük azt, amit csak belül találhatunk meg. Azt hisszük, hogy nem találtuk meg még azt az utat, amelyik a miénk, és keresünk tovább - kívül. Az út bennünk van."
(Biegelbauer Pál) |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Biegelbauer Pál |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2019-03-02 09:37:38, szombat
|
| |
| |
Biegelbauer Pál: A hiány
A betegség megállni kényszerít. Töprengésre késztet.
A sötétben tapogatózva, tétován kereső kezünk a létezés titkának dobogó szívére tapint. A szenvedés titkára.
A teljesség hiányának titkára.
De a boldogság és a teljesség titkára is.
Mindannyiunk életében elérkezik a magányosság felismerésének pillanata.
Amikor szenvedünk.
Legyen bár csendesen sajgó vagy élesen ordító fájdalom a testünkben, vagy akár gondzakatoló kilátástalan jajkiáltás
a lelkünkben, tudjuk: a szenvedésünkkel egyedül vagyunk.
Aki szenved - magányos.
És aki magányos - szenved.
Szenvedéseink okát, okozóját nevezzük rossznak. Rossz az, aki vagy ami szenvedést okoz.
Ha merünk a rossz titkának mélyére nézni és nem elégszünk meg a kül-világra, a másokra hárítás - megoldást soha nem hozó - felszínes válasz-kísérleteivel, a valóság érinti meg a szívünket.
Szenvedéseink tárgya:
a HIÁNY.
Valakinek vagy valaminek a hiánya.
Vagy úgy, hogy volt, de most már nincs - akár elvesztettük, akár elvették - vagy úgy, hogy másoknak van, de nekem nincs.
Minden szenvedésünk mögött a hiány, a nincs, a nemlét áll.
Ezért van az, hogy a szenvedést megosztani nem lehet. Mert a hiányt, a nincset, a nemlétet nem lehet átadni,
vagy átvenni. Mert nincs.
Ezért van az, hogy a szenvedésben mindig egyedül vagyunk.
Saját szenvedésünk magánybazártságának tragikumát még mélyebben éljük meg, amikor mi toporgunk a másik szenvedésének partján. Segítenénk, de nem lehet.
Átvennénk, de tehetetlenek vagyunk: a hiányt, a nincset nem vehetjük át. Megoszthatatlan.
Átadni, átvenni csak azt lehet, ami van.
A rossz titka az, hogy nincs.
Hisz éppen az a rossz, hogy valaki vagy valami nincs, aki vagy ami - szerintünk - kéne, hogy legyen. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Biegelbauer Pál |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-05-11 11:22:11, hétfő
|
| |
| |
Biegelbauer Pál szerint a párkapcsolat:
"Két ember kölcsönös, önkéntes, a másiknak való odaadottsága.
Kölcsönös, tehát mindkét fél részéről való.
Ha csak az egyik fél(!) odaadott, az csak a kapcsolat felé tett elengedhetetlen lépés, ezáltal a kapcsolat megteremtésének lehetőségét adja a másiknak, de nem kapcsolat.
Teljessé csak a másik fél viszont-odaadottsága révén válik.
Önkéntes, tehát szabad.
Szabadság nélkül nincs párkapcsolat.
Amikor valamelyik fél bármilyen erőszakkal fordul a másik felé (anyagi, egzisztenciális, érzelmi zsarolással, vagy AKÁRMILYEN MANIPULÁCIÓVAL, az kizárja az emberi kapcsolat lehetőségét.
Mert csak az emberi, ami önkéntes, azaz szabad."
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Biegelbauer Pál |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-03-22 10:28:23, vasárnap
|
| |
| |
Tanítóim!
Biegelbauer Pál, a magyar Eckhart Tolle
A magyar Eckhart Tolle most februárban volt 14 éve, hogy elhagyott minket, tanítói és gyógyító munkásságát azonban mai napig ezrek őrzik emlékezetükben. Biegelbauer Pál a szeretet és az elfogadás művészetének egyik legkiemelkedőbb hirdetője volt. Holisztikus tudásával segítette tanítványait, és segíti most is olvasóit a testi-lelki jólét kibontakoztatásában és megőrzésében. Munkásságának egységes formába foglalását és újbóli kiadását tenné lehetővé az első Lélekpillangó Életműdíjjal járó elismerés és adomány.
Biegelbauer Pál neve kevésbé ismert, mint a Lélekpillangó Életműdíj két másik jelöltjéé. Szepes Máriát senkinek sem kell bemutatni, hiszen a Vörös Oroszlán című műve a spirituális irodalom egyik klasszikusa, és a Pöttyös Panni-sorozatot is nagyon sokan ismerik. A múlt század egyik meghatározó tanítója volt, kilencéves kora óta írt, számos díjat és elismerést kapott közel évszázados élete alatt.
Biegelbaur Pál életének jelentőségét, emberi és alkotói nagyságát nem kisebbíti az, hogy kevésbé ismert, mint a másik két jelölt. Azok, akik emlékeznek rá, vagy volt szerencséjük személyesen ismerni őt, tudják, hogy milyen fantasztikus dolgokkal foglalkozott.
Legnagyobb tanítása a csend erejéről szól:
,,A másik ember felé fordulás (a teljes odafordulás) könnyebben megvalósítható (...) ha összeszedett állapotban van. A belső út közege a belső csend."
Utolsó írásában pedig így fogalmaz:
,,Nem szólni akarok hozzád, hanem érinteni akarlak, és az érintéshez nincs más eszközöm, csak a szó. A szó, amely túl van a tér és idő határán, és a csendből forrásozik."
Biegelbauer Pál teológus volt, majd kilépett a papi pályáról és gyógyítani, tanítani kezdett. A filozófia és a pszichológia területén is jártas volt, sőt, széles érdeklődése miatt akár igazi polihisztorként is tekinthetünk rá. Már évtizedekkel ezelőtt foglalkozott az íriszdiagnosztikával, amit hét éven át tanult Sárpentelén, a helyi plébánostól. Emellett az aromaterápia és a grafológia területeinek is magas szintű tudója és tanítója volt.
Tanította a "jelen" és a "most" szerepét, valamint a szeretet és elfogadás művészetét - személyes példáján keresztül is - ezzel segítette a hozzá forduló embereket, valamint írásaival a téma iránt fogékony olvasókat.
Biegelbauer Pál:
A hiány
A betegség megállni kényszerít. Töprengésre késztet.
A sötétben tapogatózva, tétován kereső kezünk a létezés titkának dobogó szívére tapint. A szenvedés titkára.
A teljesség hiányának titkára.
De a boldogság és a teljesség titkára is.
Mindannyiunk életében elérkezik a magányosság felismerésének pillanata.
Amikor szenvedünk.
Legyen bár csendesen sajgó vagy élesen ordító fájdalom a testünkben, vagy akár gondzakatoló kilátástalan jajkiáltás a lelkünkben, tudjuk: a szenvedésünkkel egyedül vagyunk.
Aki szenved - magányos.
És aki magányos - szenved.
Szenvedéseink okát, okozóját nevezzük rossznak. Rossz az, aki vagy ami szenvedést okoz.
Ha merünk a rossz titkának mélyére nézni és nem elégszünk meg a kül-világra, a másokra hárítás - megoldást soha nem hozó - felszínes válasz-kísérleteivel, a valóság érinti meg a szívünket.
Szenvedéseink tárgya: a HIÁNY.
Valakinek vagy valaminek a hiánya.
Vagy úgy, hogy volt, de most már nincs - akár elvesztettük, akár elvették -
vagy úgy, hogy másoknak van, de nekem nincs.
Minden szenvedésünk mögött a hiány,
a nincs, a nemlét áll.
Ezért van az, hogy a szenvedést megosztani nem lehet. Mert a hiányt, a nincset, a nemlétet nem lehet átadni, vagy átvenni. Mert nincs.
Ezért van az, hogy a szenvedésben mindig egyedül vagyunk.
Saját szenvedésünk magánybazártságának tragikumát
még mélyebben éljük meg, amikor mi toporgunk
a másik szenvedésének partján. Segítenénk, de nem lehet.
Átvennénk, de tehetetlenek vagyunk: a hiányt, a nincset nem vehetjük át. Megoszthatatlan.
Átadni, átvenni csak azt lehet, ami van.
A rossz titka az, hogy nincs.
Hisz éppen az a rossz, hogy valaki vagy valami nincs, aki vagy ami - szerintünk - kéne, hogy legyen.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Biegelbauer Pál |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-01-03 10:46:17, szombat
|
| |
| |
A másik szeretetét észre se vesszük, ha mi nem szeretjük őt. Mi az, amit tehetek egy kapcsolatért? Semmit. Elég csak lenni. Lenni olyannak, amilyen vagyok. Vállalni azt a csodát, aki vagyok. Mint a kis virág. Ragyogni, illatozni, áradni. És lesz, akinek megnyílik a szeme az én egyedi és megismételhetetlen csodámra. Csak az én szemem se legyen zárva.
Biegelbauer Pál
  |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Biegelbauer Pál |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 11
|
|
|
|
2018. Szeptember
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
105 db bejegyzés |
| e év: |
1459 db bejegyzés |
| Összes: |
12990 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Általános (452)
- Belső kör (21)
- Család (16)
- Munka (1)
- Haverok (6)
- Iskola (17)
- 14.Dalai Láma (33)
- Antoine de Saint-Exupéry (3)
- Betegségek lelki okai (2)
- Chemtrail (1)
- dr Gyökössy Endre (17)
- Heinrich Heine (7)
- 1956 (5)
- A csend (115)
- A füves ember, Gyuri bácsi! (3)
- A magány (8)
- A magány metafizikája (11)
- A Magyar Szent Korona (2)
- A szerzői jog (1)
- A világ hírességei (22)
- Advent, Karácsony (201)
- Ady Endre (96)
- Ágai Ágnes (9)
- Albert Camus (1)
- Albert Einstein (19)
- Albert Schweitzer (10)
- Állatok, kamerák (76)
- Andrew Matthews (3)
- Anthony de Mello (32)
- Anthony Strano tanítások (1)
- Anyák napjára (29)
- Apollinaire (3)
- Áprily Lajos (52)
- Arany János (18)
- Aranyosi Ervin (383)
- Artai Zsuzsanna (2)
- Árvai Attila (10)
- Atlantisz? (1)
- Az 5G sugárzás (1)
- B. Huszta Irén (2)
- B. Radó Lili (8)
- Babits Mihály (40)
- Bagdi Bella (1)
- Bajza Ilus (7)
- Baranyi Ferenc (15)
- Bartalis János (9)
- Bede Anna (4)
- Béke (26)
- Bella István (8)
- Benedek Elek (15)
- Beniamino Gigli (1)
- Béres József (Bérescsepp) (1)
- Bertolt Brecht (1)
- Biegelbauer Pál (11)
- Birtalan Balázs (4)
- Boda Magdolna (8)
- Boldog XXIII. János pápa (2)
- Bródi János (2)
- Budapesti özönvíz (2)
- Buddha (21)
- Bulányi György (1)
- Böjte Csaba testvér (34)
- Bölcsességek 2. (140)
- Carl Gustav Jung (2)
- Cs.Németh Margit (1)
- Csépe Imre (3)
- Csernus Imre (3)
- Csitáry-Hock Tamás (11)
- Csodás Földgömb (2)
- Csodás mandaláim (1)
- Csodás Operaházunk (1)
- Csokonai Vitéz Gizella (5)
- Csokonai Vitéz Mihály (4)
- Csoóri Sándor (5)
- Csukás István (6)
- Dalok (13)
- Dante (2)
- Devecseri Gábor (14)
- Devecsery László (8)
- Dévényi Erika (15)
- DIGITÁLIS CORVINÁK - BIBLIOTHE (1)
- Díszítő elemek, sorelválasztók (28)
- Domahidi Klára (1)
- Dombi Ferenc (15)
- Domján Edit-Szécsi pál (1)
- Dóró Sándor (24)
- Dsida Jenő (89)
- E. Isenhour (1)
- Eckhart Tolle (1)
- Egészségünk érdekében (115)
- Elgondolkodtató gondolatok (450)
- Emily Bronte (1)
- Erdei B. Ágnes (8)
- Érdekes linkek (2)
- Érdekesség (6)
- Érdekességek, csodák? (145)
- Erdély (8)
- Erdélyi József (7)
- Erich Fromm (1)
- Ernest Hemingway (2)
- Ezotéria (111)
- Ezt csak magyarul értik! (3)
- F. Szabó Mihály (9)
- Farkas Éva (6)
- Fejes Ádám (2)
- Fekete István (10)
- Feketekömény (1)
- Ferenc pápa (1)
- Fésűs Éva (15)
- Filmek (40)
- Fodor Ákos (16)
- Forradalmi fiatalítási technol (1)
- Friedrich Nietzsche (1)
- Friedrich Schiller (4)
- Fuchs Éva (3)
- Füle Lajos (11)
- Füst Milán (3)
- Földeáki-Horváth Anna (3)
- G. B. Shaw (2)
- Gabriel Garcia Márquez (5)
- Gádoros Andrea Virág (30)
- Galgóczy Erzsébet (3)
- Gámentzy Eduárd (20)
- Garai Gábor (22)
- Gárdonyi Géza (74)
- Gazdag Erzsi (4)
- Goethe (23)
- Gombákról (31)
- Gősi Vali (17)
- Grigo Zoltán (7)
- Gyermeknapra (5)
- Gyógyító fűszernövények (6)
- Gyógyító számsorok (1)
- Gyógynövények (31)
- Gyóni Géza (23)
- Gyulai Pál (3)
- Gyurkovics Tibor (18)
- Gyöngyvirágok (1)
- H.Gábor Erzsébet (2)
- Hajnal Anna (11)
- Hajnalok (33)
- Halmai Tamás (2)
- Halottak napja (67)
- Hamvas Béla (22)
- Harcos Katalin (10)
- Harlekinkaticák (1)
- Harsányi Lajos (2)
- Hazám (4)
- Heinrich Heine (2)
- Heltai Jenő (24)
- Hervay Gizella (5)
- Hesperus Marcellus (10)
- Hidrogén Peroxid = egészség. (5)
- Himnuszaink (4)
- Hit (404)
- Ho'onopono (1)
- Hollósy Tóth Klára (5)
- Humor az élet sója! (580)
- Húsvét (55)
- Id. Alexandre Dumas (1)
- Idézetek (325)
- Idősek napjára (26)
- Idősek részére (18)
- II. János Pál pápa (4)
- Illyés Gyula versei (14)
- Indián vers (1)
- Jékely Zoltán (5)
- Jó éjt! (269)
- Jó reggelt, szép napot! (517)
- Jó tudni! (75)
- Jókai Mór (14)
- Joseph Rudyard Kipling (1)
- Joshi Bharat (1)
- Jószay Magdolna (25)
- József Attila (84)
- Juhász Gyula (95)
- Kalina Valéria (27)
- Kannabisz (11)
- Kányádi Sándor (45)
- Karácsony (78)
- Kardos M. Zsöte (8)
- Karinthy Frigyes (8)
- Kassák Lajos (4)
- Katona József (2)
- Komjáthy Jenő (1)
- Konda Bartal Piroska (2)
- Konfuciusz (2)
- Koós Attila (12)
- Kormányos Sándor (26)
- Kosztolányi Dezső (37)
- Kránitz Erika (2)
- Kun Magdolna (491)
- Kölcsey Ferenc (2)
- Könyvek (1)
- Laboreredmények (1)
- Lányi Sarolta (3)
- Lara Fabian (1)
- Lázár Ervin (1)
- Lev Tolsztoj (11)
- Ligeti Éva (2)
- Logikai, ügyességi játékok (9)
- Louis Aragon (1)
- Lovászy Károly (1)
- Lukács Béla elméleti fizikus (2)
- Lukátsi Vilma (3)
- M. Laurens (10)
- Madách Imre (3)
- Madarak (19)
- Magyar Ottó (1)
- Mahatma Gandhi (17)
- Makk István (3)
- Manna OWel (1)
- Márai Sándor (74)
- Marcellus Hespelus (2)
- Március 15. (9)
- Mark Twain (6)
- Martin Luther King (2)
- Mary Elizabeth Frye (1)
- Máté Péter (3)
- Mécs László (3)
- Meditáció (9)
- Mesemondók (6)
- Metzger Zsuzsanna (4)
- Mi a Talmud (1)
- Mihai Eminescu (3)
- Miniska Zsejke (1)
- Móra Ferenc (13)
- Móra Magda (3)
- Moretti Gemma (28)
- Móricz Zsigmond (9)
- MSM a természetes gyógyító (3)
- Müller Péter (650)
- Nagy László (11)
- Nagy nevettetőink! (14)
- Napi 5 perces fogyókúra (1)
- Nemes Nagy Ágnes (14)
- Nikola Tesla (2)
- Nők napjára (15)
- Nostradamus (3)
- Nyár (29)
- Nyírő József (1)
- Október 6. (8)
- Oravecz Nóra (3)
- Őri István (28)
- Osho (45)
- Osvát Erzsébet (6)
- Ősz (108)
- P. Németh Ilona (4)
- Pablo Neruda (9)
- Panoráma képek, fotók (19)
- Papp Ádám (9)
- Parlagfűért (1)
- Páskulyné Kovács Erzsébet (2)
- Paulo Coelho (73)
- Petőfi Sándor (43)
- Pilinszky János (28)
- Pilis titkai (3)
- Pillangók (7)
- Pio Padre (1)
- Polcz Alaine (1)
- Popper Péter (23)
- Pósa Lajos (18)
- Praktikus dolgok (11)
- Puszta Sándor (23)
- Pusztai Orsolya (3)
- Pünkösd (30)
- Rab Zsuzsa (13)
- Rabindranath Tagore (5)
- Radnóti Miklós (77)
- Rainer Maria Rilke (5)
- Rajki Miklós (4)
- Ranschburg Jenő (1)
- Régi magyar filmek tára! (1)
- Reményik Sándor (138)
- Részleges napfogyatkozás Mo-n (3)
- Rudolf Steiner (12)
- Rudyard Kipling (4)
- Sajó Sándor (1)
- Sámánok gyógyító ereje (1)
- Sárhelyi Erika (30)
- Sarki fény Magyarországon (1)
- Sárközi György (2)
- Schvalm Rózsa (32)
- Seneca (6)
- Sík Sándor (59)
- Sinka István (7)
- Somlyó Zoltán (2)
- Spirituális út (59)
- Sri Chinmoy (14)
- SRI SATHYA SAI BABA (5)
- Süssünk, főzzünk! (193)
- Szabó Lőrinc (71)
- Számítógép tanácsok (2)
- Szécsi Margit (2)
- Székely Magda (1)
- Szent István király ünnepére (8)
- Szent-Györgyi Albert (7)
- Szentmihályi Szabó Péter (6)
- Szép Ernő (18)
- Szép mozgó és swf. képek (14)
- Szép virágok (13)
- Szepes Mária (43)
- Szeretetről (98)
- Szeretteim emlékére! (18)
- Szergej Jeszenyin (5)
- Szilágyi Domokos (26)
- Szilveszter, Újév (92)
- Szuhanics Albert (58)
- Tamkó Sirató Károly (9)
- Tánczos Katalin (9)
- TANDARI ÉVA VERSEI 2. (80)
- Tandari Éva versek (353)
- Tanita (9)
- Tatiosz (53)
- Tavasz (83)
- Tél (73)
- Teréz Anya (21)
- Theophrasztosz: Jellemrajzok (17)
- Tibeti könyv életről és halálr (2)
- Tigram (Szabó Gita) (148)
- Tompa Mihály (15)
- Tőrténetek, bölcsességek (349)
- Tóth Árpád (41)
- Tóth Juli versei (2)
- Túrmezei Erzsébet (62)
- Turza Sándor (2)
- Türelemről (23)
- Történetek, tanmesék (146)
- Újkori népvándorlás képei (7)
- Univerzum (11)
- Utassy József (7)
- Váci Mihály (49)
- Válasz a fontos kérdésekre (3)
- Valentin nap (12)
- Varga János (4)
- Varga Patrícia (2)
- Várnai Zseni (90)
- Vas = Oxigén (1)
- Versek (291)
- Versek 2. rész (127)
- Versek 3 (193)
- Versek 4. (245)
- Versek 5 (199)
- Versek 6 (115)
- Vesztergom Andrea (9)
- Victor Hugo (5)
- Villon - Faludy (5)
- Virágvasárnap (13)
- Vuhani gyilkos vírus (1)
- Vuisics Tihamér (1)
- Vörösmarty Mihály (11)
- Wass Albert (151)
- Weöres Sándor (74)
- William Shakespeare (6)
- Zelk Zoltán (26)
- Zene és relax (55)
- Zsirai László (4)
|
|
|
| |
- Ma: 1290
- e Hét: 6755
- e Hónap: 14228
- e Év: 131474
|
|
|
Offline
