Belépés
lilagondolatok.blog.xfree.hu
Keresd meg azt az embert, aki mosolyt csal az arcodra, mert csak egyetlen mosoly kell ahhoz, hogy fantasztikussá tegyen egy rossz napot.Találd meg azt, akitől s... Papp Györgyné
1944.11.25
Offline		 Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 8 
Kun Magdolna: Én még éltem ott...
  2019-08-21 08:41:28, szerda
 
 





Én még éltem ott...


Én még éltem ott, hol munka volt és becsület,
ahol nem éheztek, nem sírtak az öregek, s a gyermekek,
ahol a barna-héjú lágy kenyeret szívvel sütötték,
ahol elismert, és rangos volt az emberi érték.

Én még jólétben éltem ott, hol élni lehetett,
mert ahol éltem, volt a lelkekben annyi szeretet,
mely elűzött maga mellől minden gonoszságot,
amely eltorzulttá tette ezt a szép-arcú világot.

Én még éltem ott, ahol a tisztes kort megért,
mosolyogva vitte hátán nehéz keresztjét,
mert tudta, mindig, de mindig mellette áll az,
aki cipeli majd helyette, ha olykor elfárad.

Én az élet által ismertem meg minden szépséget,
azt, amit a hosszú útra majd büszkén vihetek,
de az itt maradó gyermekekkel, azokkal mi lesz,
ők mit visznek, ha számukra már minden elveszett.

Kun Magdolna

  
 
0 komment , kategória:  Szent István király ünnepére  
Mit ünnepelünk augusztus 20.-án
  2018-08-20 11:43:27, hétfő
 
  Link


Augusztus 20. az egyik legrégibb magyar ünnepnap, Szent István király napja, a keresztény magyar államalapítás, a magyar állam ezeréves folytonosságának emléknapja.

Uralkodása idején István még augusztus 15-ét, Nagyboldogasszony napját avatta ünneppé, akkorra hívta össze Fehérvárra a királyi tanácsot és tartott törvénynapot.

Élete végén a beteg király ezen a napon ajánlotta fel az országot Szűz Máriának, és 1038-ban ő maga is ezen a napon halt meg.




Szent István egyetlen, saját korából fennmaradt ábrázolása a koronázási paláston
Forrás: Wikimedia

Az ünnep dátumát Szent László király tette át augusztus 20-ára, mert 1083-ban VII. Gergely pápa hozzájárulásával ezen a napon emeltették oltárra István király relikviáit a székesfehérvári bazilikában, ami szentté avatásával volt egyenértékű. Szent István király ünnepének megtartásáról már az 1222. évi Aranybulla első pontja is rendelkezett.
Mária Terézia vétette föl a naptárba

I. (Nagy) Lajos uralkodásától (1342-1382) kezdve egyházi ünnepként élt tovább ez a nap. István kultusza Európa-szerte elterjedt, de a királyt az egyetemes egyház nevében csak 1686-ban nyilvánította szentté XI. Ince pápa, ünnepnapja szeptember 2. lett. A katolikus egyházfő azt is elrendelte, hogy Buda töröktől való visszafoglalásának évfordulóján az egész katolikus világ minden évben emlékezzen meg Szent István ünnepéről, amelyet az egyetemes egyház 1969 óta augusztus 16-án (egy nappal Nagyboldogasszony napja után) tart.




A Szent István-rend első beiktatási ceremóniája a Schönbrunn-i kastélyban 1764-ben, Martin van Meytens festményén

XIV. Kelemen pápa 1771-ben csökkentette az egyházi ünnepek számát, és a Szent István-nap megülése is kimaradt a sorból. Mária Terézia szinte ugyanekkor a pápa hozzájárulásával elrendelte, hogy a szent király ünnepe, augusztus 20. Magyarországon nemzeti ünnep legyen, és a naptárakba felvétessék. Ugyancsak

1771-ben Raguzából (Dubrovnik) Bécsbe, majd Budára hozatta István kézfejereklyéjét, a Szent Jobbot, amelyet ettől kezdve minden év augusztus 20-án körmenetben vittek végig a városon.

A legenda szerint István ereklyéjét 1083-as szentté emelésekor épen találták meg koporsójában. Valószínűleg a tatárjárás vagy a török idők alatt veszett el, majd 1590 körül a raguzai dominikánus kolostorban találtak rá. A Szent Jobbot, amelynek ereklyetartóját 1862-ben készítették, a második világháború végén a Szent Koronával együtt nyugatra menekítették, és 1945. augusztus 18-án hozták haza. Ma Budapesten, a Szent István-bazilikában őrzik.
A Habsburg tiltástól a címeres zászlóig

Az 1848-49-es szabadságharc leverése után hosszú ideig nem tarthatták meg az ünnepet, mert Szent István a független magyar állam jelképe volt. Amikor 1860-ban ismét megünnepelhették a napot, az valóságos nemzeti tüntetéssé vált. Az 1867. évi kiegyezés után az ünnep visszanyerte régi fényét,

1891-ben Ferenc József az ipari munkások számára is munkaszüneti nappá nyilvánította augusztus 20-át, 1895-ben pedig a belügyminiszter elrendelte, hogy ezen a napon címeres zászlóval lobogózzák fel a középületeket.

A két világháború között az ünnep kiegészült a Szent István-i, azaz a Trianon előtti Magyarország visszaállítására való folyamatos emlékezéssel, emlékeztetéssel. 1938. augusztus 18-án, Szent István halálának 900. évfordulója alkalmából Székesfehérváron összeült az Országgyűlés - a kihelyezésre a négy nappal korábban megalkotott törvény adott lehetőséget -, és augusztus hó 20. napját Szent István király emlékezetére nemzeti ünnepnek nyilvánította.




Szent Jobb körmenet a budai várban 1934-ben
(fotó: Fortepan)

Teljesen a kommunisták sem merték betiltani

1945 után augusztus 20-át egyházi ünnepként 1947-ig ünnepelhették nyilvánosan, az akkor több százezer embert vonzó Szent Jobb-körmenetet a következő évben már betiltották.

A kommunista rendszer az ünnep vallási és nemzeti tartalmát nem vállalta, de teljes megszüntetését sem látta célszerűnek, inkább tartalmilag változtatott rajta.




Teljes betiltás helyett átértelmezés: ,,A kenyér ünnepe" 1950-ben
Fotó: Fortepan


A munkaszüneti napnak megmaradt, szekularizált ünnepet először az új kenyér ünnepének nevezték el, majd új, szocialista államalapításként 1949. augusztus 20-ra időzítették a szovjet mintájú alkotmány hatályba léptetését. 1949 és 1989 között augusztus 20-át az alkotmány napjaként ünnepelték, 1950-ben az Elnöki Tanács törvényerejű rendelete a Magyar Népköztársaság ünnepévé nyilvánította.

A rendszerváltozással felelevenedtek a régi tradíciók, 1989 óta ismét megrendezik a Szent Jobb-körmenetet.

Az 1990-es első szabad választások után megalakult Országgyűlés 1991. március 5-én a nemzeti ünnepek - március 15., augusztus 20., október 23. - közül Szent István napját nyilvánította a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepévé. A 2012. január 1-jén hatályba lépett alaptörvény is nemzeti ünnepként, Magyarország hivatalos állami ünnepeként rögzíti augusztus 20-át.

Augusztus 20-án rangos állami kitüntetéseket adományoznak, ekkor adják át többek között a 2011-ben alapított Magyar Szent István Rendet, a legmagasabb állami kitüntetést.


nd3000 / Shutterstock.com
  
 
0 komment , kategória:  Szent István király ünnepére  
Szuhanics Albert: Csillagokban írva sorsunk
  2018-08-17 09:14:01, péntek
 
 





Szuhanics Albert
Csillagokban írva sorsunk



Hová lett a dicső múltunk,
siralmas a magyar út.
Elvesztettünk több száz éve
mindenféle háborút.

Nem nyertük meg a békét sem,
kopott, rongyos, a ruhánk.
Zsebünk üres, gyomrunk korog,
az Isten sem ismer ránk!

Mint foghíjas ember szája,
olyanná vált a hazánk.
Elfogyunk és kihunyunk majd,
mint füstölgő gyertyaláng?

Sohanapján nem történik
ilyen végzet mivelünk.
Csillagokban írva sorsunk,
örök a mi életünk!

Államiságunk ünnepén
a víg kenyér mosolyog.
"A vetett mag kalászban nőtt,
s kenyér lettem, itt vagyok!

Isten malmai őrölnek,
s lisztből lesz az új kenyér.
Örök élet ígérete
áldás, munka, hit, remény!

Királyságunk nem a földön,
az égben vert gyökeret.
István király népe jöjj hát,
szegjetek meg engemet!"

Apostoli királyságunk,
Szent koronánk van nekünk.
Boldogasszony a patrónánk,
s ez a mi nagy ünnepünk!



  
 
3 komment , kategória:  Szent István király ünnepére  
Molnár Józsefné Az új kenyér ünnepe
  2018-08-17 09:04:40, péntek
 
 





Molnár Józsefné
Az új kenyér ünnepe



Az államalapítás ünnepe,
mely szeretettel van tele.

Az új kenyér ünnepén,
hálát adunk mindenért.

Gabona a szorgos kezek
munkája, a föld őket ellátja.

Aprók várnak már a napra,
a feljövő virradatra.

Kínozza az éhség őket,
várják már a szép időket.

A kovászt melengették, a
kemencében megsütötték,

S megszegték a kenyeret,
amit sok ember szeretett.

Emlékezünk a hagyományra,
Szent István Királyunk napjára.

A nemzet összetartozása,
augusztus 20, a történelem világa.



  
 
0 komment , kategória:  Szent István király ünnepére  
I.Szent István király
  2018-08-16 11:17:28, csütörtök
 
  I. István





I.Szent István király (eredetileg Vajk, kb. 975., Esztergom -- 1038. augusztus 15., Székesfehérvár vagy Esztergom-Szentkirály) az első keresztény magyar király, a keresztény magyar állam megalapítója és a magyar keresztény egyház megszervezője.

Élete.
Apja, Géza fejedelem, anyja pedig az erdélyi Gyula vezér Sarolta (Sarolt) nevű keresztény leánya volt. István 970 körül született. Születésekor ugyan a (török eredetű) pogány Vajk nevet kapta, 972-es megkeresztelésekor azonban az első keresztény vértanú, István nevét adták neki.






(Benczúr Gyula: Vajk megkeresztelése)

996-ban vette feleségül Henrik bajor herceg leányát, a későbbi II. Szent Henrik német császár testvérét, Gizellát, akivel sok hit térítő és lovag jött Bajorországból. Atyja életében a nyitrai dukátus ura volt, majd 997-ben, Géza fejedelem halála után követte őt a fejedelmi székben. Az ezredfordulón, 1000 karácsonyán, (más értelmezések szerint 1001. január 1-jén vagy 1000. augusztus 24-én) koronázták királlyá Esztergomban a feltehetőleg II. Szilveszter pápától kapott koronával, amely azonban nem azonos a ma Szent Korona néven ismert uralkodói jelvénnyel. Ezzel megalakult a keresztény, független Magyar Királyság. István és Gizella fia, Imre herceg 1031-ben egy vadászaton meghalt. Istvánt a gyász megviselte, majd súlyosan meg is betegedett. Így utolsó éveire egyenesági örökös nélkül maradt. Utódaként végül unoka öccsét, Orseolo Pétert nevezte meg. Halála előtt Magyarországot a Boldogságos Szűz anyának ajánlotta fel. (Bizonyos kutatók szerint a korabeli szokás szerint tulajdonába adta.) Ezért nevezik Magyarországot Mária országának. István király 1038. augusztus 15-én halt meg Székesfehérváron, ott is temették el.


Emlékezete.
1083. augusztus 19-én szentté avatták, majd augusztus 20-án emelték oltárra Budán szent ereklyéit; ezzel ő lett az első magyar szent és egyben szent király. Koronázása millenniumán a 2000. évben Bartholomeosz konstantinápolyi ortodox pátriárka is szentté nyilvánította, így a nagy egyház szakadás (1054) óta ő az első, akit mind a katolikus, mind az ortodox hívők szentként tisztelnek.

A katolikus magyarság nép himnusza volt a Szent István királyhoz című, Ah, hol vagy magyarok tündöklő csillaga kezdetű ének.

1983 augusztusában a budapesti Város ligetben, a szánkózó dombon (melyet utána neveztek át Király dombnak) mutatták be Szörényi Levente és Bródy János István, a király című rockoperáját.

Nevét több falu és számos templom is őrzi; a legnagyobb az Ybl Miklós tervei alapján épült, budapesti Szent István-bazilika. Lovasszobra, Stróbl Alajos alkotása a budai Várban áll. Utolsó szobrát 2006. augusztus 20-án avatták fel Kiskunfélegyházán a róla elnevezett templom mellett.






(Stróbl Alajos: Szent István szobra a Halász bástyán)


Eredeti szövegváltozat
Szent István királyrúl.

Nota: Regnorum Domina etc.

Ah hol vagy magyarok tündöklő csillaga!
Ki voltál valaha országunk istápja!
Hol vagy István király? Téged magyar kíván,
Gyászos öltözetben teelőtted sírván.
Rólad emlékezvén csordúlnak könnyei,
Búval harmatoznak szomorú mezei.
Lankadnak szüntelen vitézlő karjai,
Nem szünnek iszonyú sírástól szemei.
Virágos kert vala híres Pannónia,
Mely kertet öntözé híven Szűz Mária.
Kertésze e kertnek István király vala:
Behomályosodott örvendetes napja.
Előtted könyörgünk, bús magyar fiaid,
Hozzád fohászkodunk árva maradékid.
Tekints, István király szomorú hazádra,
Fordítsd szemeidet régi országodra.
Reménységünk vagyon benned s Máriában,
Mint magyar hazánknak hív királynéjában.
Még éltedben minket ennek ajánlottál,
És szent koronáddal együtt feláldoztál.
Névtelen (16. sz.)
Ah! hol vagy Magyarok tündöklő Tsillagja,
ki voltál valaha Országunk Istápja.
Hol vagy István király? téged Magyar kíván,
Gyászos öltözetben te előtted sírván.
Rólad emlékezvén tsordulnak könyvei,
búval harmatoznak szomorú mezzej,
lankadnak szüntelen Vitézlő kezej,
nem szünnek iszonyú sírástúl szemej.
Virágos kert vala híres Pannónia,
mely öntöze hiven Szűz MÁRIA.
Kátholika hitnek bő volt szép virágja,
bé homályosodott örvendetes Napja.
Áh! melly nagy változás minden féle Vallás,
már meg szaporodott sok Lelki kár-vallás,
mint rósát a hivség ugy a Pannoniát
rontya eretnekség fonnyaszttya Virágát.
Kertésze e kertnek István király vala,
termesztője ennek ő véle meg hala,
Ennek életében élt a Magyar Ország,
ő halála után lett holt eleven ág.
Előtted könyörgünk bús Magyar fiaid,
hozzád folyamodunk árva maradékid,
Tekénts István király szomorú hazádra,
fordétsd szemeidet régi Országodra.
Reménségünk vagyon benned, s -- Máriában,
mint Magyar hazánk(na)k hiv Királynéjában,
Még éltedben ennek minket ajánlottál,
és sz: Koronával együtt föl áldoztál.
Te hozzád Mária Sz. István Királlyal,
Keresztfán érettünk szenvedő Fiaddal,
Árva Magyar Ország sírva fohászkodik,
néked mint Anyánk(na)k igy Panaszkodik.
(Dőry kéziratos Énekeskönyv átirata (1763.)

(A versszakok kezdőbetűi egy akrosztichont adnak ki: Árvakert.)
(Gábor Gabriellától)		  
 
0 komment , kategória:  Szent István király ünnepére  
Szent István király imája
  2017-08-20 09:08:47, vasárnap
 
 





Szent István király imája



A mélységből kiáltok Hozzád ,
hallgass meg Uram!
Taníts meg, hogy kell könnyezni a meg nem érdemelt örömben,
s hogyan kell örülni a megérdemelt könnyben.
Adj erőt, hogy kevélységem csillogását elhomályosítsam,
s az alázatosság színtelenségét okosan csillogtassam.
Taníts meg, hogyan kell a gyengékhez lehajolni,
s hogyan kell féktelen erővel egyenesen állni.
Adj erőt, hogy fölényesen legyőzzem a testet,
s alázatosan megadjam magam a léleknek.
Taníts szelíd szóra, ha bántások érnek,
s hideg mosolyra, ha jogtalan dícsérnek.
Adj erőt napközben, hogy el ne fáradjak,
s fáradtságot este, hogy rögtön elaludjak.
Taníts meg lendülni, ha Rád találtam,
s hirtelen megállni, ha utat hibáztam.
Ne add meg mindíg, amit nagyon kérek.
Taníts bátor lenni, mikor nagyon félek.
Engedd a világot megvetve szeretni,
csak magadat ne hagyd soha elfeledni.
Ez a kívánságom, ez maradjon végleg,
de ha másként szólnék,
Nagyon szépen kérlek, ne neheztelj reám,
ne fordítsd el orcád,
Hiszen a mélységből kiáltok fel Hozzád.







 
 
0 komment , kategória:  Szent István király ünnepére  
Augusztus 20. az egyik legõsibb magyar ünnep
  2017-08-20 06:48:11, vasárnap
 
 





Augusztus 20. az egyik legősibb magyar ünnep, Szent István király ünnepének napja. Az Országgyűlés döntése értelmében 1991-től augusztus 20-a,
a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepe, a hagyomány szerint egyben az új kenyér napja.
István királyunk sírját 1038. augusztus 20-án - szentté avatásakor - nyitották fel a székesfehérvári bazilikában.
Az egyház azóta is ezt a dátumot tartja ünnepként.

István király törvényeivel a keresztény tanításokat az állam minden alattvalójára kötelezővé tette.
Nevéhez tíz egyházmegye megszervezése kötődik, ezek élén érsek, illetve püspök állt.
A keresztény tanítás a királyság legszilárdabb bázisává, a megtelepült társadalom mindennapi életének megtartó erejévé vált.
A kitűnő hadviselő és belső ellenfelein győzedelmeskedő, erőskezű uralkodó 1038-ban ­a történészek becslése szerint ­63 éves korában hunyt el.

A szentté avatás alkalmából Szt. László emeltette ki Szt. István maradványait a székesfehérvári sírból. Hartvik legendája szerint az exhumáláskor
az uralkodó jobb kézfejét épségben találták. Történelmi tény, hogy az ereklye őrzésére Szt. László megalapította a Benedek rendi szentjobbi (berettyói) apátságot.

Állunk és vagyunk, sokféle tájon élünk, de egy hazánk van, itthon vagyunk de
otthont is érzünk. Nemzetben kezdtünk gondolkodni, templomokat építünk, iskolákat
avatunk, akkor is ha a szomszédaink pont az ellenkezőjét teszik, mi más irányban
megyünk. Mindennek ellenére, a magyarság mégis áll az új évezred küszöbén.
Akármennyire is nehéz akarnunk kell együtt, mert itt a pillanat és miénk most az
esztendő. Az idegenbe szakadt és az anyaországban élő magyarok közös álma
továbbra is egy új, megint erős és szabad Magyarország.

Attól hogy ki tüzek a Budai várra a török zászlót 160 évig attól még sem Buda vára sem a föld alatta nem lett török,
így a szlovák zászló sem Pozsony várán nem azt jelenti hogy az szlovák vár,
s körülötte pedig szlovák föld lenne. Magyar földön születtünk és otthon vagyunk mindenütt
a Felvidéken, Kárpátalján, Mura-alján, Erdélyben és a szép Délvidéken.
Magyar ne feled! Mi vagyunk a NÉP a Kárpát-medencében és mindenhol otthon vagyunk.

Eredet: Hunsor
Link








Szuhanics Albert
Nemzeti Ünnep augusztus 20.



Csordultig telt szíveinkben
ős reménynek hangja dobban.
Ezer éves szép hazánkban
hogyan élhetnénk mi jobban?

Kárpátoknak igazgyöngye,
Magyarország a mi földünk.
Teremje meg új kenyerünk,
s legyen borunk, mit kitöltünk!

Államiságunk ünnepén
a Szent jobbot körbe hordják.
Az időknek végeztéig
a mi hazánk, Magyarország!

Ott ahol zúg Duna, Tisza,
az új kenyér bőven terem.
Áldott földjén arany mezők,
nektár csöppen szőlőhegyen.

István király mindörökre
Máriára bízta földünk.
Patrónusunk Nagyasszonyunk,
nem veszi el senki tőlünk!

Gyermekáldás legyen számos!
Boldog párok, otthon, fedél...
Mi mást adhat magyar állam?
Azt hogy te itt otthon legyél!

Munka legyen, boldogulás,
család, Isten ege alatt.
Szent koronánk védelmezzél,
s magyar hazánk erős marad!








  
 
0 komment , kategória:  Szent István király ünnepére  
Juhászné Bérces Anikó: Fohász Szent István királyhoz
  2017-08-19 21:40:22, szombat
 
 





Juhászné Bérces Anikó
Fohász Szent István királyhoz



Megszólítlak alázattal, s könyörögve kérlek,
Tekints le az országunkra és a magyar népre.
Amióta nem vagy velünk - lassan ezer éve,
Számtalan nagy vihar dúlt a Kárpát-medencében.
Vad villámok csaptak bele termő Életfánkba,
Erős ágakat szakítva, s taposva a sárba.
A törzsét meg jól irányzott, egyetlen csapással
Széthasítva több darabba, meg a pusztulásba.
Túlélte, mert a gyökere erős, szívós fajta,
Hajszálgyökér, ha megmarad, élet fakad rajta.
De termések millióit a szél szertefújta,
Gyökértelen kapaszkodnak az új világukba.
Fánk törzse, mi épen maradt, próbál tovább élni,
Alig forradt, mély sebeit rendre fel-feltépik.
Gyökereit férgek rágják, levelét meg tetvek,
Friss hajtása alig serken, - így élni kegyetlen.
Szükség lenne törhetetlen, erős, tiszta kézre,
Istenhitre, biztatásra, tisztán lássunk végre.
Kapaszkodnánk Szent Jobbodba, segíts nekünk élni,
Boldogasszony jó Anyánkat támaszunknak kérni.
Bocsássa meg vétkeinket, s legyen velünk Atyánk,
Maradjon meg, s virágozzék drága Magyar Hazánk.










Bakos Erika
Szent Istvánhoz...



A kenyered izzadva dagasztják,
talán marad morzsa a magyarnak,
Alkotmányod Szent Ünnepén
fáj a szíve szomorú fiadnak.

Már nem miénk a föld talpunk alatt,
a lábunk nyomát is eladták rég,
Alkotmányod Szent Ünnepén
talán csak a hitünk létezik még.

Múltunkat hurcoljuk fájdalommal,
mikor mint nép végveszélyben álltunk,
Alkotmányod Szent Ünnepén,
honunkban ma kifosztottá váltunk.

Új kenyeret sütnek a kemencék,
lisztté őrölték a más búzáját,
Alkotmányod Szent Ünnepén
megéljük a néped szabadságát?










Szuhanics Albert
Szent István ünnepe



Az új kenyér ideje ma eljő,
nevet a nap, nincs az égen felhő.
Haja roppan, foszlós belű fajta
piros-fehér-zöld szalag van rajta...

Megszentelten fekszik az asztalon
a mi múltunk, s jövőnk benne vagyon.
Fáradságunk, eső, s a nap heve...
ebből van az életünk kenyere!

Az ég, a föld, s az ember dolgozik,
a nap, a szél, felhőket hordoz itt.
Isten s ember, ím egymásra talál,
s kenyeret ad a végtelen határ.

Ha kérdenéd, hogy ez milyen világ?
egy áldott föld, mit Kárpát ölel át!
A nagy király teremté államunk,
egy ország él azóta általunk.

Ó, Szent István, tiéd e nyári nap,
királyságod örök az ég alatt.
Magyarország állama oly szilárd,
ezer évet kősziklaként kiállt!

Az új kenyér, új élet záloga
nem őrli meg az idő vasfoga.
Augusztus húsz magyarok ünnepe,
velünk az Úr, s az ősök szelleme!










Juhászné Bérces Anikó
Augusztus 20.



Országunknak szent királya,
Így emlékezünk Istvánra,
Ki államot alapított,
Istenhitre megtanított.
Óh, mennyi gond tépte, marta,
Hogy a népét egyben tartsa.
Törvénykönyve rögzítette,
Mint helyes a magyar tette.
Égi anyánkat felkérte,
Legyen hazánk védelmére...



Új búzából, új kenyér,
Friss illata száll felénk.
Köszöntjük szép szavakkal,
Nemzetiszín szalaggal.
Testet tápláló manna,
Üdv neked és hozsanna!
Áldott legyen a kenyér
István király ünnepén!
Megköszönjük Istenünk
Mindennapi kenyerünk...



Sorsom szele felkapott,
s földi pályára rakott.
Hálás vagyok én ezért,
kicsiny porszem létemért.










Szilágyi Domokos: Új kenyér



Mosolyog a nyári dél,
az asztalon friss, fehér
új kenyér-
Honnan van az új kenyér?

Három traktor földet szántott,
a vetőgép búzát vetett,
felhő hullatta az esőt,
nap hullatta a meleget.

Szökkent a szár szép magasra,
jött a kombájn, learatta,
learatta, kicsépelte,
a gőzmalom megőrölte,
teherkocsi hazahozta,
anya pedig megsütötte

Mosolyog a nyári dél,
az asztalon friss, fehér
új kenyér.










Reményik Sándor: Mindennapi kenyér

Amit én álmodom
Nem fényűzés, nem fűszer, csemege,
Amit én álmodom:
Egy nép szájában betevő falat.
Kenyér vagyok, mindennapi kenyér,
Lelki kenyér az éhező szíveknek,
Asztaláldás mindenki asztalán.

Kenyér vagyok, mindennapi kenyér,
Nem cifraság a szűrön,
Nem sujtás a magyarkán,
Nem hívságos ünnepi lobogó,
Kenyér vagyok, mindennapi kenyér,
Nem pompázom, de szükséges vagyok.

Kenyér vagyok, mindennapi kenyér,
Ha tollat fogok: kenyeret szelek.
Kellek, tudom. Kellek nap-nap után,
Kellek, tudom. De nem vagyok hiú,
Lehet magára hiú a kenyér?
Csak boldog lehet, hogy megérte ezt.
Kellek: ezt megérteni egyszerű,
És - nincs tovább.

Az álmom néha kemény, keserű,
Kérges, barna, mint sokszor a kenyér,
De benne van az újrakezdés magja,
De benne van a harchoz új erő, -
De benne van az élet.










Szuhanics Albert
Szent István ünnepe



Az új kenyér ideje ma eljő,
nevet a nap, nincs az égen felhő.
Haja roppan, foszlós belű fajta
piros-fehér-zöld szalag van rajta...

Megszentelten fekszik az asztalon
a mi múltunk, s jövőnk benne vagyon.
Fáradságunk, eső, s a nap heve...
ebből van az életünk kenyere!

Az ég, a föld, s az ember dolgozik,
a nap, a szél, felhőket hordoz itt.
Isten s ember, ím egymásra talál,
s kenyeret ad a végtelen határ.

Ha kérdenéd, hogy ez milyen világ?
egy áldott föld, mit Kárpát ölel át!
A nagy király teremté államunk,
egy ország él azóta általunk.

Ó, Szent István, tiéd e nyári nap,
királyságod örök az ég alatt.
Magyarország állama oly szilárd,
ezer évet kősziklaként kiállt!

Az új kenyér, új élet záloga
nem őrli meg az idő vasfoga.
Augusztus húsz magyarok ünnepe,
velünk az Úr, s az ősök szelleme!






 
 
0 komment , kategória:  Szent István király ünnepére  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 8 
2018.08 2018. Szeptember 2018.10
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
Blog kereső
Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 105 db bejegyzés
e év: 1459 db bejegyzés
Összes: 12990 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 521
  • e Hét: 4081
  • e Hónap: 11554
  • e Év: 128800
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.