|
 1/2 oldal 
|
Bejegyzések száma: 19
|
|
|
|
|
|
2018-09-30 17:48:55, vasárnap
|
| |
| |
Scheffer János: Együtt az úton
Elalszom, s mikor álmodlak,
Nem várom a reggelt.
Fehér ruhákban szállunk,
Fekete fellegekben.
Megyünk a Fénybe.
Csodás napsütés vár ránk,
Fekete felhő felett,
Még egy piciny mozdulat,
S meglátod a fényeket.
Még egy piciny mozdulat.
Fogom kezed, húzlak az éjben,
Nem tudom merre,
Tapogatózva, ösztönösen
Egyre előre.
Fogom a kezed.
Fogod kezem, bízol bennem,
Jössz utánam, velem.
Mindig csak előre a nagy
Ismeretlenben.
Fogod a kezem, a végtelenben.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: VERSEK - SCHEFFER JÁNOS |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-09-12 19:41:21, szerda
|
| |
| |
Scheffer János -
Ne félj
Talán az életben előreszaladtál néha,
Talán törékeny szívednek van félnivalója,
Ne félj, mert van Valaki, aki figyel rád ott fenn,
És olyan is van, ki nagyon vigyázna rád itt lenn.
Ha a szíved még óvatos és azt mondja ne menj,
Akkor várj még és maradj a jól megszokott helyen,
De ne félj elindulni ha szíved nagyot dobban,
Egyszer egy magányos, hideg, bűvös alkonyatban.
Akkor, mit valójában gondolsz, ne félj kitárni,
Akkor szívedben a lélek nem fog tétovázni.
Akkor szívünk majd egymás felé, egyszerre dobban
Ne félj, fogni kezem, mikor szerelmünk fellobban.
Ne félj rálépni az útra, otthagyni a magányt,
Amitől szíved oly sokáig félve félreállt.
Bízz benne, hogy Valaki fenn figyeli a lépted,
Valódi társsal lesz teljes, s igazi az élet.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: VERSEK - SCHEFFER JÁNOS |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-09-04 17:42:50, kedd
|
| |
| |
Scheffer János -
Várlak...
Várlak, mint a virrasztó a hajnalt,
Mint a reggeli harmatot a föld,
Várlak, mint senkit nem vártam soha,
A lelkem csak érted kiált, üvölt.
Várlak, mint kék éj a csillagokat,
Mint reszkető növények a tavaszt,
Mint elültetett magok a napfényt,
Mint repülő madár az ágakat.
Várlak mint egy hajós a parti fényt,
Amikor tenger vadul háborog,
Várom a napokat, amikor én,
Álmodban már csak veled táncolok.
Kívánom a csendet, de csak Veled,
Nagyon-nagyon a békés estéket,
Várom a napot mikor mellettem,
Talán elmúlhat minden félelmed.
Bárcsak itt lennél most, vagy én Veled,
Nem számít a hely és az idő sem,
Várok rád, hogy elmondhassam végre,
Mit gondolok bolondos szivemben.
A percek nélküled oly üresek,
Az órák oly kínosan peregnek.
A napokat, heteket számolom,
S a helyemet én sehol sem lelem.
Várlak. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: VERSEK - SCHEFFER JÁNOS |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-09-02 14:42:06, vasárnap
|
| |
| |
Scheffer János -
Igazi szerelem
Az igazi szerelem gyönyörű, szép és igaz,
Minden levele, virága örömteli vigasz,
Fényt hoz a feneketlen, sötétlő éjszakába,
Ki belekóstol, ez lesz szíve egyetlen vágya.
Az igazi szerelmet elnyomni nem lehet,
Kemény kövek közt is minduntalan megered,
Hiába tépik, zúzzák, vagy nyomorgatják,
Az állhatatos szerelem minden bajban megáll.
Az igazi szerelem szabadságból fakad,
Ha két szerelmes szív szabadon egyet akar,
Ha nincs bennük félelem vagy hamis sajnálkozás,
Csak öröm van, öröm és teljes odaadás.
A szerelem vak, ha szerelmes szívből fakad,
Nem nézi a nehézséget, csak egyet akarhat,
Odaadni önmagát a másiknak, kit szeret,
Tűzön-vízen át vállalja a szerelmet.
Igazi szerelemben a múló idő megáll,
Csak időtlen-tértelen édes valóságban száll,
Megszűnnek a percek, az órák és a napok,
Megmaradnak a felejthetetlen pillanatok.
Az igazi szerelem gyengéden ölelő,
Arcot cirógató, halk és odafigyelő,
Ábrándos, játékos, bohém és kedves,
A másik felé megértően türelmes.
Az igazi szerelemben nincs korlát és határ,
Belenyugvás, féltékenység, zsarnokoskodás.
Az igazi szerelem ritka gyümölcsöt terem,
Valódi boldogságnak hívják, de csak Veled! |
|
| |
|
0 komment
, kategória: VERSEK - SCHEFFER JÁNOS |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-09-02 14:38:09, vasárnap
|
| |
| |
Scheffer János -
Őszi szerelem
Két sárguló virág hideg őszi napban,
Egymás felé fordul párás pirkadatban.
Testük összefonódik a bágyadt fényben,
Boldogon élnek az őszi napsütésben.
Két kicsi levél a föld felé hullva,
Belekap a szél és táncot járnak újra.
Egyszer még szállnak , násztáncukat járva
Mielőtt lehullnak fagyos pusztaságba.
Két ázott madár egy ágon összebújva,
Melegítik egymást fel-felborzolódva.
Bár a nyár már elmúlt, vadságának vége,
Feldereng egy őszi szerelem reménye....
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: VERSEK - SCHEFFER JÁNOS |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-09-01 17:03:40, szombat
|
| |
| |
Ha most itt lennél velem
Bárcsak találkoznánk, bárcsak segíthetnék,
Bárcsak mától örökre melletted lehetnék.
Mikor egyedül vagy, most megölelnélek,
Ha most itt lennél velem, ölembe vennélek.
Csókolnálak, simogatnálak, becéznélek,
Ajkaidnál gyengéden megérintenélek.
Hallgatnálak hosszan, érezném a lelked,
Vonzásába fogna, gyönyörű tekinteted.
Kezeinket szorosan összekulcsolnánk,
Testedet testemmel szelíden összefonnánk.
Akkor ott átjárna a legédesebb áram,
Amely oly régóta legszentebb vágyam,
És éreznénk a szerelmet, a titkos erőt,
Az álmokat, a vágyat, az édesen felemelőt,
Ha most itt lennél velem minden tiszta lenne,
Igaz szerelmünk forrón tovább erősödne.
Tekintetünk mélységéből rejtett vágy törne,
Szavak nélkül is értenénk, bármi történne,
Két ember életében a legszentebb titok,
Mikor szerelmes szivük hangtalan összeforr.
Egyetlen testté válnak, egy lélek lesznek,
Egyet akarnak ezután, bármit is tesznek.
A nagy titok, az egymás felé forduló vágy,
A bajban is, most is, mindig egymásra talál.
Szeretlek és nem tehetek semmit értünk,
Most nem hagyod, itt ülök tehetlenül.
A csodálatos pillanatokra gondolok.
Ez most a te csatád és te megharcolod. Értünk. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: VERSEK - SCHEFFER JÁNOS |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-09-01 17:00:47, szombat
|
| |
| |
Scheffer János -
AZ ERDŐ SZÉPSÉGE
A hajnali nap első erőtlen sugarai,
Tavak, fák és nádasok gubbasztó madarai,
Lágyan megérintik a harmatos pókhálókat,
Próbálgatják éjjel gémberedett szárnyaikat.
Fák illata mézeskalácsként, emelkedve száll,
A dermedt éj elmúlt, a nappal lassan helyreáll,
Apró bogarak rajzanak, érdes levegőben,
Vadak jönnek inni a derengő napsütésben.
Reggel van, mindennapos, zajos erdei csoda,
Fehér tűzgolyóvá vált a Nap vörös korongja.
Minden állat árnyékban hűsöl, tikkasztó a dél,
Hulló leveleket lapozgat délutáni szél.
Később madarak és vadak újra inni mennek,
Bogarak a sziklák rejtekébe menekülnek.
Egyszer hűvösen megérkezik az alkonyi szél,
S Lassan az erdei világ újra nyugovóra tér. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: VERSEK - SCHEFFER JÁNOS |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-09-01 16:57:51, szombat
|
| |
| |
Amikor először...
Amikor először fogom meg a kezedet,
Régóta várt áram járja át a testedet,
Amikor először magamhoz szorítalak,
Gyorsan leomlanak a rideg, kőkemény falak.
Amikor majd az utcán kézenfogja járunk,
Sok-sok borús dolgot vidámabban látunk.
Amikor hajadat először cirógatom majd,
Fájdalmadat, magányodat elfelejted majd.
Amikor forró ajkunk először összeér,
Lelkünk megremeg, szó helyett szivünk mesél.
Elmond majd őszinte, kimondhatatlan dolgokat
Amikor a két lélek eggyé válik, boldogan. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: VERSEK - SCHEFFER JÁNOS |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-08-26 12:40:21, vasárnap
|
| |
| |
Szabad vagy...
Ma lettél szabad, most jöttél ki a fényre,
Még ha csak egy kis derengő hajnalfényre,
Fejedet ma elkezdted felemelni,
Szürke porból a kék égboltot nézni.
A tükörben végre megláttad magadat,
Nemcsak a sötét, szomorkás árnyékodat.
Jár Neked az öröm, s jár Neked a tánc,
Igazabb szerelem és boldogabb románc.
Az örömet nemsokára megleled,
Szerelem tüze szárítja a könnyeket.
Elfeledett lelked újra érezni kezd,
Nézdd a napot és az élet újra szép lesz!
Scheffer János |
|
| |
|
0 komment
, kategória: VERSEK - SCHEFFER JÁNOS |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-08-25 14:57:39, szombat
|
| |
| |
Scheffer János:
Ne mondd...
Ne mondd, hogy nem hiányzik
Hogy valaki erős karjaiba zárjon,
Valaki, ki otthonodba hazavárjon,
Valaki, akinek mindig elmondhatod,
Akár örülsz, akár van valami bajod.
Ne mondd, hogy nem hiányzik
Egy szerelmes pillantás, ki csak téged figyel,
Aki hisz benned, Te meg benne hiszel,
Ki kényeztetne és tenyerén hordozna,
Ki szerelmes szívvel csak Hozzád vonzódna.
Ne mondd, hogy nem hiányzik,
Ki megvédené törékeny, szép lelkedet,
Ha bántón rádtörnének gonosz emberek,
akik benned csupán könnyű prédát látnak
Megvédelek. Többé Neked már nem ártanak.
Ne mondd, hogy nem hiányzik,
Valentin-napkor egy szál vérvörös rózsa,
Szerelmes szándék, szép mondanivalója.
Egy-egy meghitt vacsora a gyertyafényben,
Egy őszinte beszélgetés nyári éjben.
Érzem, hogy hiányzik
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: VERSEK - SCHEFFER JÁNOS |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 19
|
|
|
|
2018. Október
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
1539 db bejegyzés |
| e év: |
15094 db bejegyzés |
| Összes: |
18977 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 777
- e Hét: 2974
- e Hónap: 7007
- e Év: 66260
|
|
|
Offline
