|
 1/1 oldal 
|
Bejegyzések száma: 4
|
|
|
|
|
|
2014-03-30 23:26:47, vasárnap
|
| |
| |
Kovács Erika
Talán....
meg kellene szólítanom a szilánkokat
talán el kellene mondanom nekik,
hogy mennyire szúrnak, fájnak,
amikor húsomba fúródva táncolnak
kopott hegedű bűnös dallamára...
ha megérinteném őket
óvatosan,
ahogy az elhagyott fákat szoktam
és belélegezném
amit mondani akarnak...
ha megbocsájtanék
helyetted
a bennem lecsupaszodott lelkednek,
megérthetném az enyémet
és szédült könnyeimet
a kínzó csendemben
talán ha megérinteném a szilánkokat
lassan
óvatosan
hogy ne fájjon neked se...
Link When a Woman loves a Man
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Kovács Erika |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-01-29 19:56:10, kedd
|
| |
| |
Kovács Erika
Csendedhez simulok.
Apró csillagom vagy a végtelen égbolton.
Némán meghajló fűzfa törzsén a büszke magány.
S én :
- hajladozó tűzpiros pipacs hamvas szirma leszek
szomorú ágaid alatt, hogy éjjelente
amikor senki sem látja, elálmodhassam
s önfeledten mezítelenül táncolhassak
megálmodott boldogságomban...
Link Concerto d' Aranjuez
d |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Kovács Erika |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2012-11-20 01:37:36, kedd
|
| |
| |
Kovács Erika
Mindíg lesz egy pillanat
Tudod, mindig lesz egy pillanat
egy gazdátlan gondolat,
amikor rám találsz és én rád.
Ilyenkor csendben
lopva körülnézünk,
mert nem kell, hogy lássa a világ
miként suhan át
két szív között
egy apró simogatás.
Talán lehunyjuk szemünk,
mert minden perc egy néma vallomás.
Kezeddel átöleled nyakam,
és megkeresed arcomon
őrült világunk lopott pillanatait,
majd lelkeink
szorosan össze ölelkeznek
Kabátunk összébb húzzuk
ki ne essen magányunk
és tovább lépünk...
egy másik pillanatba..
.
Link Dreaming
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Kovács Erika |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2012-11-06 00:35:45, kedd
|
| |
| |
Kovács Erika
Fehér inged...
Álmomban levettem fehér-inged
és erős mellkasodra tettem
vágyódó meztelenségem.
Lehunyt szemed alatt vibrált a vágy
mozdultam, vagy mozdultál,
de egymásba fonódtunk.
Légzésem felgyorsult és ölemmel,
vagy lelkemmel...(?)
magamba szorítottalak,
majd hajamba tépett
a részegítő sikamlós reggel
és sárgás-barna szemeiddel
sírtam fehér ingedért...
Tudod Te, hogy szemem
tegnap is rajtad felejtettem?
És, hogy álmomban hozzád bújva
majdnem kitakartalak?
Szemlesütve álltam,
úgy szégyelltem remegő ajkam,
mégis odapróbáltam magam mellkasodra.
Pont szíved felé és fejem is odafért.
Tudod Te?
Nem.
Ne is tudd meg soha,
mert féltelek.
Leginkább magamtól,
hogy életre keltelek.. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Kovács Erika |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 4
|
|
|
|
2018. November
| | Hét | Ked | Sze | Csü | Pén | Szo | Vas | |
| | 1 | 2 | 3 | 4 | |
| 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | |
| 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | |
| 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | |
| 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | |
| |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
0 db bejegyzés |
| e év: |
5 db bejegyzés |
| Összes: |
1346 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 116
- e Hét: 154
- e Hónap: 1722
- e Év: 9329
|
|
|
Offline
