|
2012-11-20 22:54:51, kedd
|
| |
| |
Csősz József
Lépcsősorok
Egyiken eljutok végre
udvari fényből az árnyba,
kis szoba halk hűvösébe,
vad zajokat odahagyva.
Másikon rég elindultam...
Életem bő derekánál
szűk teraszon van a lábam,
nem rohan, egyre csak hátrál.
Ifjan még meg se lepődtem:
engem is vár az a csúcs... Most
hétszer tíz fokúnak érzem
grádicsom... nyissatok ajtót!
Őszi nap ablakom foglya,
tánca kint annyira könnyed,
épp ezért indulok újra.
Lefelé lépni is könnyebb.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Csősz József |
|
|
|
|
|
Offline
