|
2013-03-27 23:51:52, szerda
|
| |
| |
Szergej Jeszenyin
Ki vagyok én?
Ki vagyok én? Álmaim bolondja,
szemem kékjén ködök árnya ül,
s csak álmodtam azt is tán, hogy élek,
kéz a kézben - egyes egyedül.
Csókollak, de már csak megszokásból,
mert csókoltam annyi-annyi mást,
és oly mindegy, hogy gyufát lobbantok,
vagy szavakból gyújtok lobogást.
"Édesem", "szerelmem", mindörökre"...
S mélyemben a csend hálót vetett,
ha viharok bolydítják a lelked,
jaj, a dolgok lelkét nem leled.
S épp ezért már nem félem riadtan,
vágyaimra hogy ne vágyjak én:
lombbá szöktöd, szép kis nyírfaágam,
egyformán a másé és enyém.
Ám törvény, hogy szív szívet keressen
s börtönéből vágyódjon tovább,
én bitorlón utad el nem állom,
el sem átkozom lépted nyomát.
Ki vagyok én? Álmaim bolondja,
szemem kékjén ködök árnya ül,
tán álmodtam azt is, hogy szeretlek,
kéz a kézben - egyes egyedül.
Link The Loner
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Jeszenyin Szergej |
|
|
|
|
|
Offline
