|
 1/3 oldal 
|
Bejegyzések száma: 27
|
|
|
|
|
|
2018-02-28 10:51:47, szerda
|
| |
| |
Böröndi Lajos költő beszélgető estje 2018.03.01. csüt. 18 óra, Mosonmagyaróvár, a Cselley ház
Most nyolcvanévesek lennénk
Szemembe nézett,én is
szemébe néztem,
páros volt a fájdalom
Meghaltam, meghalt ott a téren
Ő is azon a véres napon.
Olyan közel volt, hogy éreztem a
géppuska olajos illatát.
Ujja reszketett, mert tudta,
hogy megöl,
és neki sincs tovább.
Most nyolcvanévesek lennénk,
sétálhatnánk karonfogva a hóesésben.
De nem volt jövő idő,
minden elvérzett ott a téren. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-02-27 07:23:16, kedd
|
| |
| |
Sok mindent lehetett olvasni az idei Kommunizmus Áldozatainak Emléknapja rendezvényekről. Rendkívüli történelem órák, előadások, megemlékezések szerte az országban. Mosonmagyaróváron filmvetítés volt vasárnap az érdeklődőknek ( tíz fő), hétköznap az iskoláknak. A Bolyai a filmvetítés előtt külön megemlékezést is tartott, a Gulyás Lajos Kollégium az óvári temetőben emlékezett. Leginkább Hódmezővásárhely tett ki magáért. Ott egy teljes heti programsorozatot szerveztek. Könnyű nekik. Emlékpontjuk van. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-02-26 05:37:33, hétfő
|
| |
| |
A szél-járás c. kulturális folyóirat 1956-os írásai 2008-2018
2009. 3. szám
Böröndi Lajos: Megsebzett ünnep
Czirok Ferenc: 1956 ,,A tisztalelkűek zendülése"
Tóth Mihály: Istenem, adj lehetőséget a népemért való szolgálatra! Gulyás Lajos emlékezete
Ebinger Endre: Mosonmagyaróvár Népe! Polgártársak! ( Egy 1956-os plakát története)
2010. 3. szám
Neszméri Sándor: Szolidaritás a félelem árnyékában
(Beszélgetés Morvay Lajos tanárral 1956-ról)
2012. 4. szám
Rendhagyó könyvbemutató - Ferenczy Klára: Közöttünk élnek
Menekülés a szabadságba - Recenzió Dr. Galambos Levente könyvéről
2013. 1. szám
Kovács István: A lengyel út, avagy ami Lengyelországban 1956 tavaszától őszéig történt
2014. 1.szám
Zsirai László: Napló-hármasvetületben - L. Burda Zsuzsanna Ella könyve című regényéről
2017.1.szám
Varga Gabriella: Linzi magyarok közt - Deák Ernő: Az Öreghegytől a Schneebergig - könyvbemutató
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-02-25 02:00:17, vasárnap
|
| |
| |
Február 25. a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapja
Mosonmagyaróvár Fehér Ló Közösségi Ház 16 óra
Filmvetítés: Soha,sehol,senkinek |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-02-23 05:15:24, péntek
|
| |
| |
A kisalfold.hu-n Extra (fizetősen) olvasható csak a Holdsarló és csillag őrzi a muzulmán gazdász emlékét Mosonmagyaróváron c. cikk.
Két sor azért leolvasható belőle az online felületen: A magyaróvári temetőben holdsarló és csillag őrzi Moustafa Nourey Bej emlékét, aki a magyaróvári akadémia hallgatója volt. Hogy temethettek egy iszlám vallású férfit keresztény temetőbe?
A papíralapú cikkből a kérdésre egyrészt nem kap választ az olvasó, úgyhogy én ideírom, hogy a temető köztemető volt már akkor, így temethették el ezt a szegény fiatalembert ( 1898-1921) a magyaróvári temetőbe és ebből kifolyólag az újságíró provokatív kérdése is okafogyott lett volna, ha előbb megérdeklődi a temető történetét és nem próbál be egy ilyen ellentétet.
De, hogy a temetoinfo.hu weboldalon a magyaróvári temetőben található 1956-os emlékhelyhez miért azt írták, hogy ÁVH, na arra kereshetne választ a Kisalföld! |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-02-22 06:27:17, csütörtök
|
| |
| |
Rendkívül gazdag életúttal a háta mögött, 75. születésnapját ünnepli ma, február 22-én L. Burda Zsuzsanna, a jánossomorjai, ma Mosonmagyaróváron élő költő, író, képzőművész.
Irodalmi munkásságát négy kötet jelzi, melyek közül kettő verses (Mindörökre Uram?, Kikötő lelkemnek),egy riport (Arcok) és egy kisregény (Ella könyve).
Mellettük évekig újságot írt (Hanságszél, Jánossomorjai Napló) és még jelenleg is szerkeszt (Aranypor).
Versei helyi és megyei újságokban, antológiákban, egyéb irodalmi folyóiratokban, kiadványokban jelentek, jelennek meg.
Képzőművészeti tevékenységét több tucat közös - és önálló kiállítás fémjelez a járás teljes területén, azon kívül és a határon túl is.
A művésznő néhány éve képzőművészeti alkotókört alapított és vezet a Fehér Ló Közösségi Házban festőtársával Móczi Sándorral (Kreatív Alkotók Köre), önzetlenül átadva technikai tudását, művészi látásmódját a tanulni vágyó,tehetséges tanítványoknak.
L. Burda Zsuzsanna teljes életműve mind Jánossomorja,mind Győr-Moson-Sopron megye kulturális életének olyan értékes része, mely méltán érdemelné az elismerést.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-02-21 04:54:51, szerda
|
| |
| |
szél-járás - 10 éves a folyóirat -
A szél-járás a régió ( Ausztria,Magyarország,Szlovákia,Szlovénia) kulturális folyóirata. Évente négy számmal jelenik meg. A honismeret rovatban jónéhány szól 1956 történelméről is.
A mosonmagyaróvári Huszár Gál Városi Könyvtárban minden száma megtalálható, egyes számok az internetről is letölthetők.
Sajnos nekem kissé hiányos a gyűjteményem, jöttem rá, mikor katalogizáltam az eddig megjelent mintegy harminchét számot, de egy '56-os cikkgyűjteményt mindenképp készítek belőlük.
A folyóirat további rovatai : irodalom, életpályák, barangoló, színház, képzőművészet, zene, fotó, szélfúvás, recenzió, nekrológ.
Ennek a tíz évnek a munkája olyan hatalmas szellemi értékkel bír, hogy akár egy teljes repertóriumi különszámot is megérne készíteni a tíz év anyagából. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-02-20 00:17:37, kedd
|
| |
| |
,,Kiáltanod kell nap-nap azokért,
kiket örökre elnémítottak." - szólít fel bennünket Tollas Tibor költő Sose szabadulva című versében.
Kedves Diákok!
Jegyezzük meg ezt a mondatot, hiszen világszerte, az 1997-es Kommunizmus fekete könyve alapján száz millió emberre, de csak magyar részről és itt az egész Kárpát-medencére is kell gondolnunk, százezrekre emlékezünk a közelgő Kommunizmus Áldozatainak Emléknapján. Az idehaza hivatalosan 2000. óta létező emléknapra manapság elnevezői is kellő odafigyeléssel készülnek, de már települési önkormányzatok, megyei jogú városok, egyéb intézmények, kiállítóhelyek s a média is tematikus napot, kiállítást, előadást, filmvetítést,megemlékezést szervez. Külön jelentőséggel bír, hogy a kormány 2015-öt a Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok és kényszermunkások emlékévévé nyilvánította, november 25-ét pedig a Szovjetunióba hurcoltak emléknapjává. Sőt, a Parlamentben a Gulágkutatók Nemzetközi Társasága és a Szovjetunióban volt magyar politikai rabok és kényszermunkások Szervezete tartott akkor konferenciát Trauma és tabu címmel.
Ezen a napon azonban emlékezünk még azokra is, akik az ötvenes évek elején létrehozott internáló- , kényszermunka táborokban, börtönökben sínylődtek, vesztették vagy vették el életüket. E kor áldozatainak emlékét is ma már szerencsére több szervezet őrizheti.
Az egyik ilyen a Hortobágyi Kényszermunka Táborokba Elhurcoltak Egyesülete, melynek alapvető célja, hogy ezek a hortobágyi táborhelyek ne vesszenek el az idő homályában, hanem emlék - és kiállítóhelyek, emlékművek figyelmeztessenek a sok-sok szenvedésre, hisz ezekbe a táborokba kényszerítettek száma elérte a tízezer főt. Ezen emlékezet megőrzését szolgálja az is, ha a túlélők, még ha az utolsó pillanatban is, de papírra vetik élettörténetüket. Erre szép példa Hantó Zsuzsa történész Haramiák és Emberek című könyve, mely mintegy négyszáz oldalon keresztül ismerteti a Magyar Gulágon szenvedők visszaemlékezéseit.
Míg Hantó könyve a hortobágyiakra fókuszál, addig Ilkei Csaba, Internálótáborok Kistarcsától Recskig című, mintegy 340 oldalas könyve az átfogó emlékezet megőrzését szolgálja.
A szerzői kiadásban megjelent munka letölthető az internetről.
S, ahogy Ilkei már könyvének címében is megemlíti Recsket, nekem is beszélnem kell arról a büntető - haláltáborról, amely 1950-1953 között a legkegyetlenebb volt Magyarországon. Helyére nemzeti emlékparkot hozott létre a Recski Szövetség, s annak néhai elnöke Krasznay Béla, volt recski fogoly, aki haláláig, kilencvenhárom éves koráig rendíthetetlenül őrizte társai emlékét. Előremutató, hogy a recski tábornak van egy elkötelezett kutatója és publikálója is. Ő Bank Barbara történész, aki egyben a kormány által, a kommunista diktatúra működésének feltárására 2014-ben létrehozott Nemzeti Emlékezet Bizottságnak is a tagja.
De tudnunk kell a Magyar Politikai Foglyok Szövetségéről, a POFOSZ-ról, ahogy az 1956-os forradalom emlékét őrző 56-os Szövetségről, az 1956-os Pesti Srác Alapítványról vagy a Corvin-közi Bajtársi Közösségről, ahogy a Mosonmagyaróvári '56-os Egyesületről is.
Az említett szervezetek mellett azonban vannak olyan kutatóhelyek és intézetek is, melyek még régebbről vagy csak épp a közelmúlttól foglalkoznak az emlékezet megőrzésével.
A korábbiak közül érdemes megemlíteni az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárát, illetve a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítványt, a legújabbak közül pedig a VERITAS Történetkutató Intézet 1945 utáni kutatócsoportját, valamint a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézetet, a RETÖRKIT, melynek kutatóitól két viszonylag új könyvet is találni a témában. Az egyik a Politikai túlélés művészete, mely arra keresi a választ, hogy a Magyar Szocialista Párt (MSZP), mint a pártállami diktatúrát irányító, 800 ezres taglétszámú Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) jogutódja és örököse, hogyan élhette túl a '89-es rendszerváltást. A másik pedig a Nagy Imre kód című munka, mely a mártír miniszterelnök és társai 1989. június 16-ai újratemetésével kapcsolatos állampárti döntéshozatalok kulisszatitkaiba nyújt betekintést.
A kiállítóhelyek legismertebbje nyilván a 2002 óta működő Terror Háza Múzeum Budapesten, az Andrássy út 60. szám alatt, de tudni kell a Fónay Jenő egykori '56-os halálraítélt által kezdeményezett és létre is hozott Kisfogház Emlékhelyről, a Rákoskeresztúri köztemető látogatóközpontjáról, a felújított 297, 298, 300,301-es hősi parcellákról is.
Vidéken a Csongrád megyében található hódmezővásárhelyi Emlékpont a legismertebb, ahol idén egy teljes heti program sorozattal emlékeznek a Kommunizmus Áldozataira. A sorozat részeként lesz könyvbemutató Kereszténység és kommunizmus között címmel, rendhagyó történelemóra a kuláksorsokról, de kiállítás is, 1956-os hősök portréiból illetve filmvetítés.
Egy másik vidéki emlékhely a Nógrád megyei Hugyag községbeli, illetve a Pongrácz Gergely által létrehozott kiskunmajsai és a Fekete Pál által létrehozott békéscsabai '56-os múzeumok. A legújabb kiállítóhely Zalaegerszegen készült 2017-ben, ahol a volt ÁVH- s székház földszintjén és alagsorában alakítottak ki börtönmúzeumot. Mosonmagyaróváron sajnos a 2005-ben kitalált és sok-sok tárgyalást, tervezést, újságcikket és ígéretet megért XX. század múzeumból sosem lett semmi és már nem is fog, hisz a tervezett helyre, az ipartelepi volt határőrlaktanya épületébe, az óvári terror házába, az 1956-os sortüzet lövetők laktanyájába a piaristák költöznek.
Kedves emlékező diákok!
A kommunizmus áldozatainak emléknapján a börtönbe vetett, internált, kivégzett emberek, kicsit később az ötvenhatosok mellett meg kell emlékeznünk mindezen emberek családjairól is, akiket megbélyegeztek, akiknek az életét tették tönkre, akiknek a gyerekeit nem engedték továbbtanulni, akiket kicsaptak az iskolából, a munkahelyről.
S ez a stigma nem került le róluk az 1963 -as úgynevezett nagy amnesztia után sem. Maradtak másodrendű, megfigyelt állampolgárok hazájukban. S ez már bőven maga a Kádár -rendszer, a későbbi gulyáskommunizmus, a legvidámabb barakk időszaka, mely tartott az 1990-es rendszerváltásig, de
ha elolvassuk a Hamvas Intézet munkafüzeteit vagy megnézzük a Lejáratás és bomlasztás - A hálózat örök című dokumentumfilmet, akkor belátjuk, hogy annál sokkal hosszabb ideig, mondhatni napjainkig tartó folyamatról van szó.
Nekünk mosonmagyaróváriaknak, ez az emléknap , ahogy az október 26-ai, a november 4-ei vagy a június 16-ai az 1956-os sortűz emlékét jelenti leginkább. A sortűz áldozatainak, mártírjainak emlékezete 1989 után már soha nem halványulhat el ebben a városban. Ezért él az '56-os Egyesület, és ezért vette fel a helyi kollégium Gulyás Lajos '56-os mártír nevét. Ma ők a legfőbb emlékmegőrzők. Amíg ők léteznek, biztosan lesznek kiállítások, előadások, megemlékezések. Mint most ez a mai napi is volt.
Kedves Kollégisták!
A kollégium további megemlékező programja egy filmvetítés lesz, mely névadójáról Gulyás Lajos '56-os mártírról fog szólni.
Elhangzott Mosonmagyaróváron, a Gulyás Lajos Kollégium megemlékezésén 2018.02.19-én.
Helyszín: Magyaróvári temető, 1956-os emlékhely
Beszédet mondott: Simon Zsuzsanna, tanár
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-02-19 06:03:34, hétfő
|
| |
| |
Minden évben, hol előadással, hol kiállítással, hol filmvetítéssel, hol külső helyszíni megemlékezéssel, beszéddel adózik a Gulyás Lajos Kollégium a kommunizmus áldozatai előtt emléknapjuk, február 25-én vagy ahhoz közeli napon.
2018-ban többféle módon fogunk emlékezni.
Lesz előadás,lesz filmvetítés és lesz helyszíni megemlékezés is.
A hét a kommunizmus áldozatainak az emlékéről fog szólni. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-02-18 05:18:27, vasárnap
|
| |
| |
A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány közleménye 1.
Budapest, 2018. február 17., szombat
Mély fájdalommal tudatjuk, hogy elhunyt Balás-Piri László '56-os szabadságharcos hős, politikai elítélt, a Terror Háza Múzeumot is működtető Közalapítvány kuratóriumának elnöke, a Történelmi Igazságtétel Bizottság alelnöke és az 1956 Alapítvány kurátora.
Az 1935-ben született Balás-Piri László a pesti srácok és lányok legendás nemzedékéhez tartozott, amely gyermekfejjel élte meg a második világháború pusztításait és a Magyarország szovjet megszállása után kibontakozó kommunista terrort. Balás-Piri egyetemista társaival - ahogy ő fogalmazott, "sok tisztességes magyarral együtt" - részt vett az 1956-os forradalom és szabadságharc küzdelmeiben, amiért börtönbüntetésre ítélték.
Szabadulása után nem folytathatta tanulmányait a budapesti Orvostudományi Egyetem gyógyszerészeti karán. 1960-tól egészen a rendszerváltoztatásig többek között segédmunkásként, kocsikísérőként, bútorszállítóként volt kénytelen dolgozni, hogy eltarthassa családját. 1990 után rendszeresen publikált napilapokban, folyóiratokban, Emberek fehérben - 1956 című dokumentumkötete 1993-ban jelenhetett meg.
Kiadó: Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány
A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány közleménye 2.
Budapest, 2018. február 17., szombat
Mély fájdalommal tudatjuk, hogy elhunyt Balás-Piri László '56-os szabadságharcos hős, politikai elítélt, a Terror Háza Múzeumot is működtető Közalapítvány kuratóriumának elnöke, a Történelmi Igazságtétel Bizottság alelnöke és az 1956 Alapítvány kurátora.
Balás-Piri László 1999 óta, közel húsz éven át volt elnöke a Közép- és Kelet-Európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány kuratóriumának. Megemlékező felszólalásai mindenkor annak a nemzedéknek a szerény útmutatásai voltak, amely a huszadik század második felében a legnagyobb áldozatot hozta nemzetünk szabadságáért, függetlenségéért.
A közép-európai népek szabadságáért megtett erőfeszítései elismeréseképp 2016-ban szabadságharcos társával, Regéczy-Nagy Lászlóval együtt Petőfi-díjban részesült, amelyet már betegen vett át. Balás-Piri László 82 évet élt. Közalapítványunk Balás-Piri Lászlót saját halottjának tekinti, és osztozik családja és szerettei gyászában.
Kiadó: Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány
In.: mti.hu
Megj.: Az emberek fehérben 1956 c. könyve nekem is megvan. Nyugodjék békében. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/3 oldal
|
Bejegyzések száma: 27
|
|
|
|
2018. Február
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
27 db bejegyzés |
| e év: |
343 db bejegyzés |
| Összes: |
2731 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 717
- e Hét: 3863
- e Hónap: 4325
- e Év: 26378
|
|
|
Offline
