Belépés
maroka.blog.xfree.hu
"Legyen béke és szeretet szívedben Boldogságod sose érjen véget" Antal Mária
1951.01.15
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/7 oldal   Bejegyzések száma: 64 
Ökumenikus bűnbánati vesperás és hamvazás
  2021-02-19 16:19:02, péntek
 
  Hamvazószerda a Szent Negyven Nap, a megtérés és az önmegtagadás idejének kezdete az egyházban. Ősi szokás szerint ezen a napon a liturgiában hamut szórunk a fejünkre bűnbánatunk és a megtérés iránti vágyunk jeléül.
A főapátság ökumenikus bűnbánati liturgiára hívja meg a környék katolikus, evangélikus és református lelkipásztorait. Bűnbánatunkat és kéréseinket a ,,csodálatos, bölcs, jó Orvos", Krisztus Istenünk elé helyezzük, most, amikor az ,,idők jeleit" a pandémiás helyzetben ismerjük fel. A COVID-járvány hasonló gondok és aggodalmak, közös kihívások és félelmek elé állítja keresztény közösségeinket - felekezeti határok nélkül. Hisszük, ebben a súlyos helyzetben kiáltásunkat, imádságunkat és bűnbánatunkat is közösen kell az Úr elé helyeznünk ugyancsak túllépve a felekezeti határokon.

Videó Link
 
 
0 komment , kategória:  Hamvazó szerda  
Szentmise Tihanyból 2021. február 17-én
  2021-02-19 15:59:03, péntek
 
  Pécsi egyház Videó Link  
 
0 komment , kategória:  Hamvazó szerda  
Ferenc pápa hamvazószerdán:
  2021-02-18 11:00:12, csütörtök
 
  Térjünk vissza Istenhez, hogy visszataláljunk az örömhöz!
Február 17-én, hamvazószerdán mondott homíliájában a Szentatya a nagyböjtöt mint visszautat mutatta be: a nagyböjt visszatérés az Atyához, visszatérés Jézushoz, visszatérés a Szentlélekhez, életünk helyes irányához, az örömhöz.
Az életben mindig lesznek teendőink és kifogásaink, de, testvéreim, ma van itt az ideje annak, hogy visszatérjünk Istenhez!
Ma lehajtjuk fejünket, hogy hamut szórjanak rá. A nagyböjt után még jobban lehajlunk, hogy megmossuk testvéreink lábát. A nagyböjt alázatos leereszkedés magunkba és másokhoz.
Az Atya, aki visszatérésre biztat bennünket, az, aki elhagyja otthonát, hogy eljöjjön megkeresni bennünket; az Úr, aki meggyógyít bennünket, az, aki hagyja magát megsebesíteni a kereszten; a Lélek, aki segít megváltoztatni életünket, az, aki erősen s mégis gyengéden ráfúj porunkra.
...... ......


A fejünkön lévő hamu emlékeztet arra, hogy por vagyunk, és a porba térünk vissza. Ám erre a porra, mely mi vagyunk, Isten ráfújta az élet Leheletét.
A nagyböjt nem rendkívüli tettek gyűjtögetése, hanem annak megvizsgálása, merre tart a szívünk. Ez a nagyböjt központi kérdése: merre tart a szívem?


Bővebben Link
 
 
0 komment , kategória:  Hamvazó szerda  
Erdő Péter hamvazószerdán:
  2021-02-18 10:54:09, csütörtök
 
  Nem csak a nagy gonosz tettek bűnök, hanem életünk eltékozlása is
...... ......


rdő Péter bíboros, prímás ünnepi szentmisét mutatott be hamvazószerdán, február 17-én az esztergomi Nagyboldogasszony- és Szent Adalbert-főszékesegyházban. A szentmisén koncelebráltak Mohos Gábor segédpüspök és az Érseki Papnevelő Intézet elöljárói.

A főpásztor homíliáját teljes terjedelmében közöljük.
Hamvazószerda van. Ma kezdődik a nagyböjt bűnbánati ideje.
1. Hálát adunk Istennek, hogy ezt a napot ma ismét együtt ünnepelhetjük egyházmegyénk főtemplomában. Tavaly ilyenkor egy pap testvérünket kellett megkérnem, hogy vezesse a szertartást, mert betegségem miatt nem tudtam vállalni a liturgiát. Aztán jöttek a hírek a járványról. Következett a nyilvános istentiszteletek felfüggesztése, majd az óvatos újrakezdés és az őszi meg a téli bizonytalanság. Itt vagyunk hát ismét a nagyböjt kezdetén.
Nem múlt el még minden megpróbáltatás, de az egyházi év ritmusa és a liturgia misztériumai belehelyezik sorsunkat Isten üdvözítő tervének tágabb összefüggésébe.

2. A nagyböjt a megtérés ideje. A hamu, amit ma fejünkre hintünk, emberi mulandóságunkra emlékeztet. Használatát a legtöbb régi vallásban megfigyelhetjük. Az Ószövetség régi görög fordítása, a Hetvenes fordítás a por és a hamu kifejezéseket egymással felváltva alkalmazza. Mielőtt pedig a mai napon meghamvazzuk a hívőket, a liturgia egyik változata szerint ezeket a szavakat mondjuk: emlékezzél ember, hogy porból vagy és porrá leszel. A Teremtés könyvében azt olvassuk, hogy Isten az embert a föld porából alkotta. Ha szellemünk csillogása több is a puszta anyagnál, ha örök életre szóló hivatásunk a materiális világ fölé emel is minket, nem feledkezhetünk meg róla, hogy ennek a világnak az anyagából vagyunk, bár lelkünket Isten közvetlenül teremtette.
Testünk a minket körülvevő anyagvilágból táplálkozik, annak erőterében él és mozog: bensőséges közösségben vagyunk az anyagi világgal. Az élőlényekkel, sőt a vízzel és a levegővel, a tengerpart fövenyével, egyszóval a föld porával is.
...... .........



3. De az Ószövetség könyvei a bűnös szívét hasonlítják a hamuhoz. A Bölcsesség könyve szerint a bűnösnek hamu a szíve és élete nyomorultabb a pornál (Bölcs 15,10). A hamu és a por tehát a mulandóság, a hiábavalóság és az értéktelen dolgokra fecsérelt élet, szóval a bűn jelképe.
Vegyük észre, testvérek, hogy nem csak a nagy gonosz tettek számítanak bűnnek, hanem életünk eltékozlása is.
Ez pedig általában úgy történik, hogy észre sem vesszük. Fontos tehát, hogy megvizsgáljuk lelkiismeretünket és ne csak azt kérdezzük magunktól, hogy milyen nagy bűnt követtünk el, hanem azt is, hogy milyen jót tettünk, milyen értéket sikerült megvalósítanunk, mert ha értéket nem találunk, ez gyakran a mulasztás és az elfecsérelt lehetőségek jele.
Ha pedig a bűnös ember megvallja vétkét, akkor éppen azt vallja meg, hogy csak por és hamu (Ter 18,27). Ábrahám mondja: ,,vettem magamnak a bátorságot, hogy beszéljek urammal, pedig csak por és hamu vagyok". Ábrahámnak ezek a szavai útközben hangzanak el, amikor alkudozik az Úrral, hogy néhány igaz kedvéért irgalmazzon Szodomának és Gomorának.
Az isteni irgalmasság kérése saját bűnösségünk megvallásával kezdődik, annak a szomorúságnak a kifejezésével, hogy bűnünk miatt szerencsétlenek vagyunk.
A legszélsőségesebb kifejezése a bűnbánatnak az ősi időkben a gyász jelképeivel történt: ,,Sion leánya, öltözz szőrruhába, hints hamut magadra, ölts gyászt" (Jer 6,26). Amikor tehát hamut szórunk magunkra, nyilvánosan megvalljuk bűnös voltunkat, az élettelen anyag nyelvén fejezzük ki, hogy bűnösnek, hitványnak ismerjük el magunkat Isten előtt. Ezzel is kérjük irgalmát.

4. Isten azonban nem szégyenkezik gyöngeségünk miatt. Ellenkezőleg, szereti, hogy por és hamu vagyunk - hiszen ő formált a föld porából - és meg akar szabadítani, magához akar emelni minket. Jézus szavai az evangéliumban arra szólítanak fel minket, hogy éljük meg nagylelkűen belé vetett hitünket.
Ne méricskéljük a külső tettek és gesztusok számát, ne az emberek, ne a közvélemény megítéléséhez igazítsuk viselkedésünket, hanem szívből forduljunk hozzá. Jézus evangéliuma nem törli el a törvényt, hanem beteljesíti.
És a törvény akkor teljesedik be, ha a szívünkbe írjuk. Az imádság, a böjt és a szegények javára szóló adományok kifejezik, hogy visszatérünk az Úrhoz, levetjük magabiztosságunkat, hogy szívből keressük Istent és hallgatjuk tanítását.

5. A most kezdődő bűnbánati idő mintegy törést jelent hétköznapi életünk úgynevezett normális idejéhez képest. Arra szolgál, hogy újra megtaláljuk a szívünket azáltal, hogy hűségesen és figyelemmel hallgatjuk Isten szavát. Csak így tanulhatjuk meg Krisztust követni szenvedése és feltámadása útján. Ilyen lélekkel járjuk az idén a nagyböjti készület útját: elismerve bűneinket, gyászolva életünkből mindazt, amit értéktelen dolgokra fordítottunk, elfogadva és kiárasztva környezetünkre Isten irgalmas szeretetét. Ámen
...... ......



Fotó: Mudrák Attila
Magyar Kurír 2021.02.17
 
 
0 komment , kategória:  Hamvazó szerda  
Teret engedni annak, ami igazán lényeges
  2021-02-18 10:44:32, csütörtök
 
  Dobszay Benedek OFM a nagyböjtről
...... .........


Az önmegtagadó cselekedet vagy gesztus, az elfordulás attól, amit addig rosszul csináltam, nem más, mint - a testemet is beleértve -, az egész személyiségem bevonása abba a valóságba, hogy hívő vagyok" - hangzott el az interjúban, melyben a nagyböjtről beszélgettünk Dobszay Benedek ferences szerzetessel

Bővebben Link
 
 
0 komment , kategória:  Hamvazó szerda  
Nagyböjti ráhangoló 2021 évben
  2021-02-17 14:59:08, szerda
 
  40 napos készület a Húsvét ünneplésére
Húsvét, a Feltámadás ténye és reménye hitünk kiindulópontja. Keresztény mindennapjaink középpontja. A szemtanúk leírják az üres sír és a Feltámadt Krisztus valódiságát, örömét. Hatással volt rájuk a halálból dicsőségesen feltámadt Krisztus és annak maradandó és látható következményei lettek az életükben. Ma is így van ez.
Hitünk azt jelenti, hogy ezzel az élő, halált legyőző, Életet fakasztó személlyel van közösségünk. Azt jelenti: van egy biztos pont az életemben, ami nem változik. Van valaki, akit mindig ugyanott és ugyanúgy megtalálhatok, és az Ő jelenléte védelmet jelent számomra. Senki és semmi nem szakíthat el Szeretetétől. Felelősségemnek is ez a forrása. Védettséget jelent, mert tudom, hogy neki adatott minden hatalom mennyen és földön. Mindenkinél jobban szeret. Az Ő színe előtt zajlik az életem. Minden tanácsa a javamat szolgálja, éppen ezért teljes bizalommal nemcsak engedem, hanem kérem, hogy irányítsa az életemet, a gondolataimat, az akaratomat. Parancsait követem. Minden helyzetben számolok vele és számítok rá.
Nem leszek sebezhetetlen, nem mentesülök a nehézségektől, sőt, a testi haláltól sem, de legbelül Vele lehetek. Ez felszabadít és motivál. Folyamatos beszédes viszonyban vagyok a Feltámadott Urammal. Bármikor, bárhol megszólíthatom imádságban. Nemcsak halvány életjeleket ad magáról, nem a levegőbe száll el, amit mond. Eljut hozzám, olyan, mint egy biztonságos, szerető ölelés. Szárnyai alatt oltalmat találunk.
40 napon át a Katolikus.ma napi rendszerességgel küldd egy meghívást, emlékeztetőt: fordulj felé, találkozz Vele a nagyböjt kegyelmein keresztül. Ebben lesznek segítségünkre az alábbi lelki vezetők. Fogadjátok minden nap szeretettel. És imádkozzatok értük, értünk is.

Áldott Nagyböjtöt mindenkinek!. Katolikus ma
 
 
0 komment , kategória:  Hamvazó szerda  
Hamvazószerda liturgiája 02.17
  2021-02-17 14:52:57, szerda
 
  OLVASMÁNY Joel próféta könyvéből
Isten büntető ítélete gyakran buzdítás a hozzá való őszinte visszatérésre. Megtérésünk gyökeres, komoly cselekedet legyen!
A bűnbánatra így figyelmeztet a próféta: Térjetek meg! Teljes szívetekből hozzám térjetek! Böjtöljetek, hangos szóval sirassátok bűneiteket! A szíveteket szaggassátok meg, és ne a ruhátokat; keressétek Isteneteket, Uratokat! Ő jóságos és irgalmas, türelemmel gyógyítgatja sebeiteket. Ki tudja, hátha visszatér és újra megbocsát, s áldás fakad a nyomában; így az Úr, a ti Istenetek elfogadja majd étel- s italáldozataitokat. Fújjatok meg minden harsonát a szent hegyen! Üdvös böjtöt is hirdessetek! Népemet gyűjtsétek egybe, szent közösséggé legyen! Hívjátok az öregeket, hozzátok a gyermekeket, még a csecsemőket is! Nászházát hagyja el most a vőlegény, és a menyasszony is! A papok, az Úr szolgái, hangos szóval sírjanak, az előcsarnok és az oltár között így kiáltsanak: ,,Könyörülj, Uram, könyörülj népeden, ne tűrj ilyen gyalázatot örökségeden! Ne uralkodjanak rajtunk pogány nemzetek! Ne mondhassák gúnyolódva: »Hol van hát Istenetek?«" Erre az Úr féltő szeretettel tekintett országára, és népének megkegyelmezett.
Ez az Isten igéje. Joel 2,12-18

SZENTLECKE Szent Pál apostolnak a korintusiakhoz írt második leveléből
Itt az alkalmas idő, hogy kiengesztelődjünk Istennel.
Testvéreim!
Krisztus követségében járunk. Isten maga buzdít titeket általunk.
Krisztus nevében kérlek, engesztelődjetek ki az Istennel! Ő a bűn hordozójává tette értünk azt, aki bűnt nem ismert (Jézust), hogy általa Isten igaz voltának részesei legyünk.
Mint az ő munkatársai, figyelmeztetünk titeket, hogy Isten kegyelmét ne vegyétek hiába. Azt mondja ugyanis az Úr: ,,Amikor az időt alkalmasnak látom, meghallgatlak, és ha eljön az üdvösség napja, segítek rajtad." Nézzétek, most van itt az alkalmas idő! Most van itt az üdvösség napja.
Ez az Isten igéje. 2Kor 5,20-6,2

EVANGÉLIUM Szent Máté könyvéből
Jó cselekedeteinkkel ne az emberek elismerését keressük, hanem egyedül Istentől várjunk értük jutalmat!
A hegyi beszédben Jézus így szólt tanítványaihoz:
Vigyázzatok! Jótetteitekkel ne hivalkodjatok az emberek előtt, mert így a mennyei Atyától nem kaptok értük jutalmat. Amikor tehát alamizsnát osztasz, ne kürtöltess magad előtt, mint a képmutatók teszik a zsinagógákban és az utcákon, hogy dicsérjék őket az emberek! Bizony mondom nektek, ezzel már meg is kapták jutalmukat. Amikor te adsz alamizsnát, ne tudja bal kezed, mit cselekszik a jobb kezed, hogy adományod rejtekben legyen, és akkor Atyád jutalmaz meg érte, aki lát téged a rejtekben is.
Amikor pedig imádkoztok, ne legyetek olyanok, mint a képmutatók, akik szeretnek az emberek szeme láttára a zsinagógákban és az utcasarkokon állva imádkozni! Bizony mondom nektek, már meg is kapták jutalmukat. Amikor imádkozol, menj be a szobádba, és zárt ajtó mögött, a rejtekben imádkozzál Atyádhoz! Atyád, aki a rejtekben is lát, megfizet neked.
Amikor böjtöltök, ne legyetek mogorvák, mint a képmutatók! Keserű arcot mutatnak, hogy az emberek meglássák rajtuk a böjtölést. Bizony mondom nektek, ezzel már meg is kapták jutalmukat. Amikor te böjtölsz, illatosítsd be hajadat és mosd meg arcodat, hogy az emberek ne vegyék észre böjtölésedet, csak Atyád, aki a rejtekben jelen van! Atyád, aki a rejtekben is lát, megfizet neked.
Ezek az evangélium igéi. Mt 6,1-6.16-18
Forrás: Igenaptár oldal
*
- Elmélkedés - C Horváth István Sándor
A mai nappal elkezdődik a húsvéti előkészület ideje, a nagyböjt. Ezt a 40 hétköznapot, továbbá a nagyböjti vasárnapokat magába foglaló időszakot a hamvazószerda nyitja meg. A sajátos elnevezés e nap szertartására, a hamvazásra utal, amely a szentmisében történik. A hamu az előző év virágvasárnapi barkájából, annak elégetésével készül. Ezt a hamut áldja meg a miséző pap, majd pedig a jelenlévők homlokára kis keresztet rajzol, miközben ezt mondja: ,,Emlékezz, ember, hogy por vagy és porrá leszel!" Vagy ezt is mondhatja: ,,Tartsatok bűnbánatot, és higgyetek az Evangéliumban!" A hamvazás egy rövid bűnbánati szertartás, amelyet az is jelez, hogy a szentmise kezdetén a szokásos bűnbánati cselekmény elmarad, hiszen a hamvazás helyettesíti azt. A szentgyónást természetesen nem helyettesíti, ha súlyos bűnünk van.
A hamvazószerdai evangélium böjtre, imádkozásra és a jócselekedetek gyakorlására való felszólítás. E három dolog említése nem csupán az Egyház sok évszázados gyakorlatának bemutatása és nem is csak annak ajánlása, hanem felszólítás számunkra. A böjt gyakorlata által fékezzük testi kívánságainkat, korlátozzuk vágyainkat, hogy a lelkiekre tudjunk figyelni! Újuljunk meg az imádságban! Keressük azokat a lehetőségeket, amikor embertársainkkal jót tehetünk! Tegyük ezt annak tudatában, hogy lemondásainkért cserébe Isten önmagát adja nekünk.

Imádság
Irgalmas Istenünk! Igaz bűnbánattal és irántad való szeretettel valljuk meg bűneinket és kérjük tőled a bűneink bocsánatát. Te jó, igazságos és irgalmas vagy, és minden gonoszságunktól, vétkünktől megtisztítasz minket. Nagylelkűséged és hűséged leginkább abban nyilvánul meg, hogy lehetőséget adsz nekünk a felemelkedésre, a bűntől való megszabadulásra, a lelki megtisztulásra és újjászületésre. Valljuk, hogy szereteted erősebb bűneinknél. Segíts minket, hogy elforduljunk bűneiktől és elinduljunk az engedelmesség útján!

Hanganyag Link
 
 
0 komment , kategória:  Hamvazó szerda  
Hamvazószerdával megkezdődik a húsvéti előkészületi idő, .
  2021-02-17 14:46:50, szerda
 
  Hamvazószerdával megkezdődik a húsvéti előkészületi idő, a nagyböjt
...... .........


A nagyböjt, a húsvétra felkészítő negyvennapos előkészületi időszak hamvazószerdán veszi kezdetét, amely idén február 17-ére esik. A keresztények ebben a bűnbánati időszakban hitük elmélyítésével, kiengesztelődéssel és böjttel készülnek húsvét ünnepére, Jézus Krisztus halálára és feltámadására.
A nagyböjt latin elnevezése quadragesima, negyvenet jelent, azt a negyven napot jelöli, ami hamvazószerdán kezdődik és húsvétvasárnap ér véget. A böjtölésről már a Szentírásban olvashatunk, ami soha nem öncélú cselekedetet jelöl, hanem mindig a bűnbánat, a gyász vagy az Istenhez forduló kérés, valamint a nemzeti tragédiákra való emlékezés kísérőjeként jelenik meg.
A böjtöt tartó ember külső jellemzői közé tartozik a bűnbánó öltözéke, a hamunak a fejre történő szórása vagy épp az ételtől-italtól való tartózkodás. A böjtnek a célja az ember Isten előtt való megalázkodásának kifejezésre juttatása, valamint a lélek megtisztulása, megújulása. A próféták különösen is hangsúlyozták, hogy a külső, fizikai böjt egy belső megújulást kell hogy szolgáljon, amelynek a felebaráti szeretet cselekedeteiben is meg kell nyilvánulnia (vö. Iz 58,3 kk).
A böjtöt és a böjti időszak hosszát illetően az Ószövetségben nem találunk egységes előírásokat, a nép Saul halála után hét napig böjtölt (1Sám 31,13), Dávid király bűnbánati böjtöt tartott, Mózes negyven napon át böjtölt mielőtt a tízparancsolatot, mint az Istennel kötött szövetségének alapokmányát kihirdette (Kiv 34,28). A zsidó nép negyven évig vándorolt a pusztában, Illés útja negyven nap és negyven éjjel tartott a Hórebre (1Kir 19,8), Jónás Ninive népét negyvennapos bűnbánatra kéri (Jón 3,3).
Az Újszövetségben is megjelenik a böjt. Anna prófétaasszony böjttel és imádsággal szolgálta Istent és várt a megígért Messiásra (Lk 2,37). Lukács evangéliuma szerint Jézus nyilvános működésének kezdetén negyven napra elvonult a pusztába (vö. Lk 4,1 kk), illetve az ő példája nyomán az első keresztény közösségek számára is alapvető volt a böjt és az imádságos lelkület: ezt teszik az apostolok elküldésekor (vö. ApCsel 13,2-3) és a keresztény elöljárók kiválasztása kapcsán is (vö. ApCsel 14,23). Mindennek az az üzenete, hogy a böjt és az imádság megtisztítja és felemeli a testet és a lelket, így az ember alkalmasabbá válik Isten szavának befogadására.
A keresztények számára azonban a legfontosabb példa Jézus böjtje. Ennek nyomán alakult ki az első századokban a negyvennapos böjt megtartása és a 4. századra már általánossá vált a keresztény világban. A böjti időszak egyben a felkészülés ideje volt a katekumenek részére a keresztségre, a nyilvános bűnösöknek a nagycsütörtöki feloldozásra, és mindenkinek a húsvéti misztérium ünneplésére.
A nagyböjt a 7. század óta hamvazószerdával veszi kezdetét, mivel a vasárnapot (az Úr napját) az Egyház nem tekinti böjti napnak. Húsvét ünnepe mozgó ünnep, ami azt jelenti, hogy a tavaszi nap-éj egyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnap ünnepeljük. A Katolikus Egyház 1581-ben kánonban rögzítette azt a számítási módot, mely meghatározza ennek naptári idejét.
A böjti előírások a századok során enyhültek, mert amíg a 11. századig olyannyira szigorú böjtöt tartottak, hogy késő délutánig semmit nem ettek, a böjti napokon egyáltalán nem fogyasztottak húst, tejterméket és tojást, addig napjainkban az Egyház csak hamvazószerdára és nagypéntekre ír elő szigorú böjtöt a - 18 és 60 év közötti - hívek részére. E két napon és nagyböjt többi péntekén a 14 évesnél idősebb tagjait arra kéri az Egyház, hogy a böjti fegyelem megtartásaként ne fogyasszanak húst és a legfeljebb háromszori étkezés részeként csak egyszer lakjanak jól. A görög katolikus közösségekben hamvazószerda előtti hétfőn kezdődik a nagyböjti időszak.
Mindezen előírások mellett fontos rámutatni arra, hogy a húsételtől való tartózkodás nem tekinthető manapság önmagában böjti cselekménynek. A hús fogyasztása az ókori és középkori ember számára sokszor ritka, ünnepi alkalomnak számított, vagyis az erről való lemondás az adott kultúrában valóban a bánat és az önmegtagadás alkalmas kifejezőeszközének bizonyult. E gondolatot tovább folytatva, kiegészítve azzal, hogy az ószövetségi gyakorlatban az egyéni bánatnak is számos formája lehetett, kérdésként áll a külső böjt gyakorlata a modern ember előtt, azaz mi az az érték, szokás az életünkben, amihez általában ragaszkodunk és az Isten előtti meghajlás jeleként szívesen lemondanánk róla? A mai kor embere számára a böjt nemcsak a hústól, hanem a dohányzástól, az édességtől, a szórakozástól, a wellnestől stb. való tartózkodást is jelenti, de mindez mit sem ér, ha nem jár belső megújulással, amolyan negyvennapos lelki méregtelenítéssel, amelynek végén Istenhez kerülünk közelebb.
Szent Máté evangélista szavai mai is aktuálisak: ,,Amikor böjtöltök, ne legyetek mogorvák, mint a képmutatók! Keserű arcot mutatnak, hogy az emberek meglássák rajtuk a böjtölést. (...) Amikor te böjtölsz, illatosítsd be hajadat és mosd meg arcodat, hogy az emberek ne vegyék észre böjtölésedet, csak Atyád, aki a rejtekben jelen van!" (Mt, 6,16-18) Böjtölésünk során legyünk alázatosak, hogy újjászülethessünk Jézus feltámadásának titkában.
Az idei évben a pandémia miatt az Istentiszteleti és Szentségfegyelmi Kongregáció átmenetileg módosítja a nagyböjt kezdetén szokásos hamvazkodás szertartásrendjét: ,,Miután a pap imádsággal megáldotta a hamut, és meghintette szenteltvízzel, szó nélkül a templomban jelen levő hívekhez fordul, és mindössze egyetlen egyszer mondja el mindenkinek a Római misekönyv formuláját: ,,Térjetek meg és higgyetek az evangéliumban" vagy: ,,Emlékezzél, ember, hogy porból vagy és porrá leszel!" Ezt követően a pap lemossa a kezét, felölti a szájat és az orrot eltakaró maszkot, majd mindenkit meghamvaz, aki eléje járul, vagy pedig ő maga megy a helyükön maradó hívekhez. A pap ujjai közé veszi a hamut és minden hívő fejére hint belőle, anélkül, hogy bármit is szólna."
Minden kedves olvasónknak áldott nagyböjti, felkészülési időt kívánunk!
Veres András győri megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konfrencia (MKPK) elnöke február 17-én, szerdán 18 órakor Győrben a Nagyboldogasszony-székesegyházban celebrál szentmisét hamvazószerda alkalmából.


Forrás: MKPK Sajtószolgálat
Fotó: Vatican News
Magyar Kurír 2021.02.17

 
 
0 komment , kategória:  Hamvazó szerda  
Útravaló – 2021. február 17 - hamvazó szerda
  2021-02-17 14:40:28, szerda
 
  A nagyböjti idő kezdetén a bűnbánat jeleként hamut hintünk fejünkre. A hamu tudatosítja bennünk: porból lettünk, és visszatérünk a porba. Emberek, véges teremtmények vagyunk, testi létünk időleges, véges, mégis sokszor úgy élünk, mintha nem vennénk tudomásul ezt, mintha örök időnk, végtelen időnk volna.
Egy-egy év épp ilyennek tűnhet: végtelen időnek, amikor lassan peregnek a percek vagy alig akar eltelni egy-egy hét, hónap, alig akarunk már egy-egy kis szabadsághoz, pihenőhöz, ünnephez elérkezni. Aztán hirtelen megint hamvazószerda van.
Közben eltelt tizenkét hónap, és mi történt veled? Mi történik velünk nap mint nap az életben? Semmi - a legtöbben ezt válaszoljuk, amikor kérdeznek. Különös élménye az embernek a semmi: másra számít, jobbat vár, jobbat gondolt magának. Különös elvárásaink vannak a napjainkról, várjuk, hogy esemény legyen. És még sincs semmi.
Először is a kérdés: mit várok? Várakozom valóban vagy inkább elvárok? Elvárom, hogy tiszteljenek; hogy rend legyen körülöttem; hogy szeressenek, hogy becsüljenek, hogy fölnézzenek rám. Elvárom, hogy úgy kezeljenek, ahogy én akarom; elvárom, hogy olyan történjen csak, ami nekem tetszik; elvárom, hogy legyen boldogság, rend, öröm körülöttem és bennem.
A ,,semmi" feldühít, és agresszívvé tehet: dühömet aztán megpróbálom levezetni, főleg a másikon. A gyöngébben, akiről azt gondolom, hogy alattam van. A világban valóban ezt látjuk és tapasztaljuk. Dühös és agresszív emberek közt élünk: káromkodnak, lökdösődnek, Istent és embert nem ismerve járnak-kelnek.
A keresztény ember éppen a nagyböjti időben még intenzívebben szembesül a semmivel, és Krisztus példája alapján gyakorolja, hogy elutasítsa a világ fiainak agresszióját, meg akarja tanulni helyesen kezelni a dühét, a tehetetlenségéből fakadó gyilkos vágyat, hogy lenyomja a másikat, csak hogy legyen valami, hogy érvényesüljön.
A böjt a lemondások ideje, a tudatos figyelem ideje. A nagyböjti időben érdemes volna még tudatosabban élni és figyelni, felismerni, hogy az életem minőségéért magam is felelős vagyok.
Alapdolgokkal kell kezdeni mindig: az első ilyen, hogy köszönök és megköszönök. Ez volt az első, amit szüleink megtanítottak nekünk, és ezt felejtjük el leggyorsabban. Köszönök Istennek, amikor csak tehetem: reggel, délben, este. Amikor hallom a harangszót, vagy templom, kereszt előtt megyek el. És köszönök az embereknek, amikor találkozom velük: hallhatóan, értelmesen. Fölismerem a másikban az embert. Meg nekem is jólesik, ha köszönnek nekem, ha nem csak átnéznek rajtam.
Aztán nézzük az elvárásainkat: nyújtom azt, amit elvárok? Vagy csak kifogás van, hogy nekem ne kelljen valamit megtenni, erőlködni, viselkedni? Másra mutogatni tudunk jól. A bűnbánat a felelősségemre hívja fel a figyelmet: én tettem. Én vagyok hanyag, én vagyok rendetlen, figyelmetlen, kényelmes, lusta. Csak könnyebb ráfogni a másikra, a családtagra, a szomszédra, bárkire.
Tegyünk mindennap valami jót, legyünk kedvesebbek, figyelmesebbek. Rajtam is múlik, hogy milyen ez a világ, milyen a családom, a közösségem. X. Kelemen pápa (1590-1676) jelmondata ez volt: bonum auget, malum minuit - a jót fokozva, a rosszat csökkentve. Ez legyen nekünk is a vezérelvünk a következő időszakban.

Magyar Kurír
 
 
0 komment , kategória:  Hamvazó szerda  
Hamvazó szerda - nagyböjt kezdete
  2021-02-16 16:25:42, kedd
 
  ........


Hamvazószerdával megkezdődik a húsvéti előkészületi idő, a nagyböjt
Nagyböjt, a húsvétra felkészítő negyvennapos előkészületi időszak, hamvazószerdán veszi kezdetét, amely idén február 17-ére esik. A keresztények ebben a bűnbánati időszakban hitük elmélyítésével, kiengesztelődéssel és böjttel készülnek húsvét ünnepére, Jézus Krisztus halálára és feltámadására.
Nagyböjt latin elnevezése: quadragesima, negyvenet jelent, azt a negyven napot jelöli, ami hamvazószerdán kezdődik és húsvétvasárnap ér véget. A böjtölésről már a Szentírásban olvashatunk, ami soha nem öncélú cselekedetet jelöl, hanem mindig a bűnbánat, a gyász vagy az Istenhez forduló kérés, valamint a nemzeti tragédiákra való emlékezés kísérőjeként jelenik meg.
A böjtöt tartó ember külső jellemzői közé tartozik a bűnbánó öltözéke, a hamunak a fejre történő szórása vagy épp az étel - italtól való tartózkodás. A böjtnek a célja az ember Isten előtt való megalázkodásának kifejezésre juttatása, valamint a lélek megtisztulása, megújulása. A próféták különösen is hangsúlyozták, hogy a külső, fizikai böjt egy belső megújulást kell, hogy szolgáljon, amelynek a felebaráti szeretet cselekedeteiben is meg kell nyilvánulnia (vö. Iz 58,3 kk).
A böjtöt és a böjti időszak hosszát illetően az Ószövetségben nem találunk egységes előírásokat, a nép Saul halála után hét napig böjtölt (1Sám 31,13), Dávid király bűnbánati böjtöt tartott, Mózes negyven napon át böjtölt mielőtt a tízparancsolatot, mint az Istennel kötött szövetségének alapokmányát kihirdette (Kiv 34,28). A zsidó nép negyven évig vándorolt a pusztában, Illés útja negyven nap és negyven éjjel tartott a Hórebre (1Kir 19,8), Jónás Ninive népét negyvennapos bűnbánatra kéri (Jón 3,3).
Az Újszövetségben is megjelenik a böjt. Anna prófétaasszony böjttel és imádsággal szolgálta Istent és várt a megígért Messiásra (Lk 2,37). Lukács evangéliuma szerint Jézus nyilvános működésének kezdetén negyven napra elvonult a pusztába (vö. Lk 4,1 kk), illetve az Ő példája nyomán az első keresztény közösségek számára is alapvető volt a böjt és az imádságos lelkület: ezt teszik ez az apostolok elküldésekor (vö. ApCsel 13,2-3) és a keresztény elöljárók kiválasztása kapcsán is (vö. ApCsel 14,23). Mindennek az az üzenete, hogy a böjt és az imádság megtisztítja és felemeli a testet és a lelket, így az ember alkalmasabbá válik Isten szavának befogadására.
A keresztények számára azonban a legfontosabb példa Jézus böjtje. Ennek nyomán alakult ki az első századokban a negyvennapos böjt megtartása és a IV. századra már általánossá vált a keresztény világban. A böjti időszak egyben a felkészülés ideje volt a katekumenek részére a keresztségre, a nyilvános bűnösöknek a nagycsütörtöki feloldozásra, és mindenkinek a húsvéti misztérium ünneplésére.
Nagyböjt a VII. század óta hamvazószerdával veszi kezdetét, mivel a vasárnapot (az Úr napját) az Egyház nem tekinti böjti napnak. Húsvét ünnepe mozgó ünnep, ami azt jelenti, hogy a tavaszi nap-éj egyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnap ünnepeljük. A katolikus egyház 1581-ben kánonban rögzítette azt a számítási módot, mely meghatározza ennek naptári idejét.
A böjti előírások a századok során enyhültek, mert amíg a XI. századig olyannyira szigorú böjtöt tartottak, hogy késő délutánig semmit nem ettek; a böjti napokon egyáltalán nem fogyasztottak húst, tejterméket és tojást, addig napjainkban az Egyház csak hamvazószerdára és nagypéntekre ír elő szigorú böjtöt a - 18 és 60 év közötti - hívek részére. E két napon és nagyböjt többi péntekén a 14 évesnél idősebb tagjait arra kéri az Egyház, hogy a böjti fegyelem megtartásaként ne fogyasszanak húst és a legfeljebb háromszori étkezés részeként csak egyszer lakjanak jól. A görögkatolikus közösségekben hamvazószerda előtti hétfőn kezdődik a nagyböjti időszak.
Mindezen előírások mellett fontos rámutatni arra, hogy a húsételtől való tartózkodás nem tekinthető manapság önmagában böjti cselekménynek. A hús fogyasztása az ókori - középkori ember számára sokszor ritka, ünnepi alkalomnak számított, vagyis az erről való lemondás az adott kultúrában valóban a bánat és az önmegtagadás alkalmas kifejezőeszközének bizonyult. E gondolatot tovább folytatva, kiegészítve azzal, hogy az ószövetségi gyakorlatban az egyéni bánatnak is számos formája lehetett, kérdésként áll a külső böjt gyakorlata a modern ember előtt, azaz mi az az érték, szokás az életemben, amihez általában ragaszkodunk és az Isten előtti meghajlás jeleként szívesen lemondanánk róla? A mai kor embere számára a böjt nemcsak a hústól, hanem a dohányzástól, az édességtől, a szórakozástól, a wellnestől stb. való tartózkodást is jelenti, de mindez mit sem ér, ha nem jár belső megújulással, amolyan negyvennapos lelki méregtelenítéssel, amelynek végén Istenhez kerülünk közelebb.
Szent Máté evangélista szavai mai is aktuálisak: ,,Amikor böjtöltök, ne legyetek mogorvák, mint a képmutatók! Keserű arcot mutatnak, hogy az emberek meglássák rajtuk a böjtölést. (...) Amikor te böjtölsz, illatosítsd be hajadat és mosd meg arcodat, hogy az emberek ne vegyék észre böjtölésedet, csak Atyád, aki a rejtekben jelen van!" (Mt, 6,16-18) Böjtölésünk során legyünk alázatosak, hogy újjászülethetünk Jézus feltámadásának titkában.
Az idei évben a pandémia miatt az Istentiszteleti és Szentségfegyelmi Kongregáció átmenetileg módosítja a nagyböjt kezdetén szokásos hamvazkodás szertartásrendjét: ,,Miután a pap imádsággal megáldotta a hamut, és meghintette szenteltvízzel, szó nélkül a templomban jelen levő hívekhez fordul, és mindössze egyetlen egyszer mondja el mindenkinek a Római misekönyv formuláját: ,,Térjetek meg és higgyetek az evangéliumban" vagy: ,,Emlékezzél, ember, hogy porból vagy és porrá leszel!" Ezt követően a pap lemossa a kezét, felölti a szájat és az orrot eltakaró maszkot, majd mindenkit meghamvaz, aki eléje járul, vagy pedig ő maga megy a helyükön maradó hívekhez. A pap ujjai közé veszi a hamut és minden hívő fejére hint belőle, anélkül, hogy bármit is szólna."
Minden kedves olvasónknak áldott nagyböjti, felkészülési időt kívánunk!
 
 
0 komment , kategória:  Hamvazó szerda  
     1/7 oldal   Bejegyzések száma: 64 
2018.12 2019. Január 2019.02
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 399 db bejegyzés
e év: 4631 db bejegyzés
Összes: 47466 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 747
  • e Hét: 4337
  • e Hónap: 25020
  • e Év: 227933
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.